Alkalmi foglalkoztatás, szociális hozzájárulási adó, kiküldetés és egyéb aktualitások

Horváth-Farkas Zsuzsa

Alkalmi foglalkoztatás 2026-ban – az egyszerű bejelentés nem maradhat el

A NAV friss közleménye ismét ráirányította a figyelmet arra, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás kedvező szabályai csak a munkavégzés előtt teljesített bejelentés és valamennyi törvényi korlát betartása mellett alkalmazhatók.

Az egyszerűsített foglalkoztatás népszerűsége töretlen. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2026. augusztus 24-én közzétett adatai szerint júliusban 75 ezer vállalkozás több mint 285 ezer munkavállalót foglalkoztatott ebben a formában. A bejelentett munkanapok száma csaknem elérte a kétmilliót, egy munkavállaló pedig átlagosan hét napot dolgozott egyszerűsített foglalkoztatás keretében.

A foglalkoztatási forma népszerűsége érthető: az alkalmi munka rugalmasan igazodik az átmeneti munkaerőigényhez, adminisztrációja viszonylag egyszerű, a munkáltatót pedig az általános szabályokhoz képest kedvező közteher terheli. Mindez azonban csak akkor igaz, ha a felek betartják az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo tv.) feltételeit. A bejelentés elmulasztása vagy az időbeli, illetve létszámkorlátok figyelmen kívül hagyása az egyszerűsített foglalkoztatás kedvező szabályainak elvesztésével és súlyos szankciókkal járhat.

Nem minden rövid munkavégzés alkalmi munka

Az Efo tv. alapján egyszerűsített módon mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunkára, alkalmi munkára, illetve filmipari statisztaként lehet munkaviszonyt létesíteni [Efo tv. 1. § (1) bekezdés]. Az alkalmi munka tehát az egyszerűsített foglalkoztatás egyik formája, nem pedig minden olyan munkavégzés gyűjtőfogalma, amely csak néhány napig tart.

Alkalmi munkának a munkáltató és a munkavállaló között legfeljebb öt egymást követő naptári napra, egy naptári hónapon belül pedig összesen legfeljebb tizenöt naptári napra létesített, határozott időre szóló munkaviszony minősül [Efo tv. 2. § 3. pont]. Ezeket a korlátokat egyidejűleg kell betartani.

A szabály alkalmazásánál naptári napokat kell számolni. Nem lehet tehát arra hivatkozni, hogy az öt egymást követő napba eső hétvégi napok nem munkanapok. A bejelentésben szereplő és az egyszerűsített munkaviszonnyal érintett napok számítanak.

Példa: Egy vendéglátóhely szeptember 2–6. között, öt egymást követő naptári napra alkalmaz egy munkavállalót alkalmi munkában. Ugyanezt a személyt szeptember 9–13. között ismét foglalkoztathatja, mert az újabb időszak nem kapcsolódik közvetlenül az előzőhöz. A két időszak együtt tíz napot tesz ki, ami azt is jelenti, hogy szeptemberben további legfeljebb öt alkalmi munkanap jelenthető be ugyanazon munkáltató és munkavállaló között. Ha azonban a második időszak szeptember 7-én kezdődne, az már az öt egymást követő napos korlát megsértését jelentené.

Az alkalmi munkának 2026-ban már nincs külön, azonos munkáltató és munkavállaló között alkalmazandó 90 napos éves korlátja. Ugyanakkor a munkavállaló által egyszerűsített foglalkoztatás keretében teljesített napokat valamennyi munkáltatónál együttesen kell vizsgálni: az idénymunkára, alkalmi munkára, illetve e két foglalkoztatási formára létesített munkaviszonyok együttes időtartama egy naptári évben főszabály szerint nem haladhatja meg a 120 napot [Efo tv. 1. § (4) bekezdés].

Ez a korlátozás 2025. július 1-jétől már nem kizárólag az azonos felek között létrejött jogviszonyokat érinti. A munkavállalónak ezért hiába van több alkalmi munkáltatója, a 120 napos éves keret nem kezdődik újra minden egyes foglalkoztatónál.

