Választás a társadalombiztosítási eljárások között, foglalkoztatási kedvezmények, a felszolgálási díj és a borravaló

Molnárné dr. Balogh Márta

A társadalombiztosítás aktuális kérdései – 2026. július

I.    JÚNIUSBAN APÁK NAPJA – GYERMEKNEVELÉSI IDŐK APUKÁKNAK

Idén júniusban újra megünnepeltük az Apák Napját. Ebből az alkalomból tekintsük át, mikor szerezhet nyugdíjra jogosító szolgálati időt az apuka gyermeknevelési ellátásokkal.

A kisgyermek otthoni személyes gondozását többféle egészségbiztosítási, illetve családtámogatási ellátás teszi lehetővé a gyermek megszületésétől kezdve hosszú időn át, ikergyermekek esetén egészen a tankötelezettség eléréséig, beteg, vagy fogyatékos gyermek esetén még hosszabb ideig.

Az ellátások jelentős részét a szülő veheti igénybe, ami azt jelenti, hogy akár az anya, akár az apa részesülhet a gyermekgondozási-, gyermeknevelési ellátásban. A jogosultság természetesen ugyanígy megilleti az örökbefogadó szülőket is.

Amennyiben az apa veszi igénybe az ellátást, számára fog szolgálati időt eredményezni ez az időszak.
 
A gyermeknevelési-, gyermekgondozási ellátások köre

Gyermek gondozása, nevelése céljából a társadalombiztosítási ellátások keretében: csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed), és örökbefogadói díj; a családtámogatási ellátások körében gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) és gyermeknevelési támogatás (gyet) vehető igénybe.

A beteg gyermekek otthoni gondozását segíti a gyermekek otthongondozási díja (gyod) szociális ellátásként.

Csecsemőgondozási díj = szolgálati idő, de apának csak kivételes esetben

A gyermekszülésből való felépülés, és a csecsemő személyes gondozása érdekében az egészségbiztosítás a szülő nő részére százhatvannyolc nap időtartamra csecsemőgondozási díj ellátást tesz igénybe vehetővé, ha rendelkezik az ellátásra való jogosultság feltételeivel.

A csecsemőgondozási díj időtartama szolgálati időnek minősül.

Ez az ellátás azonban elsősorban az anyát illeti meg, az apa csak kivételes esetben veheti azt igénybe az anya helyett, ha az anya betegsége, esetleg halála, vagy szülői felügyeleti jogának megszüntetése miatt nem gondozhatja a kiscsecsemőt, és az apa az ellátásra jogosító biztosítási feltételekkel rendelkezik.

Gyermekgondozási díj = szolgálati idő apának is

A csecsemőgondozási díj idejének leteltét követően a biztosított szülő (tehát itt akár az apa, akár az anya) a gyermek kétéves koráig szolgálati időnek is minősülő gyermekgondozási díjat vehet igénybe, ha a jogosultsági feltételekkel rendelkezik. Ikergyermekek esetén az ellátás a gyermekek hároméves koráig jár.

Diplomás gyed = apának csak kivételesen

A felsőfokú nappali tagozatos tanulmányokat folytató szülő nő különleges szabályok szerint lesz jogosult gyermekgondozási díjra a gyermek születésétől kezdve a gyermek kétéves koráig. 

Megnyílik az ellátásra való jogosultság, ha a szülő nő legalább két aktív félév hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, a hallgatói jogviszony nappali tagozaton történő fennállása alatt, vagy annak szünetelését, megszűnését követő egy éven belül, vagy diplomás gyed alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül szül, gyermekét saját háztartásában neveli, és a további jogosultsági feltételeknek is megfelel. 

A hallgatói gyermekgondozási díj abból a szempontból is különleges, hogy az általános szabályoktól eltérően az apa csak meghatározott feltételek esetén veheti igénybe ezt az ellátást az anya helyett. 

Az apa erre az ellátásra csak akkor jogosult, ha a szülőanya meghal, vagy nem felel meg a gyermekgondozási díjra való jogosultság számára előírt feltételeinek. 

A gyermekgondozási díj időtartama szolgálati idő.

Örökbefogadói díj = szolgálati idő apának is

A két évesnél – ikrek esetén három évesnél – nagyobb gyermeket örökbefogadó szülő részére vehető igénybe ez a csecsemőgondozási díjhoz nagyon hasonló ellátás, a csecsemőgondozási díjjal azonos időtartamra és jogosultsági feltételek szerint.

