2018. évi LXXXII. törvény
az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról
2018. évi LXXXII. törvény
az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról
I. FEJEZET
A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
12. §
Az Szja tv. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
3. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása
4. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása
5. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása
II. FEJEZET
A KÖZVETETT ADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
A KÖZVETETT ADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
6. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
7. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása
III. FEJEZET
HELYI ADÓK, ILLETÉKEK
HELYI ADÓK, ILLETÉKEK
8. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
9. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
10. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítása
IV. FEJEZET
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
11. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
12. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása
V. FEJEZET
ELJÁRÁSRENDET ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK
ELJÁRÁSRENDET ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK
13. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása
14. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása
15. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása
16. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása
17. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosítása
VI. FEJEZET
VÁMIGAZGATÁS
VÁMIGAZGATÁS
18. A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény módosítása
191. §
A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Készpénztörvény) 1/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:„1/A. § (1) Az e törvényben vagy a Rendeletben nem szabályozott eljárási kérdésekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) Az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokban hozott határozatok ellen fellebbezésnek van helye.”
192. §
A Készpénztörvény 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:„4. § (1) A Rendelet 5. cikk (1) bekezdése alapján a vámhatóság nyilvántartásba veszi és 2 évig, a (2), (3) és (9) bekezdés szerinti tájékoztatás és adattovábbítás esetén - kizárólag a tájékoztatás, adattovábbítás jogszerűségének megállapítása céljából - a tájékoztatástól, illetve az adattovábbítástól számított további 5 évig kezeli a Rendelet 3. cikke szerint közölt, és a 3. § alapján végzett ellenőrzés során szerzett adatokat.
(2) A Rendelet 5. cikke által meghatározott kötelezettség végrehajtása érdekében a vámhatóság az (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokról írásbeli megkeresésre tájékoztatja a pénzügyi információs egységként működő hatóságot.
(3) Ha a Rendelet 3. cikke szerint közölt vagy a 3. § alapján végzett ellenőrzés során szerzett adat pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására vagy a készpénz büntetendő vagy jogsértő cselekményből való származására utal, a vámhatóság köteles erről a pénzügyi információs egységként működő hatóságot haladéktalanul tájékoztatni.
(4) A pénzügyi információs egységként működő hatóság törvényben meghatározott feladatainak teljesítése érdekében a vámhatóság által nyilvántartásba vett adatot - ha a technikai feltételek mindkét félnél adottak - közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján is beszerezheti.
(5) A vámhatóság a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás teljesítéséről, annak tartalmáról a nyilatkozatot tevő személynek, az ellenőrzés alá vont személynek, illetve harmadik személynek tájékoztatást nem adhat, és köteles biztosítani, hogy a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás megtörténte és annak tartalma titokban maradjon.
(6) A készpénz származásának vizsgálata érdekében a vámhatóság jogosult a készpénz 80%-át 30 napig zár alá venni. A vámhatóság a zár alá vételt elrendelő végzést a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatáshoz mellékeli.
(7) A vámhatóság az 5/C. § szerinti biztosítási intézkedésként, valamint a (6) bekezdés szerint zár alá vett készpénzt az intézkedés foganatosítását követő 5 munkanapon belül köteles a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) illetékes területi szerve részére beszállítani, és egyidejűleg írásban kezdeményezi a Kincstár által jegyzett és forgalmazott külföldi fizetőeszközök Kincstár deviza letéti számláján történő letétbe helyezését, valamint a Kincstár által nem jegyzett és nem forgalmazott külföldi fizetőeszközök Kincstár általi őrzését és kezelését.
(8) A Kincstár az átvett készpénzről elismervényt állít ki. Az elismervényt az ügy során keletkezett iratokhoz kell csatolni.
(9) A vámhatóság a zár alá vételt végzéssel megszünteti és a készpénzt kiadni rendeli, ha
a) a (6) bekezdésben meghatározott határidő letelt, vagy
b) a zár alá vétel elrendelésének oka megszűnt.
(10) A Kincstár az ügy végleges határozatának, valamint szolgálati parancs vagy meghatalmazás bemutatásával, előre egyeztetett időpontban adja ki a készpénzt a vámhatóság részére.
(11) A visszafizetést a vámhatóság készpénzben vagy az eljárás alá vont személy által megadott számlaszámra átutalással teljesíti.