A munkáltatónak a munkavégzés megkezdése előtt meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló foglalkoztatása nem ütközik az éves korlátba [Efo tv. 6. §]. A feltétel vizsgálatához a NAV elektronikus lekérdezési lehetőséget biztosít [Efo tv. 11. § (9) bekezdés]. Ha a bejelentett napokkal a munkavállaló túllépné a törvényes keretet, a NAV a bejelentést visszautasítja [Efo tv. 11. § (8) bekezdés]. A munkáltató ilyenkor – amennyiben továbbra is foglalkoztatni kívánja az érintettet – kizárólag az általános munkajogi, adó- és járulékszabályok alkalmazásával létesíthet vele munkaviszonyt [Efo tv. 8. § (4) bekezdés].

A mezőgazdasági idénymunka részben kivételt képez. A munkavállaló 2026-ban a 120 napos kereten felül további 90 napig, vagyis összesen legfeljebb 210 napig dolgozhat mezőgazdasági idénymunkában [Efo tv. 1. § (4a) bekezdés]. A többletnapokra azonban magasabb közteher vonatkozik [Efo tv. 8. § (2) bekezdés b) pont]. Ez a kivétel nem terjeszthető ki az alkalmi munkára és a turisztikai idénymunkára.

Az alkalmi munkavállalók létszáma is korlátozott

Az időbeli korlátok mellett a munkáltatónak az alkalmi munkavállalók létszámára vonatkozó előírásokat is figyelembe kell vennie. A keret attól függ, hogy a munkáltató hány, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó főállású munkavállalót foglalkoztat [Efo tv. 1. § (2) bekezdés].

A napi létszámkeret:

• főállású munkavállalót nem foglalkoztató munkáltatónál egy fő;
• egy–öt fő foglalkoztatása esetén két fő;
• hat–húsz fő foglalkoztatása esetén négy fő;
• húsznál több munkavállaló esetén a munkavállalói létszám húsz százaléka.

A számítás alapja a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat hónap átlagos statisztikai létszáma. Ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, a működésének egész hónapjaira jutó átlagos statisztikai létszámot kell figyelembe venni [Efo tv. 1. § (2) bekezdés].

A napi keretet nem feltétlenül kell minden egyes napon külön-külön betartani. A munkáltató azt a tárgyév napjaira egyenlőtlenül is beoszthatja. A keret ezért valójában éves alkalmi munkavállalói létszámkeretként működik, amelyet személyenként és foglalkoztatási naponként kell felhasználni [Efo tv. 1. § (3) bekezdés].

Példa: Egy vállalkozás átlagosan három főállású munkavállalót foglalkoztat, ezért a napi alapkerete két fő. 2026-ban ennek alapján 730 alkalmi munkavállalói napból gazdálkodhat. Egy nagyobb rendezvény napján akár tíz alkalmi munkavállalót is alkalmazhat, ha ezzel az éves keretét nem lépi túl. A tíz személy egynapi foglalkoztatása tíz napot használ fel a 730 napos keretből. A munkáltatónak emellett minden egyes munkavállalónál külön ellenőriznie kell az öt egymást követő napos, a havi tizenöt napos és az éves 120 napos korlátot is.

Az adott évben fel nem használt létszámkeret a következő évre nem vihető át. A filmipari statiszták és a szociális szövetkezetben egyszerűsített módon foglalkoztatottak esetében a létszámkorlátot nem kell alkalmazni [Efo tv. 1. § (2)–(3) bekezdés].

A bejelentéssel jön létre a munkaviszony

Az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony sajátossága, hogy a felek szóbeli megállapodása alapján, a munkáltató NAV-hoz teljesített bejelentésével jön létre [Efo tv. 3. § (1) bekezdés]. A bejelentés tehát nem egy már létrejött munkaviszonyhoz kapcsolódó utólagos adminisztráció, hanem a jogviszony létrejöttének nélkülözhetetlen feltétele.

Az alkalmi munkavállalót mindig a munkavégzés megkezdése előtt kell bejelenteni [Efo tv. 11. § (1) bekezdés]. A nap folyamán, de már a munkakezdést követően teljesített bejelentés elkésettnek minősül. Természetesen nem elfogadható az a gyakorlat sem, amikor a munkáltató csak akkor jelenti be a dolgozót, ha aznap ellenőrzésre számít.

A bejelentés elektronikusan az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban vagy a T1042E jelű adatlapon, az EFO, illetve EFO Pro mobilalkalmazással, valamint a 185-ös országos telefonos ügyfélszolgálaton teljesíthető [Efo tv. 11. § (1)–(2) bekezdés; 223/2010. (VII. 30.) Korm. rendelet 2. §]. Papíralapon, postai úton vagy személyesen nem lehet szabályosan bejelenteni az egyszerűsített foglalkoztatást.