Az örökbefogadói díj időtartama szolgálati idő.

Gyermekgondozást segítő ellátás = szolgálati idő apának is

Gyermekgondozást segítő ellátásra a szülő, tehát akár az anya, akár az apa jogosult a gyermek három éves koráig, tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tíz éves koráig.

Ikergyermekek esetén a jogosultság a tankötelessé válás évének végéig áll fenn.

Ha az ikrek nem egyszerre válnak tankötelessé, a legkésőbb azzá váló gyermek személyéhez kötődik a jogosultság.

A gyermekgondozást segítő ellátás időtartama szolgálati idő.

Gyermeknevelési támogatás = szolgálati idő apának is

A népszerű nevén főállású anyaságként ismert ellátás a több kisgyermekkel rendelkező szülők helyzetét segíti.

Ezért a főállású anyaság megnevezés nem is helytálló, de tény, hogy a gyakorlatban inkább az anyák maradnak otthon a kicsikkel, mint az apák. 

Gyermeknevelési támogatásra az a szülő jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel, és a legfiatalabb gyermek három-, és nyolc éves kor közötti.

A gyermeknevelési támogatás időtartama szolgálati idő.

Gyermekek otthongondozási díja = szolgálati idő apának is

Gyermekek otthongondozási díjára jogosult a szülő, örökbefogadó szülő, tehát akár az anya, akár az apa, aki súlyos fogyatékosságból, vagy tartós betegségből eredően önellátásra képtelen gyermekét ápolja, gondozza.

A gyermekek otthongondozási díjának időtartama szolgálati idő.

Nagypapáknak is jár a gyed, és a gyes unoka gondozása esetén

Az apukák mellett ne feledkezzünk meg a nagypapákról sem, hiszen a még nem nyugdíjas nagyszülők, tehát nem csak a nagymamák, hanem a nagypapák is, a szülők helyett a jogosultsági feltételek fennállása esetén nagyszülői gyermekgondozási díjat, illetve nagyszülői gyermekgondozást segítő ellátást vehetnek igénybe az unoka gondozásához.
Számukra is szolgálati idő lesz ezeknek az ellátásoknak az időtartama. 

További lehetőségek

Végül vegyük számításba azt is, hogy a munkajogi szabályok szerint az apát, illetve az apát is megillető további kedvezmények is szolgálati időt jelenthetnek.
Az apasági szabadság immár tíz munkanap időtartamban illeti meg az apát gyermeke születése, illetve az örökbefogadás esetén.
A szülői szabadság a szülők által vehető igénybe a gyermek három éves koráig összesen negyvennégy munkanap időtartamban. 

II.    IGÉNYÉRVÉNYESÍTÉSI HATÁRIDŐK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOKNÁL – HOGY LE NE MARADJON!

A társadalombiztosítási ellátások iránti igénybejelentési határidők ismerete igen hasznos információ mindenki számára. Ha nem ismerjük ezeket az időtartamokat, könnyen lemaradhatunk egy-egy ellátásról. 

Ha viszont ismerjük a szabályokat, akár visszamenőlegesen is pénzbeli ellátás iránti igényt tudunk benyújtani, illetve nem mulasztunk el olyan igényérvényesítési határidőt, ahol igazolási kérelemnek nincs helye. 

Bevezetésként rögzíteni kell, hogy a határidők jogi természetük szerint kétfélék lehetnek, igazolási kérelemmel kimenthető mulasztással kapcsolatos határidők
(pl. fellebbezési határidő elmulasztása) és ún. jogvesztő határidők, amelyek elmulasztása miatt igazolási kérelemnek, kimentésnek nincs helye (pl. baleset üzemiségét megállapító határozat kiadása iránti igény).

A társadalombiztosítási ellátások (egészségbiztosítási ellátások, beleértve a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, valamint a nyugellátásokat) és a családtámogatási ellátások iránti igény valamennyi jogosultsági feltétel megléte esetén általában visszamenőlegesen is érvényesíthető az adott ellátásra meghatározott időtartamon belül.

Kivételnek tekinthetjük azt az esetet, amikor erre a visszamenőleges lehetőségre nincs mód. 

Egészségbiztosítási ellátások

Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás iránti igény az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani.
A szabály a csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj, táppénz ellátások igénylésére vonatkozik. 