(12) A visszafizetés időtartamára a vámhatóság a visszatartott készpénzt letétként kezeli, annak tekintetében kamatfizetési kötelezettség nem terheli, valamint tárolási költséget nem számít fel.
(13) A Rendelet 5. cikk (2) bekezdésének végrehajtása esetén a vámhatóság a Rendelet 5. cikk (2) bekezdésében meghatározott adatokat nyilvántartásba veszi, a nyilvántartásba vételtől számított 2 évig kezeli, és azokról a (3) bekezdés szerint a pénzügyi információs egységként működő hatóságot tájékoztatja.
(14) A vámhatóság az általa vezetett adattovábbítási nyilvántartást az adattovábbítástól számított 5 évig őrzi meg. Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmáról az érintett kérelmére a tájékoztatását a vámhatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint az alábbi bűncselekményének felderítése érdekében megtagadhatja:
a) a 2011. december 31-ig hatályban volt adócsalás,
b) a 2013. június 30-ig hatályban volt terrorcselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 261. §], jogosulatlan pénzügyi tevékenység (1978. évi IV. törvény 298/D. §), pénzmosás (1978. évi IV. törvény 303-303/A. §), pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (1978. évi IV. törvény 303/B. §), költségvetési csalás (1978. évi IV. törvény 310. §), sikkasztás (1978. évi IV. törvény 317. §), csalás (1978. évi IV. törvény 318. §) hűtlen kezelés (1978. évi IV. törvény 319. §),
c) terrorcselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 314-316/A. §], terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §), sikkasztás (Btk. 372. §), csalás (Btk. 373. §), hűtlen kezelés (Btk. 376. §), költségvetési csalás (Btk. 396. §), pénzmosás (Btk. 399-400. §), pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (Btk. 401. §), jogosulatlan pénzügyi tevékenység (Btk. 408. §).
(15) Az adattovábbítási nyilvántartás adatait a Központi Statisztikai Hivatal részére - a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben - statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni, és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.”
193. §
A Készpénztörvény 5/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:„(1) Az Európai Unió területére belépő vagy azt elhagyó természetes személynek, aki a nála lévő, a Rendelet 2. cikk 2. pontja szerinti készpénz vonatkozásában a Rendelet 3. cikk (1) bekezdése szerinti nyilatkozattételi kötelezettségének nem tesz eleget, a Rendelet 9. cikkének megfelelően
a) 10 000 euró vagy azt meghaladó, de 20 000 eurót meg nem haladó összegű készpénz esetén a birtokában lévő összeg 10%-ának,
b) 20 000 eurót meghaladó, de 50 000 eurót meg nem haladó összegű készpénz esetén a birtokában lévő összeg 30%-ának,
c) 50 000 eurót meghaladó összegű készpénz esetén a birtokában lévő összeg 50%-ának megfelelő, forintban meghatározott összegű bírságot kell a helyszínen fizetnie.”
194. §
A Készpénztörvény 5/A. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:„(1a) Az Európai Unió területére belépő vagy azt elhagyó természetes személynek, aki a nála lévő, a Rendelet 2. cikk 2. pontja szerinti készpénz vonatkozásában a Rendelet 3. cikk (1) bekezdése szerinti nyilatkozattételi kötelezettségét tévesen vagy hiányosan teljesíti, a Rendelet 9. cikkének megfelelően - az (1b) bekezdésben meghatározott kivétellel - a helyszínen bírságot kell fizetnie. A bírság összege abban az esetben,
a) ha a bejelentett összeget meghaladó készpénz a 20 000 eurót nem haladja meg, a bejelentett összeget meghaladó készpénz 10%-a,
b) ha a bejelentett összeget meghaladó készpénz a 20 000 eurót meghaladja, de az 50 000 eurót nem haladja meg, a bejelentett összeget meghaladó készpénz 30%-a,
c) ha a bejelentett összeget meghaladó készpénz az 50 000 eurót meghaladja, a bejelentett összeget meghaladó készpénz 50%-a.
(1b) Ha az (1a) bekezdésben meghatározott bejelentett összeget meghaladó készpénz nem éri el a 100 euro értéket, a vámhatóság az Európai Unió területére belépő vagy azt elhagyó természetes személyt szóban figyelmezteti, és bírság kiszabását mellőzi.”
195. §
A Készpénztörvény 5/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:„5/C. § (1) Ha az 5/A. § (1) és (2) bekezdése alapján kiszabott bírság összegének későbbi teljesítése nem biztosított, a vámhatóság az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti biztosítási intézkedést a készpénzbejelentési kötelezettség ellenőrzésének végrehajtása során a Rendelet 3. cikkét megsértő természetes személy birtokában lévő pénzösszegre, a kiszabott bírság összegének erejéig elrendelheti.