A bejelentésnek tartalmaznia kell többek között a munkavállaló nevét, adóazonosító jelét és TAJ-számát, a munkáltató adószámát, a foglalkoztatás jellegét és a munkaviszony napjainak számát. Külön jelezni kell azt is, ha a munkavállaló az uniós koordinációs rendeletek vagy nemzetközi egyezmény alapján másik államban biztosított, és ezt megfelelő igazolással bizonyította [Efo tv. 11. § (3) bekezdés].

A NAV közleménye arra is felhívja a figyelmet, hogy a munkavállalók a NAV-Mobil alkalmazásban saját maguk is ellenőrizhetik a bejelentett foglalkoztatási adataikat és munkanapjaikat. Ez nem helyettesíti a munkáltató kötelezettségét, de segíthet abban, hogy az esetleges eltérés még időben kiderüljön.

Mi történik, ha a munka meghiúsul?

Előfordulhat, hogy a munkáltató szabályosan bejelenti az alkalmi munkavállalót, a munkavégzés azonban időjárási ok, betegség vagy más körülmény miatt mégsem valósul meg. A bejelentés ilyenkor visszavonható vagy módosítható, de csak szűk határidőn belül.

Főszabály szerint a módosításra vagy visszavonásra a bejelentést követő két órán belül van lehetőség. Ha a foglalkoztatást előző nap jelentették be, vagy a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamra szólt, az érintett foglalkoztatási napon délelőtt 9 óráig lehet intézkedni [Efo tv. 11. § (7) bekezdés]. E határidő után a munkáltatónak a közterhet akkor is meg kell fizetnie, ha a munkavállaló végül nem dolgozott.

Példa: Egy építőipari vállalkozás öt dolgozót jelent be másnapra alkalmi munkára, a kültéri munkavégzés azonban az éjszakai vihar miatt lehetetlenné válik. Ha a munkáltató a bejelentést a foglalkoztatás napján délelőtt 9 óráig visszavonja, az adott napokra nem keletkezik közteher-fizetési kötelezettsége. Ha csak délben intézkedik, a visszavonás elkésett, ezért a közterhet akkor is meg kell fizetnie, ha tényleges munkavégzés és munkabérfizetés nem történt.

Az egyszerűsített foglalkoztatás korlátozása

Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony olyan munkáltató és munkavállaló között, akik között a szerződés megkötésekor már az Mt. általános szabályai szerinti munkaviszony áll fenn. A meglévő munkaszerződés sem módosítható azért, hogy a munkáltató ugyanazt a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatásban alkalmazza [Mt. 201. § (1)–(2) bekezdés].

Az alkalmi munka nem használható a tartós vagy rendszeresen ismétlődő munkavégzés mesterséges feldarabolására. Ha a munkavállaló folyamatosan, a munkáltató szervezetében, rendszeres munkaidőben végzi ugyanazt a feladatot, a feleknek az általános szabályok szerint kell munkaviszonyt létesíteniük.

A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározott munkáltatók az alaptevékenységükbe tartozó feladatokra nem létesíthetnek egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyt [Mt. 201. § (3) bekezdés]. 

Harmadik országbeli állampolgár pedig – a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy kivételével – egyszerűsített foglalkoztatásban kizárólag mezőgazdasági idénymunkát végezhet [Efo tv. 2. § 8. pont és 5. §].

További korlátozás vonatkozik arra a munkáltatóra, akinek az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherből, szociális hozzájárulási adóból, rehabilitációs hozzájárulásból vagy a munkáltatót terhelő személyijövedelemadó-előlegből legalább 300 ezer forint adótartozása van. Az ilyen munkáltató mindaddig nem jogosult egyszerűsített foglalkoztatásra, amíg tartozását ki nem egyenlíti [Efo tv. 11. § (5) bekezdés].

Munkabér és munkajogi védelem

Az egyszerűsített foglalkoztatás is munkaviszony, ezért arra az Mt. rendelkezéseit az Efo tv.-ben meghatározott eltérésekkel alkalmazni kell [Mt. 201–203. §]. A munkáltatót ennek megfelelően foglalkoztatási, munkabérfizetési, munkaidő-nyilvántartási és munkavédelmi kötelezettség terheli. Az „alkalmi” jelző nem jelent munkajogi szabályoktól mentes foglalkoztatást.

