A gyermekes munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódó munkajogi, társadalombiztosítási és adózási szabályok komplex rendszert alkotnak, amely a különböző élethelyzetekhez – a várandósságtól a munkába való visszatérésig – eltérő kötelezettségeket és jogosultságokat rendel.
„Gyermekes munkavállalók foglalkoztatása 2026” című kiadványunkkal elsősorban a gyermekes munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódó munkáltatói feladatokhoz kívánunk segítséget nyújtani a munkajogi, az adózási és a társadalombiztosítási szabályozás bemutatásával.
Az alábbi táblázatban a legfontosabb szabályozási területeket és gyakorlati kérdéseket mutatjuk be:
| Emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés | Emberi reprodukciós eljárás tartalma | |
| Emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezeléshez kapcsolódó munkajogi szabályozás | Mentesülés a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alól | |
| Felmondási tilalom | ||
| Társadalombiztosítási jogállás emberi reprodukciós eljárás alatt | ||
| Várandósság | Várandós nők munkajogi védelme | Munkafeltételek módosítása |
| Munkaszerződés (munkakör) módosítása | ||
| Kötelező orvosi vizsgálat | ||
| Felmondási tilalom | ||
| Veszélyeztetett várandósság | ||
| Gyermek születése | Gyermek születéséhez kapcsolódó munkajogi szabályok | Szülési szabadság |
| Apasági szabadság | ||
| Fizetés nélküli szabadság - gyermek gondozása céljából | ||
| Gyermek születéséhez kapcsolódó társadalombiztosítási ellátás (CSED) | Jogosultság csecsemőgondozási díjra | |
| CSED tartama | ||
| CSED igénylése | ||
| Munkáltató közreműködése a kérelem benyújtása során | ||
| Gyermekgondozási díj (GYED) | GYED-jogosultság | |
| GYED időtartama | ||
| GYED igénylése | ||
| Munkáltató közreműködése a GYED-kérelem benyújtása során | ||
| Személyre szabott ügyintézési felület (SZÜF) | ||
| Szüléshez kapcsolódó családtámogatási ellátások | Anyasági támogatás | |
| Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) | ||
| Szülés után visszatérő munkavállalóra vonatkozó munkajogi szabályok | Fizetés nélküli szabadság megszakítása | |
| Szülés után visszatérő munkavállaló szabadsága | ||
| Munkaszerződés módosítása | Munkabér | |
| Munkakör | ||
| Munkaidő | ||
| Munkafeltételek módosítása | ||
| Szoptató anya munkaidőkedvezménye | ||
| Gyermekes munkavállalókra vonatkozó egyéb munkajogi szabályok | Szabadság | Pótszabadság |
| Szülői szabadság | ||
| Gyermekes munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése, végkielégítés | Felmondási korlátozások | |
| Végkielégítésre jogosító idő | ||
| Gyermekét egyedül nevelő munkavállalóra vonatkozó egyéb speciális munkafeltételek | ||
| Gyermeket nevelő szülők részére járó társadalombiztosítási ellátás (gyermekápolási táppénz) | Jogosultság gyermekápolási táppénzre | |
| Gyermekápolási táppénz folyósításának időtartama | ||
| Gyermekápolási táppénz igénylése | ||
| Munkáltató közreműködése a gyermekápolási táppénz iránti kérelem benyújtása során | ||
| Örökbefogadó szülőkre vonatkozó speciális szabályok | Az örökbefogadás jellemzői | |
| Örökbefogadó szülőkre vonatkozó speciális munkajogi szabályok | Örökbefogadás előkészítése | |
| Örökbefogadó apa apaszabadsága | ||
| Fizetés nélküli szabadság – örökbefogadott gyermek gondozása céljából | ||
| Örökbefogadói díj | Az örökbefogadói díj célja | |
| Jogosultság örökbefogadói díjra | ||
| ÖFD igénylése, munkáltató közreműködése | ||
| Gyermeket nevelő munkavállalók személyi jövedelemadó és járulék kedvezményei | Közös szabályok | |
| Harminc év alatti anyák kedvezménye | ||
| Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye (NÉTAK) | ||
| A három gyermeket nevelő anyák jövedelemadó-mentessége | ||
| A két gyermeket nevelő anyák jövedelemadó mentessége | ||
| Családi adókedvezmény | Családi adókedvezmény alapja, összege | |
| Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos eltartott | ||
| Családi adókedvezményre jogosultak | ||
| Eltartottak, kedvezményezett eltartottak | ||
| Jogosultsági hónap | ||
| Családi adókedvezmény közös igénybevétele, megosztása | ||
| Külföldi állam jogszabálya alapján jogosultak | ||
| Családi járulékkedvezmény |
Emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezeléshez kapcsolódó munkajogi szabályozás
Mentesülés a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alól
A munka törvénykönyvéről szóló 20212. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 55. § (1) bekezdés b) pontja alapján a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben végzett kezelések idejére. Ez a jogosultság mind a női, mind a férfi munkavállalókat megilleti, és igénybevételéhez nincs szükség a munkáltató engedélyére, ugyanakkor a munkavállalót tájékoztatási kötelezettség terheli a kezelések időpontjáról. A mentesülés időtartamára díjazás vagy egyéb juttatás nem jár, mivel ezt az esetet a díjazásra jogosító távollétek között a törvény nem nevesíti.