(2) A forinttól eltérő, egyéb valuta összegének visszatartását tízes számjegyre kerekítve, a kerekítési szabályoknak megfelelően kell alkalmazni.”
196. §
A Készpénztörvény 6. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:„(2a) Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénnyel (a továbbiakban: Mód1. tv.) megállapított 5/A. § (1a) és (1b) bekezdését a 2019. január 1-jén folyamatban lévő eljárásokban, valamint azon ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a vámhatóság 2018. január 1-jét követően véglegessé vált határozattal bírságot állapított meg.
(2b) A Mód1. tv.-nyel megállapított 5/A. § (1a) és (1b) bekezdésének meg nem felelő, a (2a) bekezdés szerinti végleges határozatot a vámhatóság az 5/A. § (1a) és (1b) bekezdése hatálybalépését követő 30 napon belül hivatalból, saját hatáskörben módosítja, és intézkedik a bírságkülönbözet visszatérítése iránt. A visszatérítést a vámhatóság a bírság megfizetésének biztosítására ideiglenes biztosítási intézkedésként visszatartott készpénz esetén készpénzben, az 5/A. § (1) bekezdése alapján a helyszínen forintban megfizetett bírság esetén átutalással, a kötelezett személy által megjelölt fizetési számlára teljesíti.”
19. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása
VII. FEJEZET
SZÁMVITELT ÉS KÖNYVVIZSGÁLATOT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
SZÁMVITELT ÉS KÖNYVVIZSGÁLATOT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
20. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
21. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása
VIII. FEJEZET
NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ MÓDOSÍTÁSOK
NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ MÓDOSÍTÁSOK
22. A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény módosítása
230. §
A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Megállapodást kihirdető törvény 1) 1. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.23. Az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi XCI. törvény módosítása
IX. FEJEZET
EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
24. A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosítása
25. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
26. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény módosítása
246. §
(1)
Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény 13. §-ának az Szja tv. 70. § (2) bekezdését megállapító rendelkezése a „célzott szolgáltatásra befizetett összeg” szövegrész a „célzott szolgáltatásra - kivéve a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra - befizetett összeg” szöveggel lép hatályba.(2)
Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény 13. §-ának az Szja tv. 70. § (9) bekezdés b) pontját megállapító rendelkezése a „bevétel, egyéni vállalkozónál az adóévi vállalkozói bevétel” szövegrész helyett a „bevétel” szöveggel lép hatályba.249. §
Nem lép hatályba az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvénya)
2. §-a,b)
17. § 14. pontja,c)
18. § 17. pontja,X. FEJEZET
27. A védett korban elbocsátott köztisztviselők után érvényesíthető szociális hozzájárulási adó kedvezmény
250. §
(1)
A (2) bekezdés szerint kiállított igazolással rendelkező természetes személyt adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztató, költségvetési szervnek nem minősülő kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő szociális hozzájárulási adóból adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a természetes személy rendelkezzen a (2) bekezdés szerint kiállított igazolással, és hogy annak egy eredeti példányát bemutatja a kifizető részére.(2)
Az (1) bekezdésben hivatkozott igazolást a közigazgatás modernizációja érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1535/2018. (X. 29.) Korm. határozat alapján természetes személyt elbocsátó munkáltató - a foglalkoztatási jogviszony megszűnésének napját is feltüntetve - a jogviszony megszűnése napjáig állítja ki. Az igazolás annak a természetes személynek adható ki, aki a felmentését (felmondását) közvetlenül megelőzően közszolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban vagy költségvetési szervnél munkaviszonyban foglalkoztatott és a 60. életévét betöltötte.(3)
Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az (1) bekezdésben meghatározott természetes személlyel az adott hónapban fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő az (1) bekezdésben meghatározott természetes személyt (munkavállalót) a tárgyhónapra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabére - de legfeljebb a minimálbér négyszerese - után a szociális hozzájárulási adó tárgyhónapra érvényes mértékével megállapított összeggel.(5)
A (3) bekezdés szerinti kedvezmény mindaddig érvényesíthető, amíg az (1) bekezdésben meghatározott személy nem minősül a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény szerint saját jogú nyugdíjasnak.(6)
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján létesített munkaviszony szerinti munkabért az adókedvezmény összegének kiszámításánál nem lehet figyelembe venni.(7)
A (2) bekezdés szerinti igazolást kiállító munkáltató az igazolásról a kiállítás hónapját követő 12. napig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak.(8)
Az állami adó- és vámhatóság a (6) bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti biztosítotti bejelentés megtételét követően, hivatalból, a foglalkoztatás kezdő időpontját követő hónap 10. napjáig, a (2) bekezdés szerinti természetes személyt foglalkoztató kifizetőt elektronikus kapcsolattartás útján értesíti a (3) bekezdés szerinti kedvezmény igénybevételének lehetőségéről.(9)
A kedvezmény érvényesítését nem zárja ki, ha az (1) bekezdés szerinti természetes személy ismételten munkaviszonyt létesít. Ebben az esetben a munkáltató az (5) bekezdésben rögzített időtartamig érvényesítheti tovább a kedvezményt.XI. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
28. HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK
251. §
(1)
Ez a törvény - a (2)-(11) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.(2)
A 245. § a kihirdetést követő 16. napon lép hatályba.(3)
A 169. § (1) bekezdése 2018. december 31-én lép hatályba.(4)
Az 1. §-7. §, a 9. §, a 13. §-15. §, a 16. § (1)-(2) és (5) bekezdése, a 17. §-25. §, a 26. § (1)-(4) és (6) bekezdése, a 27. §-33. §, a 34. § (2) és (3) bekezdése, a 36. § (2) bekezdése, a 37. §, a 38. § 1-6. és 10-13. pontja, a 39. §-42. §, a 44. §, a 47. §-48. §, az 50. §, az 52. §-55. §, az 57. §-59. §, a 61. §-63. §, a 64. § 1. pontja, a 65. § 1. pontja, a 66. §-74. §, a 75. § 1-6. és 8-17. pontja, a 76. §-77. §, a 85. §-90. §, a 107. §-114. §, a 116. §-135. §, a 137. §-168. §, a 169. § (2) bekezdése, a 170. §-224. §, a 230. §-240. §, a 241. § (1) bekezdése, a 242. §, a 244. §, a 252. § és az 1. melléklet 1., 3., 4. és 6-9. pontja, valamint a 2-5. melléklet 2019. január 1-jén lép hatályba.(5)
A 75. § 7. pontja, a 115. § és a 136. § 2019. február 1-jén lép hatályba.(6)
A 78. § (2) bekezdése és a 82. § 2019. február 16-án lép hatályba.(7)
Az 1. melléklet 5. pontja 2019. július 1-jén lép hatályba.(8)
A 8. § (1) bekezdése és a 241. § (2) bekezdése 2020. január 1-jén lép hatályba.(9)
A 241. § (3) bekezdése 2021. január 1-jén lép hatályba.(10)
A 241. § (4) bekezdése 2022. január 1-jén lép hatályba.(11)
A 241. § (5) bekezdése 2023. január 1-jén lép hatályba.29. Az Európai Unió jogának való megfelelés
252. §
(1)
E törvény 59. §-a a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a bizonyos csalásra alkalmas termékek értékesítése és szolgáltatások nyújtása esetén alkalmazott választható fordított adózás, valamint a héacsalás elleni gyorsreagálási mechanizmus alkalmazási időszaka tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi irányelvnek történő megfelelést szolgálja.(2)
E törvény 75. § 14. pontja az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelvnek történő megfelelést szolgálja.(3)
E törvény 142. §-a, 148. §-a, 154. §-a, 161. § {{{ HYPERLINK \"bookmark1" }}{15.}} pontja a 904/2010/EU és az (EU) 2017/2454 rendeletnek a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködés megerősítésére irányuló intézkedések tekintetében történő módosításáról szóló 2018. október 2-i 2018/1541/EU tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.(4)
A 18. alcím a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.(5)
A 19. alcím az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.1.
1. MELLÉKLET A 2018. ÉVI LXXXII. TÖRVÉNYHEZ2.
2. MELLÉKLET A 2018. ÉVI LXXXII. TÖRVÉNYHEZ3.
3. MELLÉKLET A 2018. ÉVI LXXXII. TÖRVÉNYHEZ1.
Az Aktv. 1. melléklet I/B. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:„B. A szolgáltatott információnak tartalmaznia kell az egyes összegek pénznemét.”
2.
