A hallgatói munkaszerződés adó- és járulékkötelezettségei

Hallgató a recepción? Nem mindegy, milyen szerződéssel dolgozik, és az sem, hogy mennyi közteher kapcsolódik hozzá.

Ez a tartalom 119 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.

Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el

Mindenekelőtt különbséget kell tenni az alapján, hogy az adott hallgatóval milyen munkavégzésre kötnek hallgatói munkaszerződést.

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) 44. § (1) bekezdése szerint a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát:
a) a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen, a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső vagy belső gyakorlóhelyen,
b) a képzési programhoz nem kapcsolódóan, a felsőoktatási intézmény alaptevékenysége körében a felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény részvételével működő gazdálkodó szervezetben.

Ez azt jelenti, hogy az Nftv. két típusú munkaszerződést különböztet meg:
- az a) pont szerinti esetben a hallgató a képzéshez kapcsolódóan gyakorlati ismeretek megszerzése érdekében végez munkát a hallgatói munkaszerződés alapján. Ez esetben a foglalkoztató a gyakorlati képzés szervezője (a továbbiakban: képzéshez kapcsolódó hallgatói munkaszerződés);
- a b) pont szerinti esetben a munkavégzés nem kapcsolódik a képzéshez. A foglalkoztató a felsőoktatási intézmény vagy a felsőoktatási intézmény részvételével működő gazdálkodó szervezet, ahol a hallgató a munkát végzi. 

Ki kell emelni, hogy a hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a munka törvénykönyve rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A Kormány a hallgatói munkaszerződésre vonatkozó szabályok meghatározása során a munka törvénykönyvénél a hallgató számára kedvezőbb feltételeket állapíthat meg [Nftv. 44. § (2) bekezdés].
Ez lehetővé teszi tehát azt, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (Mt.) leírt általános munkajogi szabályoknál a felsőoktatási szaktörvény, illetve annak végrehajtási rendelete a hallgatók számára kedvezőbb szabályokat állapíthasson meg.

Képzéshez kapcsolódó hallgatói munkaszerződés

A képzéshez kapcsolódó hallgatói munkaszerződés esetében a hallgatót a hallgatói munkaszerződésben részletezett módon díjazás illetheti meg, illetve a gyakorlatigényes szak szakmai gyakorlatának ideje alatt, valamint a duális képzés képzési ideje alatt díjazás illeti meg, amelynek mértéke legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) hatvanöt százaléka, a díjat – eltérő megállapodás hiányában – a szakmai gyakorlóhely fizeti [Nftv. 44. § (3) bekezdés].

Személyi jövedelemadó

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú melléklet 4.12.1. b) pontja alapján adómentesnek minősül az Nftv. szerinti hallgató részére a gyakorlati képzés idejére, duális képzés esetén az elméleti és a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része.
Ennek értelmében a képzéshez kapcsolódó hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra tekintettel a hallgatót megillető díjazás havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbér összegéig mentes az adó alól.

Társadalombiztosítási járulék

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 17. § (2) bekezdése b) pontja alapján a biztosítás nem terjed ki az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra.
A hallgató munkavégzésére az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy kormányrendeletben mód van a hallgató számára kedvezőbb feltételek megállapítására. A felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet tartalmazza a szakmai gyakorlaton hallgatói munkaszerződés alapján történő hallgatói munkavégzés feltételeit, valamint a hallgatói munkaszerződés tartalmát. A szakmai gyakorlatra kötelezett hallgató – a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés teljesítése érdekében – a szakmai gyakorlóhellyel kötött hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát. Nem minősül szakmai gyakorlatnak, és így eltérő rendelkezések vonatkoznak arra az esetre, ha a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan kerül sor hallgatói munkaszerződés alapján munkavégzésre (például tanulmányi osztályon adminisztratív tevékenység, könyvtárban kisegítő munka elvégzése, kutatási projekt keretében kutatási tevékenység, tanszéki demonstrátori tevékenység ellátása). Ilyenkor a felek megállapodása szerinti díjazás illeti meg a hallgatót.
A Tbj. 17. § (2) bekezdés b) pontja szerint a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra nem terjed ki a biztosítási kötelezettség.  Abban az esetben viszont, amennyiben nem a képzés keretében, hanem a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben végez a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján munkát, és díjazásban részesül, úgy a Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontja alapján biztosítottnak minősül, és járulékfizetésre kötelezett.

Ez azt jelenti, hogy a képzéshez kapcsolódó hallgatói munkaszerződés alapján nem jön létre biztosítási jogviszony, ebből következik, hogy járulékfizetési kötelezettség sem merül fel.

Szociális hozzájárulási adó

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 5. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontja szerint nem keletkezik az 1. § (1) – (3) bekezdése szerint adófizetési kötelezettsége – e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében – a kifizetőnek az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra tekintettel.
Ennek okán, a képzéshez kapcsolódó hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra tekintettel a kifizetőt nem terheli szociális hozzájárulási adó, függetlenül a díjazás összegétől, így a személyijövedelemadó-mentes összeghatárt meghaladó díjazás után sem.

A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény

A Szocho tv. 11. §-a alapján a munkaerőpiacra lépő személyt munkaviszonyban foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. Munkaerőpiacra lépő az a magyar állampolgár, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 365 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal.
A képzéshez kapcsolódó hallgatói munkaszerződés napjai – biztosítási kötelezettség hiányában – nem számítanak bele a 92 napba.

A duális képzés szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye

A Szocho tv. 17/A. § (1) bekezdés c) pontja alapján a szociális hozzájárulási adót csökkenti hallgatónként az Nftv. szerinti duális képzés és gyakorlatigényes alapképzési szak arányosított alapnormatívája alapján az egy munkanapra vetített mérték és a tárgyhónapban ténylegesen teljesített képzési napok számának szorzataként számított összege (a továbbiakban: szocho-kedvezmény).
A szocho-kedvezményt az érvényesítheti, aki a hallgatóval az Nftv. alapján hallgatói munkaszerződést, gyakorlatigényes alapképzési szak esetében a felsőoktatási intézménnyel együttműködési megállapodást kötött. A fizetendő szociális hozzájárulási adót meghaladó szocho-kedvezményt, továbbá a szociális hozzájárulási adó fizetésére törvény alapján nem köteles személy a szocho-kedvezményt adó-visszaigénylés keretében érvényesítheti.

Havi adó- és járulékbevallás kitöltése

A fentiek alapján tehát a képzéshez kapcsolódó hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott hallgató nem minősül biztosítottnak, jövedelme jellemzően adómentes, a hallgatót megillető juttatás után szociális hozzájárulási adó a kifizetőt nem terheli, így a szakmai gyakorlatát töltő hallgatóra vonatkozóan, ha kizárólag adómentes díjazásban részesül, a ’08 jelű havi adó- és járulékbevallásban járulék(alap), személyi jövedelemadó(alap), szociális hozzájárulási adó(alap) nem szerepel.

(Cikkünket teljes terjedelmében a Vállalkozói Értesítő-Vendéglátás és Turizmus 2025. júliusi számában olvashatják)