Baleseti ellátások

A baleset üzemiségének elismerése iránti kérelem – a foglalkozási megbetegedést kivéve – legkésőbb a baleset bekövetkezésétől számított egy éven belül nyújtható be a baleseti táppénz megállapítására jogosult hatósághoz. 

A határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet.

A baleseti táppénz iránti kérelem benyújtására a táppénzre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, erre az ellátásra is a hat hónapos visszamenőleges igényérvényesítési lehetőség vonatkozik.

A baleseti járadék megállapítása iránti igényt az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított három éven belül, foglalkozási megbetegedés esetén a megbetegedés megállapítását követő egy éven belül lehet érvényesíteni.

Az üzemi baleset következtében meghalt személy hozzátartozója a baleseti özvegyi nyugdíj, baleseti árvaellátás, baleseti szülői nyugdíj megállapítása iránti igényét visszamenőlegesen hat hónapon belül érvényesítheti.

Megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

A megváltozott munkaképességű személyek részére megállapítható rehabilitációs ellátás és rokkantsági ellátás szabályai az igényérvényesítés szempontjából nem azonosak. 

A rehabilitációs ellátás a megállapítására irányuló elsőfokú közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntés keltét követő naptól a rehabilitációhoz szükséges időtartamra (legfeljebb 36 hónap) állapítható meg. 

Azon személy esetében, aki a kérelem benyújtásakor rendelkezik hatályos komplex minősítéssel, és az ellátás megállapítására irányuló eljárás során ismételt komplex minősítés elvégzésére nem kerül sor – fentiektől eltérően – a rehabilitációs ellátást a jogosultsági feltételek bekövetkezése napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani a komplex minősítés időbeli hatályának végéig.
Amennyiben a rehabilitációs ellátásra jogosult azon a napon, amelytől fentiek alapján a rehabilitációs ellátás megállapításra kerülne, rendszeres pénzellátásban részesül, a rehabilitációs ellátás a rendszeres pénzellátás megszüntetésének napját követő naptól állapítható meg.

A rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg.

Amennyiben a rokkantsági ellátásra jogosult azon a napon, amelytől fentiek alapján a rokkantsági ellátás megállapításra kerülne, rendszeres pénzellátásban részesül, az ellátás a rendszeres pénzellátás megszüntetésének napját követő naptól állapítható meg.

Nyugellátások

A nyugellátások (öregségi nyugdíj, özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, baleseti hozzátartozói nyugellátások) iránti igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni, az ellátást a jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban az igénybejelentés időpontját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani.
Az igényt az ellátás megállapításának kezdő időpontjában hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni.
Az esedékessé vált és fel nem vett nyugellátást az esedékessé válástól számított öt éven belül lehet felvenni.

Családtámogatási ellátások

A családtámogatási ellátás a kérelem benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak.
Az ellátást a kérelem késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg két hónapra, a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak.
A szabály a családi pótlék (nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás), gyermekgondozást segítő ellátás és gyermeknevelési támogatás ellátásokra vonatkozik. 
Az anyasági támogatás megállapítása iránti kérelem a szülést követő hat hónapon belül nyújtható be. 
A kérelem késedelmes benyújtása esetén igazolási kérelem benyújtásának van helye. 

III. MUNKAVÉGZÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK MELLETT 2026-BAN

A nyári szabadságolások miatt kiemelten fontos információ a cégek vezetői számára, hogy kikre számíthatnak a kollégák közül, milyen feltételekkel lehet dolgozni a különböző társadalombiztosítási ellátások mellett. 
A kérdésekre a szükséges vezetői intézkedések előkészítéséhez a kapcsolódó társadalombiztosítási rendelkezések áttekintése adhat segítséget. 

Kisgyermekes munkatárs

A gyermeket váró munkatárs előbb-utóbb – még zavartalan várandósság esetén is – abbahagyja a munkát, legtöbb esetben már a szülés várható időpontja előtt. 

A vonatkozó munkajogi szabályok szerint az anya egybefüggő huszonnégy hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni.

A kismama szülés miatti tartós távolléte már a szülést megelőző négy héttel előbb megkezdődhet.

A szülési szabadság időtartama alatt, ha az erre vonatkozó jogosultsági feltételek (a szülést megelőző két éven belül legalább háromszázhatvanöt nap biztosítási idő megléte) teljesülnek, csecsemőgondozási díjban fog részesülni a kismama. 