Az Aktv. 1. melléklet V/D/2. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:„a) A Számlatulajdonos passzív nem pénzügyi jogalanyiságának megállapítása
A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a Számlatulajdonos passzív nem pénzügyi jogalanyiságának megállapítása céljából a Számlatulajdonost nyilatkozattételre szólítja fel, kivéve, ha a rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat mérlegelve megállapítja, hogy a Számlatulajdonos Aktív Nem Pénzügyi Jogalany vagy olyan Pénzügyi Intézmény, amely nem tartozik a VIII/D/7. b) pontban meghatározott Pénzügyi Intézmények közé. A Számlatulajdonos a passzív nem pénzügyi jogalanyiságáról a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény felszólítására írásban tesz nyilatkozatot.”
3.
Az Aktv. 1. melléklet V/D/2. pont c) pont cb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Annak megállapítása céljából, hogy a Passzív Nem Pénzügyi Jogalany-e: felett Ellenőrzést gyakorló személy Jelentendő személy-e, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény figyelembe veszi:)
„cb) a Számlatulajdonos vagy az Ellenőrzést gyakorló személy nyilatkozatát arról, hogy mely tagállamban, más államban vagy egyéb joghatóság területén rendelkezik adóügyi illetőséggel. A Számlatulajdonos vagy az Ellenőrzést gyakorló személy érvényes nyilatkozatának hiányában a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az Ellenőrzést gyakorló személy adóügyi illetőségét a III/B/2. pontban meghatározott szempontok figyelembe vételével állapítja meg.”
4.
Az Aktv. 1. melléklet VIII/D/3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:„3. Tagállami vagy más állambeli személy: az a személy vagy Jogalany, aki vagy amely más tagállam vagy más állam adójogszabályai értelmében más tagállambeli vagy más állambeli illetőségű, illetve olyan elhunyt hagyatéka, aki más tagállambeli vagy más állambeli illetőségű volt. E rendelkezés alkalmazásában az olyan Jogalanyt (például gazdasági társaságot, polgári jogi társasági szerződést vagy hasonló jogi megállapodást), amely nem rendelkezik adóügyi illetőséggel, a tényleges üzletvezetési helye szerinti joghatóságban illetőséggel rendelkezőnek kell tekinteni.”
5.
Az Aktv. 1. melléklet VIII/D/4. pont a) és b) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:(4. Résztvevő joghatóság: Magyarország vonatkozásában:)
„a) egy más tagállam;
b) más állam, vagy joghatósággal rendelkező terület,
ba) amellyel Magyarországnak olyan hatályos megállapodása van, amely alapján a joghatósággal rendelkező terület közli az e melléklet I. pontjában meghatározott adatokat, és
bb) amely szerepel Magyarország által közzétett és az Európai Bizottsággal közölt jegyzékben;”
4.
4. MELLÉKLET A 2018. ÉVI LXXXII. TÖRVÉNYHEZ1.
A Megállapodást kihirdető törvény 1 1. melléklet 7b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:„7b. Bahama-szigetek”
2.
A Megállapodást kihirdető törvény 1 1. melléklete a következő 7c. ponttal egészül ki:„7c. Bahrein”
3.
A Megállapodást kihirdető törvény 1 1. melléklete a következő 32a. ponttal egészül ki:„32a. Hongkong”
4.
A Megállapodást kihirdető törvény 1 1. melléklet 41a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:„41a. Katar”
5.
A Megállapodást kihirdető törvény 1 1. melléklete a következő 41b. és 41c. ponttal egészül ki:„41b. Kazahsztán” 41c. Kína”
6.
A Megállapodást kihirdető törvény 1 1. melléklete a következő 45b. ponttal egészül ki:„45b. Libéria”
7.
A Megállapodást kihirdető törvény 1 1. melléklet 48a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:„48a. Makaó”
8.
A Megállapodást kihirdető törvény 1 1. melléklete a következő 48b. ponttal egészül ki:„48b. Malajzia”
9.
A Megállapodást kihirdető törvény 1 1. melléklet 49-52. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:„49. Man-sziget
50. Marshall-szigetek
51. Mauritius
52. Málta”
10.
A Megállapodást kihirdető törvény 1 1. melléklete a következő 58c. ponttal egészül ki:„58c. Panama”
11.
A Megállapodást kihirdető törvény 1 1. melléklete a következő 72a. ponttal egészül ki:„72a. Uruguay”
5.
5. MELLÉKLET A 2018. ÉVI LXXXII. TÖRVÉNYHEZ