Felmondási tilalom
Az Mt. 65. § (3) bekezdés g) pontja felmondási tilalmat biztosít a női munkavállalók számára az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés időtartamára, legfeljebb a kezelés megkezdésétől számított hat hónapig, feltéve, hogy a munkáltatót erről tájékoztatták. A védelem kizárólag nőkre vonatkozik, és nem szükséges a tájékoztatásnak a felmondást megelőzően megtörténnie. A tilalom a kezelés befejeztével megszűnik, de újabb eljárás esetén ismételten fennáll, sikeres kezelés esetén pedig a várandósság miatti felmondási tilalom lép a helyébe. Ha a munkáltató a védett státusz ismerete nélkül közöl felmondást, azt a bejelentéstől számított 15 napon belül visszavonhatja.
Különszámunkban Emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés témában az alábbiakról is olvashat:
- Emberi reprodukciós eljárás tartalma
- Társadalombiztosítási jogállás emberi reprodukciós eljárás alatt
Várandósság
Várandós nők munkajogi védelme
Munkafeltételek módosítása
Az Mt. 51. § (3) bekezdése előírja, hogy a munkavállaló csak olyan munkára alkalmazható, amely egészségi állapotára tekintettel nem jár hátrányos következményekkel, ezért várandósság esetén elsődlegesen a munkafeltételek és a munkaidő-beosztás igazítása szükséges. A várandós munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helyen történő munkavégzésre, egyenlőtlen munkaidő-beosztás és heti pihenőnap-beosztás csak korlátozottan alkalmazható, továbbá rendkívüli munkaidő és éjszakai munka nem rendelhető el számára a várandósság megállapításától a gyermek hároméves koráig.
Munkaszerződés vagy munkakör módosítása
Amennyiben a munkafeltételek módosítása nem elegendő, a munkáltató köteles számára megfelelő, egészségi állapotának megfelelő munkakört felajánlani a várandósság megállapításától a gyermek egyéves koráig. A munkavállalót az új munkakörhöz tartozó alapbér illeti meg, amely nem lehet kevesebb a korábbi alapbérnél, ugyanakkor egyes pótlékok kiesése miatt az összkereset csökkenhet. A feleket együttműködési kötelezettség terheli, így a munkavállaló a felajánlott munkakört alapos indok nélkül nem utasíthatja el. Ha megfelelő foglalkoztatás nem lehetséges, a munkavállalót fel kell menteni a munkavégzés alól, amely esetben – bizonyos feltételekkel – alapbér fizetése mellett mentesül a munkavégzés alól. A munkakör módosítása a munkaszerződés módosításával történik, amelyet célszerű határozott időre, a gyermek egyéves koráig rögzíteni.
Kiadványunkban Várandósság témában az alábbiakról is olvashat:
- Kötelező orvosi vizsgálat
- Felmondási tilalom
- Veszélyeztetett várandósság
Gyermek születése
Apasági szabadság
Az apa gyermeke születése esetén – legkésőbb a születést követő negyedik hónap végéig – tíz munkanap apasági szabadságra jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. A szabadság első öt napjára teljes, a további napokra részleges (40%-os) távolléti díj jár. Az első öt nap díjazását és közterheit a központi költségvetés megtéríti, amelyet a munkáltató meghatározott határidők szerint, a SZÜF felületén igényelhet.
Gyermek születéséhez kapcsolódó társadalombiztosítási ellátás (CSED)
Jogosultság csecsemőgondozási díjra
A CSED-re a szülő nő jogosult, ha a gyermek születését megelőző két éven belül legalább 365 nap biztosítási idővel rendelkezik, és a szülés a biztosítás fennállása alatt vagy annak megszűnését követő meghatározott időn belül történik. Kivételes esetekben más személy – például örökbefogadó, gyám vagy a gyermeket gondozó apa – is jogosult lehet, ha az anya egészségi okból kiesik a gondozásból, elhalálozik vagy szülői felügyeleti joga megszűnik, azonban számukra is fennáll a 365 napos biztosítási előfeltétel. A biztosítási időbe meghatározott ellátások folyósításának ideje, egyes tanulmányi időszakok, illetve más jogviszonyok is beszámíthatók, továbbá az EGT-tagállamokban szerzett biztosítási idő is figyelembe vehető. 2025. július 1-jétől a CSED folyósítása már nem zárja ki teljes mértékben a keresőtevékenységet, azonban a gyermek születését követő 90 napon belül végzett munka esetén az ellátás nem jár, ezt követően viszont folyósítható, csökkentett (70%-os) mértékben. A jogszabály pontosan meghatározza, mi minősül keresőtevékenységnek.