A csecsemőgondozási díj időtartama alatt annak kilencvenedik napja után viszont most már lehet dolgozni, az ellátás összegének hetven százalékát is megkapva.

A huszonnégy hét szülési szabadságot követően a gyermek gondozása céljából a gyermek két éves koráig (ikrek esetében három éves korig) gyermekgondozási díjat vehet igénybe a szülő, ha a gyermek születését megelőző két éven belül legalább háromszázhatvanöt nap biztosítási idővel rendelkezik. 

A gyermekgondozási díj időtartamára a munkáltatótól fizetés nélküli szabadságot kell kérni, melynek megadása kötelező. 

A gyermekgondozási díj időtartama alatt, a gyermek közel fél éves korától viszont az ellátás igénybevétele mellett korlátlanul lehet keresőtevékenységet folytatni, így számolhatunk a gyed-en lévő kisgyermekes munkatárs munkába állásával akár rész-, akár teljes munkaidőben, akár folyamatos, akár időleges munkára. 

Maga a munkáltató is kerülhet olyan helyzetbe, hogy munkatorlódás, hiányzás miatt egy-egy időszakra helyettesítés válik számára szükségessé, így a gyermekével otthon lévő munkatársát kéri fel erre a feladatra.

Ugyancsak számíthatunk a gyermekgondozást segítő ellátáson (gyes) a gyermek hároméves koráig, ikrek esetében a tankötelessé válásig távol lévő kolléga munkavégzésére is, mivel ez esetben is korlátlanul végezhető munka az ellátás mellett.

A munkaszervezés szempontjából nem közömbös, hogy az év mely részében tér vissza a munkába a gyermekgondozás miatt távol lévő munkaerő, célszerű erről az időpontról, szándékról mielőbb tájékozódni a tervezhetőség érdekében attól függetlenül, hogy a gyermekgondozás miatt igényelt fizetés nélküli szabadság lejárat előtti megszakítását az érintett munkavállaló harminc nappal előbb köteles bejelenteni. 

Az is elképzelhető az adott körülmények között, hogy több alkalommal is sor kerüljön a fizetés nélküli szabadság megszakítására. 

Jó tudni, hogy a nagyszülői gyermekgondozási díj (nagyszülői gyed) mellett a nagyszülő nem folytathat keresőtevékenységet, kivéve, ha az kizárólag otthonában történik.

A nagyszülői gyermekgondozást segítő ellátás (nagyszülői gyes) mellett csak a gyermek három éves korától folytatható keresőtevékenység, illetve időkorlát nélkül abban az esetben, ha a munkavégzés kizárólag otthonában történik.

A gyermeknevelési támogatás (gyet, vagy főállású anyaság) mellett a szülő heti harminc órában folytathat keresőtevékenységet, vagy időkorlát nélkül, ha a munkavégzés kizárólag otthonában történik.

Az örökbefogadói díj mellett is korlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet az örökbefogadó az ellátás százhatvannyolc napos időtartama alatt. 

Nyugdíjba vonulás - Keresőtevékenység nyugdíj mellett

Annak megtervezése, hogy a nyugdíj-jogosultságot megszerző kolléga mikor vonuljon nyugdíjba, nem egyszerű feladat. 

Annak, aki 1957-ben vagy azt követően született, az öregségi nyugdíjkorhatára a betöltött 65. életév, ami azt jelenti, hogy 2026-ban az 1961-ben, 2027-ben az 1962-ben születettek nyugdíjkorhatár elérése következik be.

Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik. Az öregségi teljes nyugdíjhoz legalább húsz év szolgálati idő szükséges.

Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik.

A kedvezményes nyugellátás szempontjából jogosultsági időnek számít a keresőtevékenységgel járó biztosítási-, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony, valamint a terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermeknevelési támogatás, gyermekek otthongondozási díja, és az az ápolási díjban eltöltött szolgálati idő, amelyet súlyosan fogyatékos vér szerinti, vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel szerzett az anya. 

A jogosultsági időn belül a keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időnek a harminckét évet el kell érni. 

Ez a követelmény súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel megállapított ápolási díj esetén legalább harminc év.

Ez a jogosultsági idő saját háztartásban nevelt öt gyermek után egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökkenhet.

Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek nyugdíjuk folyósítása mellett korlátlanul folytathatnak keresőtevékenységet a versenyszférában.