Alapbérként vagy teljesítménybérként legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 százaléka jár. Ha a munkakör betöltése legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, legalább a garantált bérminimum 87 százalékát kell megfizetni [Efo tv. 4. § (1a) bekezdés]. A jogosultságot nem önmagában a munkavállaló végzettsége, hanem a munkakör követelménye alapján kell megítélni.

A 2026. évi minimálbér havi 322 800 forint, a garantált bérminimum havi 373 200 forint [a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. §]. A kedvezményes minimális díjazási szabály nem jelenti azt, hogy minden körülmények között elegendő kizárólag ezt az összeget megfizetni. A munkavállalót a munkavégzés körülményeitől függően bérpótlék is megilletheti az Mt. 139–145. §-a alapján.

A munkáltató és a munkavállaló írásos munkaszerződést is köthet az Efo tv. mellékletében szereplő mintával [Efo tv. 3. § (2) bekezdés]. A jogviszony azonban ilyenkor is csak a NAV-hoz történő bejelentéssel jöhet létre. Az írásos szerződés nem pótolja az elmaradt bejelentést.

A munkáltatót terhelő közteher

Alkalmi munka esetén a munkáltató 2026-ban a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a hónap első napján érvényes minimálbér 1,5 százalékának megfelelő, száz forintra kerekített közterhet fizet [Efo tv. 8. § (2) bekezdés d) pont]. Ez 2026-ban napi 4800 forint.

A közterhet a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell megfizetni a NAV egyszerűsített foglalkoztatásból eredő szociális hozzájárulási adó beszedési számlájára [Efo tv. 12. § (2) bekezdés]. A fizetendő összeg a munkabér nagyságától független.

A tételes közteher kiváltja a munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adót, a rehabilitációs hozzájárulást és az adóelőleg-levonási kötelezettséget, továbbá a munkavállaló társadalombiztosításijárulék- és személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettségét [Efo tv. 8. § (3) bekezdés]. A szociális hozzájárulási adóhoz kapcsolódó mentességek és kedvezmények a tételes közteherből nem érvényesíthetők [Efo tv. 7. § (2a) bekezdés].

A havi bevallást elektronikusan, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell benyújtani a 2608 jelű bevalláson [Efo tv. 12. § (1) bekezdés; az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 50. §]. A bejelentés és a bevallás két külön kötelezettség: a T1042E-bejelentés nem helyettesíti a havi bevallást, a 2608-as bevallás pedig nem pótolja visszamenőleg a munkavégzés előtti bejelentést.

A munkáltatónak a kifizetéskor olyan bizonylatot kell átadnia, amelyből megállapítható a munkavállaló bevételének teljes összege és jogcíme. Év végén azonban nem kell külön összesített igazolást kiállítania [Efo tv. 14. §].

Mikor adómentes a munkavállaló jövedelme?

A NAV közleménye szerint a munkavállaló napi bére 2026-ban 19 305 forintig, szakképzettséget igénylő munkakörben pedig 22 308 forintig gyakorlatilag adómentes. Szakmai szempontból pontosítandó, hogy a jogszabályban nem önálló napi adómentességről, hanem éves mentesített keretösszegről van szó, amelynek napokra vetített összege(i) valóban megfelel(nek) a fent említetteknek.

A munkavállalónak akkor nem kell az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételét bevallania, ha az nem haladja meg a foglalkoztatási napok száma és a minimálbér napi összege 130 százalékának szorzatát. Ha a munkakör legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igényel, és a munkavállaló legalább a garantált bérminimum 87 százalékára jogosult, a számításnál a garantált bérminimum napi összegének 130 százalékát kell figyelembe venni [Efo tv. 9. § (2) bekezdés].

Ha az éves bevétel meghaladja a keretet, nem a teljes munkabér válik adókötelessé: kizárólag a keretösszeg feletti részt kell jövedelemként bevallani és utána 15 százalék személyi jövedelemadót fizetni.

Példa: Egy munkavállaló 2026-ban húsz napot dolgozik alkalmi munkában, szakképzettséget nem igénylő munkakörben, és összesen 420 000 forint munkabért kap. Mentesített keretösszege 20 × 19 305, vagyis 386 100 forint. Az szja-bevallásban a 33 900 forintos különbözetet kell jövedelemként szerepeltetnie, amely után 5085 forint személyi jövedelemadót fizet. Ha éves bevétele legfeljebb 386 100 forint lett volna, ebből az alkalmi munkából származó bevétele miatt nem kellene adóbevallást benyújtania.

