Miért válik 2026 fordulóponttá a pénzbeli egészségbiztosítás rendszerében?
A módosítások érintik az illetékességi szabályokat, az adminisztrációs rendet és az adatszolgáltatás rendszerét is. Ezzel párhuzamosan megszűnik a papíralapú TB kiskönyv, amely évtizedeken keresztül az egyik legfontosabb igazolási dokumentum volt a biztosítási ellátásokban. A változások illeszkednek az államigazgatás digitalizációs folyamatába, amely az adatszolgáltatások központosítására és elektronizálására épül. A pénzbeli ellátások megállapításának alapját egyre inkább a NAV és más állami szervek elektronikus adatbázisai adják.
Illetékességi szabályok és az új eljárási rend
2026-tól módosul az ellátások megállapítására jogosult szervek illetékességi rendszere. Az új eljárási rendben az ellátások megállapításának alapját elsődlegesen a NAV felé teljesített járulékbevallások, valamint a központi biztosítási nyilvántartásokban szereplő adatok képezik, így a munkáltató által vezetett papíralapú igazolások szerepe háttérbe szorul, illetve több esetben teljesen megszűnik. Az új határozathozatali kötelezettségek következtében az ellátások megállapítása minden esetben írásban, indokolással ellátva történik.
A papíralapú TB kiskönyv megszűnése és az e-TB kiskönyv bevezetése
A papíralapú TB kiskönyv megszűnése az igazolási rendszer teljes újragondolását jelenti. A korábbi gyakorlatban a biztosítási jogviszony és az ellátási adatok igazolásának egyik alapdokumentuma volt, amelyet a munkáltató vezetett. Az e-TB kiskönyv bevezetésével az adatok központi nyilvántartásban, elektronikusan válnak elérhetővé. Az új rendszer az állami adatbázisokban rendelkezésre álló biztosítási és jövedelmi adatokon alapul, ami gyorsabb ügyintézést tesz lehetővé, ugyanakkor adatkezelési és jogosultsági kérdéseket vet fel.
Jogosultság az e-TB kiskönyv lekérdezésére
Az e-TB kiskönyv lekérdezésére vonatkozó jogosultságok differenciált rendszerben működnek. A biztosított a saját adataihoz férhet hozzá, míg a munkáltató, kifizetőhely vagy hatóság kizárólag jogszabályi felhatalmazás alapján kezelheti az adatokat. Az e-TB kiskönyv működtetése során az adatkezelésnek meg kell felelnie a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós és hazai előírásoknak, mivel a biztosítási jogviszonyra és a jövedelmi adatokra vonatkozó információk érzékeny adatnak minősülnek.
Megszűnt jogviszonyból származó jövedelmek kezelése
Az ellátások megállapításakor egyértelműen rendezni kell a megszűnt jogviszonyból származó, utólag kifizetett jövedelmek jogi minősítését. Az új szabályozás meghatározza, hogy ezek a kifizetések mely esetekben számítanak be az ellátási alapba, illetve mikor kell őket figyelmen kívül hagyni az irányadó időszak számításakor. A passzív ellátások és az aktív biztosítási jogviszonyhoz kötődő jogosultságok elhatárolása továbbra is lényeges.
Az e-TB kiskönyv és a pénzbeli ellátások új rendszere
2026. március 17-i szakmai napunkon Bagolyné Hampó Anita társadalombiztosítási tanácsadó és szakértő részletesen mutatja be a 2026. évi módosításokat és azok gyakorlati alkalmazását.
Az alábbi kérdésekre kapnak választ a résztvevők:
- Milyen pénzbeli ellátásokat érintő változások lépnek életbe 2026-ban?
- Hogyan módosulnak az illetékességi szabályok az új eljárási rend szerint?
- Mit jelent a TB kiskönyv megszűnése, és hogyan működik az e-TB kiskönyv?
- Kinek és milyen jogosultsága lesz az e-TB kiskönyv lekérdezésére?
- Hogyan kell figyelembe venni a megszűnt jogviszonyból származó jövedelmet?
- Miként változik az irányadó időszak meghatározása az új szabályok alapján?
- Milyen gyakorlati feladatokat hoz az egyéni vállalkozók negyedéves bevallása?
Az irányadó időszak és a szerződés szerinti jövedelem szerepe
2026-tól módosulhat az irányadó időszak számításának rendszere, amely az ellátási alap meghatározásának egyik legérzékenyebb pontja. Az új szabályok nagyobb hangsúlyt helyeznek a szerződés szerinti jövedelem meghatározására és a tényleges járulékalap vizsgálatára. A tartós megbízási jogviszony minősítés meghatározza, hogy a megbízott biztosítottnak minősül-e, milyen járulékalap után fizet közterheket, és ez milyen mértékben számítható be a táppénz vagy a gyermekgondozási díj alapjába.
Minimálbér, garantált bérminimum és az ellátási maximumok változása
A gyermekgondozási díj (GYED) maximális összege a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a, így a minimálbér emelése automatikusan növeli a GYED felső határát. A táppénz napi összege legfeljebb a minimálbér kétszeresének harmincad része alapján számított napi alap 60%-a, illetve kórházi ápolás esetén 50%-a lehet. Ez azt jelenti, hogy magas jövedelem esetén sem állapítható meg az ellátás a jogszabályban rögzített maximum felett. A garantált bérminimum változása azoknál a biztosítottaknál bír jelentőséggel, akiknek a szerződés szerinti díjazása ehhez az összeghez igazodik, mivel ez közvetlenül hat az ellátási alap meghatározására.
Egyéni vállalkozók negyedéves bevallása
2026-tól valamennyi egyéni vállalkozónak negyedévente kell járulékot bevallani. A NAV felé benyújtott bevallásban a járulékalapot, valamint a fizetendő tb járulékot és szochót kell szerepeltetni, és ezek az adatok képezik a pénzbeli ellátások alapját. A táppénz, a CSED és a GYED összegét a bevallás alapján számolják ki. Amennyiben a vállalkozó a negyedéven belül eltérő összeg után fizet járulékot – például a minimálbér alapú kötelező minimum és a tényleges vállalkozói kivét között váltakozik –, az az ellátási alap számításában is megjelenik. Késedelmes vagy utólag módosított bevallás esetén az ellátás összegét korrigálni kell.
Az ellátások megállapításának eljárási szabályai
Az e-TB kiskönyv bevezetésével az eljárás központi eleme az elektronikus adatlekérdezés. Az ellátás megállapítása során a rendszerben szereplő adatok minősülnek elsődlegesnek, ezért az eltérések – például a bevallott járulékalap és a tényleges kifizetés közötti különbség – közvetlenül befolyásolják a döntést. Gyakorlati problémát okozhat az irányadó időszak helytelen meghatározása, a megszűnt jogviszonyból származó jövedelem téves beszámítása, illetve az, ha a NAV-nyilvántartásban szereplő adatok utólag módosulnak. Ezekben az esetekben a határozat korrekciójára vagy felülvizsgálatára kerülhet sor.
Felkészülés 2026-ra – gyakorlati teendők
A 2026-os változásokra való felkészülés során felül kell vizsgálni a belső folyamatokat, aktualizálni kell a bérszámfejtési rendszereket, valamint új adatellenőrzési mechanizmusokat kell kialakítani. A papíralapú TB kiskönyv megszűnésével az adatellenőrzés súlypontja áthelyeződik az elektronikus nyilvántartásokba. Az átállás akkor kezelhető biztonságosan, ha a munkáltatók és a kifizetőhelyek már az adatkeletkezés pillanatában biztosítják az adatok pontosságát és jogszabályi megfelelőségét.