Közszférában történő foglalkoztatásuk és a nyugdíj kapcsolatát a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/C. §-a szabályozza.

A rendelkezés szerint a közszférában történő foglalkoztatás esetén az öregségi nyugdíj folyósítását a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig szüneteltetni kell.

Az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére akkor folyósítható újból, ha a nyugdíjas igazolja, hogy a közszférában történő foglalkoztatása megszűnt.

A szüneteltetés időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül. 

Kérelemre mentesül a folyósítás szüneteltetése alól az a személy, aki a közszférában szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben, egészségügyi szolgáltatónál, illetve egészségügyi dolgozóként más költségvetési szervnél dolgozik.

Az ellátás folyósításának szüneteltetés alóli mentesítését az érintettnek kell kérelmeznie a nyugdíjfolyósító szervnél.
 
Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása – nincs korlátozás

A jelentős egészségromlással küzdő személyek nagy része megmaradt egészségi állapotával szeretne dolgozni nemcsak anyagi okokból, hanem sokszor az egészségi problémák könnyebb elviselése érdekében is.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásában (rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás) részesülő személy ma már korlátlanul vállalhat munkát ellátása folyósítása mellett.

Nem érdektelen a munkáltató számára sem egészségromlással küzdő, de munkaképes személy foglalkoztatása, mivel a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettségnél jelentős kedvezményeket nyújt ez a helyzet. 

Korhatár előtti ellátásban részesülők keresőtevékenysége – összeg korláttal

Az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, korhatár előtti ellátásban részesülő személyek évente a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát meg nem haladó összeghatárig kereshetnek.

Az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott év december 31-ig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig az ellátás szüneteltetésre kerül.

Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy közszférában folytat keresőtevékenységet, nem a fenti szabályok, hanem a korhatárt betöltött személyek szabályai alkalmazandók. 

IV.  A „NŐK 40” KEDVEZMÉNYES NYUGELLÁTÁSA NAGYCSALÁDOS ANYÁKNAK  

Sok nagycsaládos hölgyet is foglalkoztat a kérdés, hogyan alakul a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető kedvezményes nyugellátása a több gyermekes anyák számára. 

A választ a kérdésre a Tny. rendelkezései tartalmazzák.

Az általános szabályok

A Tny. 18.§ (2a) bekezdése szerint öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik.

A jogosultsági idő nem azonos fogalom a szolgálati idő fogalmával, ez szűkebb fogalom, mint a szolgálati idő.

A „Nők 40” nyugellátása szempontjából jogosultsági időnek számít a keresőtevékenységgel járó biztosítási, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony. 

Jogosultsági idő továbbá gyermeknevelési időként: a terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, gyermekek otthongondozási díja időtartama, és az az ápolási díjban eltöltött szolgálati idő, amelyet súlyosan fogyatékos vér szerinti, vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel szerzett a nő, illetve az ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő. [lásd: Tny. 18.§ (2b) bekezdés]

A jogosultsági feltételeken belüli „belső arányra” vonatkozó előírás szerint az összes jogosultsági időn belül a keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időnek a harminckét évet el kell érnie, emellett nyolc év gyermeknevelési idő vehető figyelembe a negyven év jogosultsági időhöz. 

Ez a követelmény fokozott gondoskodást igénylő gyermekeknél, azaz gyermekek otthongondozási díja, vagy súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel megállapított ápolási díj esetén rövidebb időtartam, a harminckét év helyett legalább harminc év, így ebben az esetben tíz év gyermeknevelési idő számítható be a negyven év jogosultsági időbe.

Mit jelent a nagycsaládos anyák kedvezménye?

Ennél a korai nyugdíjba vonulási lehetőségnél kedvezményt jelent a gyermekek száma is. A keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági idő saját háztartásban nevelt öt gyermek után egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökkenhet. [lásd: Tny. 18.§ (2d) bekezdés]

Öt gyermekes anyák esetében tehát a „nők 40” harminckét év helyett már harmincegy év keresőtevékenységgel igénybe vehető, ha a negyven évhez szükséges további kilenc év jogosultsági idő a fenti gyermeknevelési időszakokból teljesítésre kerül.

Öt gyermeknél több gyermek esetén minden további gyermeknél további egy-egy évvel, mindösszesen legfeljebb hét évvel csökkenhet a keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági idő követelmény.