A mentesített keretösszeg nem a munkáltató által fizetendő közteher felső határa, nem minimálbér, és nem korlátozza a felek által megállapítható munkabért sem. Jelentősége kizárólag annak eldöntésében van, hogy a munkavállalónak kell-e a jövedelmet bevallania és utána személyi jövedelemadót fizetnie.

A munkáltatói költségelszámolásnál külön korlát érvényesül: az egy napra kifizetett munkabérből a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó rész nem vehető figyelembe költségként, illetve nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak [Szja tv. 3. számú melléklet V. fejezet 12. pont és 11. számú melléklet IV. fejezet 15. pont; Tao. tv. 3. számú melléklet A) fejezet 14. pont].

Az alkalmi munkavállaló nem válik biztosítottá

Az egyszerűsített foglalkoztatás egyik lényeges sajátossága, hogy a munkavállaló e jogviszonya alapján nem minősül a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti biztosítottnak. A foglalkoztatás alapján kizárólag nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot [Efo tv. 10. § (1) bekezdés].

Alkalmi munka esetén a nyugellátás számítási alapja 2026-ban naponta 13 600 forint [Efo tv. 10. § (2) bekezdés c) pont]. Ez nem a ténylegesen kifizetett munkabér, hanem a törvény által meghatározott ellátási alap.

Az alkalmi munkavállaló az egyszerűsített foglalkoztatás alapján általános egészségügyi szolgáltatásra nem szerez jogosultságot. Ha más biztosítási jogviszonya vagy egyéb jogosultsági jogcíme sincs, külön egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére lehet köteles [Tbj. 43. §]. Az, hogy valaki rendszeresen dolgozik alkalmi munkában, önmagában nem rendezi teljeskörűen az egészségügyi ellátásra való jogosultságát.

A mulasztás ára jóval magasabb lehet a megtakarításnál

Ha a munkáltató nem jelenti be a munkavállalót a munkavégzés megkezdése előtt, az adott foglalkoztatásra nem alkalmazhatók az Efo tv. kedvező közteherviselési szabályai. A foglalkoztatást az általános munkajogi, személyijövedelemadó-, társadalombiztosításijárulék- és szociálishozzájárulásiadó-szabályok szerint kell rendezni [Efo tv. 8. § (4) bekezdés].

A NAV 2026. augusztus 24-i közleménye külön is hangsúlyozza, hogy az alkalmi vagy idénymunkás bejelentésének elmaradása ugyanolyan következményekkel járhat, mint bármely más be nem jelentett foglalkoztatás. Az adózót foglalkoztatottanként kétmillió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani [Art. 225. § (1) bekezdés]. Emellett üzletlezárásra is sor kerülhet [Art. 245. §], és a munkáltató felkerülhet a NAV be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztatók nyilvános közzétételi listájára [Art. 265. §].

A bejelentés elmaradását nem feltétlenül teszi meg nem történtté az sem, ha a munkáltató később bevallja és megfizeti a közterhet. Az Art. 225. § (4) bekezdése ugyan meghatároz olyan kivételes körülményeket, amelyek mellett a be nem jelentett foglalkoztatott miatt nem szabható ki mulasztási bírság, ezek azonban nem változtatnak azon az alapelven, hogy a jogviszonyt a munkavégzés megkezdése előtt kell bejelenteni.

Egyszerű, de nem ellenőrzés nélkül alkalmazható

Az alkalmi foglalkoztatás valóban minimális adminisztrációval és kedvező közteher mellett teszi lehetővé az átmeneti munkaerőigény kielégítését. Az egyszerűség azonban nem jelenti azt, hogy elegendő pusztán elküldeni a bejelentést. A munkáltatónak előzetesen ellenőriznie kell a munkavállaló éves keretét, figyelnie kell az öt egymást követő napos és a havi tizenöt napos korlátra, saját létszámkeretére, adószámlájára, valamint a munkakörhöz tartozó minimális díjazásra is.

A bejelentést célszerű nem közvetlenül a munkakezdés pillanatára hagyni, hanem olyan belső eljárást kialakítani, amelyben a munkavállaló csak a sikeres NAV-visszaigazolás ellenőrzése után kezdheti meg a munkát. Egy ilyen egyszerű szervezési szabály sokkal kisebb terhet jelent, mint egy utólagos adó- és járulékrendezés, a többmilliós bírság vagy az üzlet lezárása.

A szerző társadalombiztosítási szakértő.