A társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető egészségügyi szolgáltatás, azaz orvosi ellátás, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz-ellátás az egészségügyi szolgáltatásra jogosultakat illeti meg.
A társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető egészségügyi szolgáltatás meghatározott mértékű árhoz nyújtott támogatással vagy térítésmentesen igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásként jelenik meg. Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak körét a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 22. §-a határozza meg.
Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak körében a biztosítottak (például a munkavállalók) mellett az összesen huszonkétféle jogcímen jogosultak között a tanulói, hallgatói jogviszonyban állókat is megtaláljuk.
A fenti törvény 22. § (1) bekezdés i) pontjában foglalt rendelkezés mind a köznevelési intézményben, mind a szakképző intézményben, mind pedig a felsőoktatási intézményben, nappali rendszerű iskolai oktatás, illetve nappali rendszerű oktatás keretében tanulói, és hallgatói jogviszonyban állók részére biztosítja az egészségügyi szolgáltatás külön járulékfizetés nélkül történő igénybevételi lehetőségét.
Néhány további példa az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak köréből:
- a gyermekgondozási, gyermeknevelési ellátásban (csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekek otthongondozási díja, gyermeknevelési támogatás) részesülők,
- az üzemi baleset miatt baleseti táppénzben, baleseti járadékban részesülők,
- a nyugellátásban és azzal egy tekintet alá eső ellátásban részesülők,
- a szociális törvény meghatározott ellátásaiban részesülők,
- a megváltozott munkaképességű személyek,
- a korhatár előtti ellátásban, a szolgálati járandóságban részesülők,
- a hajléktalanok, a megállapodást kötők egészségügyi szolgáltatásra és az egészségügyi szolgáltatásijárulék-fizetésére kötelezettek.
„Aki maga után fizeti a tb-t”
Nagyon fontos tudni, hogy egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére az a személy kötelezett, aki semmilyen más jogcímen nem jogosult az egészségügyi szolgáltatásra. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2025-ben 11 800 forint havonta, 380 forint naponta.
De 2026 január 1-jétől a járulék havonta fizetendő összege emelkedni fog, az új összeget a NAV teszi közzé a honlapján évente október 31-éig
2026. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 12 300 forint, törthónap esetén napi összege 410 forint.
Az emelkedés így havi szinten 500 forint, napi szinten 30 forint lesz jövőre az idei összeghez képest.
Mi történik tartozáskor?
Az egészségügyi szolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettségnek mindenképpen eleget kell tenni, mert akinek hathavi járulékot meghaladó összegű tartozása keletkezik, az nem veheti igénybe a térítésmentes egészségügyi szolgáltatást. Méltányolható okból fizetési könnyítés kérhető a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól.
Jó tudni azt is, hogy szociális rászorultság alapján kérhető egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása a szociális törvényben foglaltak szerinti, és mely esetben mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alól az adott személy.
Figyeljünk erre is!
Ha egy fiatal befejezi nappali tagozatos tanulmányait, amely időtartam jogosította őt egészségügyi szolgáltatásra nappali tagozatos tanulói, hallgatói jogviszonya alapján tizennyolc éves kora felett is, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága a tanulmányok befejezése után még egy kis ideig fennmarad. Ez a jogosultság ugyanis a diákigazolvány érvényességi idejéhez kötődik, amely az őszi időszakban október 31-éig tart.
Ezt követően negyvenöt napig még úgynevezett türelmi idő következik a jogosultságnál negyvenöt napon át, amelynek letelte után szűnik meg az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, azaz december közepén. Ettől az időponttól kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie a fiatalnak, ha más jogcímen, például munkába állás miatt nem keletkezik időközben jogosultsága az ellátásra.