Ily módon a hat, hét, nyolc gyermekes anyák részesülhetnek ebben a jogosultsági idő kedvezményben, illetve a kilenc, tíz, tizenegy gyermekesek.

Hat gyermek esetén a harminckét év keresőtevékenység helyett harminc év, hét gyermeknél huszonkilenc év, nyolc gyermeknél huszonnyolc év keresőtevékenység is elegendő a jogosultsághoz, ha a negyven év jogosultsági időhöz szükséges további tíz, tizenegy, tizenkét év a fenti gyermeknevelési időkből teljesítésre kerül. 

A kilenc, tíz, tizenegy gyermekes anyák a harminckét év követelményből öt, hat, illetve hét év kedvezményben részesülnek.

Súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel kapott ápolási díjban, illetve gyermekek otthongondozási díjában részesült anyák esetében a harminckét év keresőtevékenységgel vagy azzal egy tekintet alá eső időtartammal szerzett jogosultsági idő helyett legalább a harminc évnek kell meglennie, ez a harminc éves időtartam csökken az öt vagy több gyermek miatt járó további egy-egy év, legfeljebb hét évnyi időtartammal.  

Mindezek a kedvezmények természetesen megilletik az örökbefogadó anyát is.

A keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági idők tételes meghatározását a Tny. végrehajtására kiadott 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet 12. §-ában találjuk. 

Figyeljünk erre is – sokan nem tudják

Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy a szolgálati időnek minősülő időszakokból néhány szolgálati idő azonban nem vehető figyelembe a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásához jogosultsági időként, így például:

• az álláskeresési (munkanélküli) ellátással szerzett szolgálati idő,
• a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje,
• a passzív táppénz, azaz a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama, és
• a megállapodás alapján járulékfizetéssel szerzett szolgálati idő sem.

Azoknak a hölgyeknek tehát, akik ezek közül a szolgálati idő fajták közül is rendelkeznek megszerzett szolgálati idővel, hosszabb időtartam után kerülhet megszerzésre a negyven év jogosultsági idő.

Ezek, a jogosultsági időnek nem minősülő szolgálati idők azonban a nyugdíj összegénél természetesen már figyelembevételre kerülnek, azok nem mennek veszendőbe.

VI.  HASZNOS TUDNIVALÓK A NYUGDÍJAK FOLYÓSÍTÁSÁRÓL, HOGY A LEGJOBB LEHETŐSÉGET VÁLASZTHASSA

A nyugellátások folyósításával kapcsolatban mind a leendő nyugdíjasok, mind a már nyugellátásban részesülők, vagy a hozzátartozók oldaláról hasznos áttekinteni a leglényegesebb tudnivalókat, akár öregségi nyugdíjról, akár hozzátartozói nyugellátásról legyen szó.

Az információk egyrészt a folyósítási lehetőségekre, másrészt a folyósítással kapcsolatos teendőkre, változtatásokra, módosításra vonatkoznak.

Általános folyósítási szabályok

A nyugellátást a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága 2025. január 1-jétől az ellátást megállapító határozat részére történő kézbesítését követő tíz munkanapon belül fizeti ki/utalja ki.  2025. előtt ez a határidő tizenhárom naptári nap volt.

A kifizetés a jogosult részére, illetve kiskorú árva esetén a törvényes képviselőhöz történik.

Az árva nagykorúvá válásakor kérheti az árvaellátás ezt követően saját részére történő kifizetését.

A nyugdíj, mint rendszeres pénzbeli ellátás kifizetése, folyósítása a jogosult kérésének megfelelően többféle módon lehetséges. 

Lehetőség van készpénzben, postai kézbesítés útján az ellátás felvételére, és mód van belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett pénzintézeti számlára történő utalásra is.  A pénzintézeti számlára utalás csak olyan fizetési számlára történhet, amely felett a jogosultnak, vagy törvényes képviselőjének rendelkezési joga van. 

A nyugellátások kifizetése havonta, az adott tárgyhónapra történik, azaz nem előre, vagy utólag, mint néhány más ellátásé.

A folyósítás kezdő időpontja a nyugdíjmegállapító határozatban megjelölt nap, befejezésének ideje a jogosultság megszűnésének, megszüntetésének napja, legkésőbb a nyugdíjas halála hónapjának utolsó napja. 

A saját jogú, és hozzátartozói nyugellátások folyósítása nyugdíjfolyósítási törzsszám, mint azonosító szám alatt történik. 

A nyugdíjfolyósítási törzsszámról szóló igazolást az ellátás folyósításának a kezdetekor küldi meg a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága a jogosult részére. 

Külföldön élő nyugdíjas részére történő folyósítás – eltérő szabályok

A Magyarországtól nyugdíjra jogosult, külföldön élő, vagy tartózkodó személy nyugellátását kérelmére belföldi meghatalmazottja részére postai kézbesítés útján, vagy magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára kell folyósítani. 

A folyósítás mindkét esetben utalási költségtől mentes. 

Természetesen kérhető a jogosult magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára való folyósítás is. A folyósítás ez esetben is utalási költségtől mentes. 

További lehetőség az EGT-állam területén élők részére valamely EGT-államban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő nyugdíjfolyósítás kérése. A folyósítás ez esetben is utalási költségtől mentes. 

Ugyanez a lehetőség áll rendelkezésre a Nagy-Britannia, és Észak-Írország Egyesült Királysága területén élő, Magyarországtól magyar szolgálati idejük alapján nyugellátásban részesülők számára is.

Úgynevezett egyezményes állam (azaz Magyarországgal szociálpolitikai-, szociális biztonsági egyezményt kötött ország) területén élők kérhetik az egyezményes államban pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő nyugdíjfolyósítást. Ez az utalás költségviseléssel érintett.

A külföldön élő nyugellátásra jogosultak részére nincs mód közvetlen postai úton történő nyugdíjkifizetésre, ez a lehetőség általuk nem választható.

Az utalás gyakorisága - Változás 2025. január 1-jétől

Külföldön élő nyugdíjasok részére a havonkénti nyugdíj utalás helyett a költségtakarékosság érdekében kérhető kis összegű ellátások esetén ritkábban, összevont összegben történő kifizetés is.
2025. január 1-jétől ez az utalási lehetőség a következőképpen változott:

• havi 10.000 forintot meg nem haladó összegű nyugellátás folyósítása kérhető fél évente, vagy évente, kérelem hiányában negyedévente történik az utalás,
• havi 10.000 forintot meghaladó összegű nyugellátás folyósítása kérhető negyedévente, fél évente, vagy évente történően.

Igazolások is kérhetőek a nyugdíjjal kapcsolatban

A folyósított nyugellátás törzsszámáról szóló igazolás a nyugdíjfolyósítás megkezdésekor kerül kiadásra. 

Évente január hónapban történik tájékoztató levél kiküldése az előző évben folyósított nyugellátások összegéről. 

A tájékoztató levélben szerepel a folyósított ellátások típusa, előző évi összege, a tárgyévi januári nyugdíjemeléssel növelt összeg. 

A nyugellátás összegéről igazolás is kérhető a nyugdíjfolyósító szervtől. 

Változások bejelentése

Ha a nyugellátás folyósításával kapcsolatban megadott adatokban változás következik be, ezt a nyugellátásban részesülő személy tizenöt napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervhez. 

A bejelentés a nyugdíjfolyósítási törzsszám feltüntetésével teendő meg. 

A nyugellátás folyósításának megkezdésekor megadott folyósítási adatok a folyósítás alatt módosíthatóak. 

Így lehetőség van például a készpénzben történő fizetési módról a számlára utalásra áttérni, vagy fordítva. Mód van a folyósítási cím ideiglenes, meghatározott időtartamra történő megváltoztatására is, például egy hosszabb ideig tartó más címen történő tartózkodás esetén.

Ezeknél az eseteknél azonban célszerű időben megküldeni a kérést a nyugdíjfolyósítő szervhez a módosításra nézve, hogy a változtatás a kért időpontra megtehető legyen.  

Ezt is jó tudni – sokan kérdezik 

A jogosult halála esetén a fel nem vett nyugellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő, és testvér egymást követő sorrendben, e hozzátartozók hiányában az örökösök egyenlő arányban - kérelemre vehetik fel  a halál napjától, illetve a teljes hatályú hagyaték átadó végzés, az ideiglenes hatályú hagyaték átadó végzés, az ideiglenes hatályú hagyaték átadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés, az öröklési bizonyítvány, vagy az öröklési perben hozott bírósági ítélet jogerőssé válása napjától számított egy éven belül.

A szerző társadalombiztosítási szakértő.