Gyermekgondozási díj (GYED)
GYED-jogosultság
GYED-re az a biztosított szülő jogosult, aki a gyermek születését megelőző két éven belül legalább 365 nap biztosítási idővel rendelkezik, és a gyermeket saját háztartásában neveli; szülőnek minősül a vér szerinti és örökbefogadó szülő, a vele együtt élő házastárs vagy élettárs, a gyám, illetve az örökbefogadási eljárás alatt álló személy is. A jogosultság bizonyos esetekben fennállhat akkor is, ha a biztosítási jogviszony a CSED folyósítása alatt megszűnt. Fontos, hogy a CSED-hez és a GYED-hez eltérő beszámítási szabályok tartoznak. A GYED nem jár például akkor, ha a jogosult egyes rendszeres pénzellátásban részesül (kivéve többek között a táppénzt, CSED-et vagy GYED-et), ha a gyermeket napközbeni ellátást nyújtó intézményben helyezték el – kivéve, ha a szülő dolgozik vagy tanul –, ha a gyermeket kiemelték a háztartásból, illetve ha a jogosult szabadságvesztését tölti.
Személyre szabott Ügyintézési Felület (SZÜF)
2024. január 1-jétől a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatók, egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők és egyéb önfoglalkoztatók meghatározott egészségbiztosítási pénzbeli ellátások (például csed, gyed, táppénz) iránti kérelmüket kizárólag a SZÜF-ön elérhető EB_IGBEJ_01 jelű űrlapon, elektronikus úton nyújthatják be. Az űrlap kitölthető manuálisan vagy bérszámfejtő rendszerből importált XML fájl alapján, a beküldést követően pedig három visszaigazolás érkezik a sikeres továbbításról, fogadásról és befogadásról. A benyújtás Ügyfélkapun, Cégkapun vagy Hivatali Kapun keresztül történhet, akár meghatalmazott útján is.
Különszámunk Gyermek születése fejezetében az alábbi témákat is részletesen ismertetjük:
- Szülési szabadság
- Fizetés nélküli szabadság - gyermek gondozása céljából
- CSED tartama és igénylése
- GYED tartama és igénylése
- Munkáltató közreműködése a CSED- és GYED-kérelem benyújtása során
Szüléshez kapcsolódó családtámogatási ellátások
Anyasági támogatás
Az anyasági támogatás a szülést követően egyszeri ellátásként illeti meg a jogosultat, elsősorban azt a nőt, aki a várandósság alatt legalább négy alkalommal – koraszülés esetén legalább egyszer – részt vett várandósgondozáson. Jogosultságot szerezhet továbbá az örökbefogadó szülő, a gyám, illetve meghatározott feltételek mellett a vér szerinti apa is. Az anyasági támogatás összege gyermekenként a szociális vetítési alap 225%-a (2026-ban 64 125 Ft), ikergyermekek esetén 300%-a (2026-ban 85 500 Ft), és a kérelmet a szülést követő hat hónapon belül lehet benyújtani személyesen, postai úton vagy elektronikusan.
Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES)
A GYES-re a szülő – ideértve meghatározott feltételek mellett a kiskorú szülőt –, valamint a gyám jogosult a saját háztartásában nevelt gyermek hároméves koráig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén pedig tízéves korig. A jogosultság – szigorú feltételek mellett – nagyszülőre is kiterjedhet, ha a gyermek elmúlt egyéves, a szülők írásban lemondanak az ellátásról, és a gyermek továbbra is a szülő háztartásában nevelkedik. 2024. július 1-jétől a GYES-t csak akkor kell külön igényelni, ha azt nem ugyanaz a személy kéri, aki korábban GYED-ben részesült.
Szülés után visszatérő munkavállalóra vonatkozó munkajogi szabályok
Fizetés nélküli szabadság megszakítása
A gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló bármikor megszakíthatja, indokolási kötelezettség nélkül. A visszatérés tervezett időpontját legalább 30 nappal korábban köteles bejelenteni. A munkáltató köteles a munkába való visszatérést biztosítani, ha a munkavállaló kéri ezt. Gyakorlati problémát okozhat, ha a kieső munkaerő pótlására határozott idejű munkaviszony jön létre. A munkaviszony ilyen esetben nem szűnik meg automatikusan akkor sem, ha az eredeti munkavállaló korábban tér vissza. Ennek elkerülése érdekében célszerű a határozott időt nem naptári dátumhoz, hanem a helyettesített munkavállaló visszatéréséhez kötni, egyértelműen rögzítve a megszűnés feltételét.
Munkaszerződés módosítása
Munkabér
A munkáltató a szülési vagy fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló számára köteles munkabér-módosítási ajánlatot tenni. Ennek alapja az azonos munkakörben dolgozók időközbeni átlagos béremelése, ennek hiányában a munkáltatónál megvalósult általános béremelés mértéke. A korrekció nemcsak az alapbért, hanem a teljes munkabért érinti, így például a pótlékokat és egyéb bérelemeket is. Ez a gyakorlatban a munkaszerződés kötelező módosításának minősül.
Munkafeltételek módosítása
A munkavállaló gyermeke 8 éves koráig kérheti munkafeltételeinek módosítását, ezen belül a munkavégzési hely, a munkarend, a távmunka vagy a részmunkaidő biztosítását (a munkaviszony első hat hónapját követően). A munkáltató a kérelemre 15 napon belül köteles válaszolni, amennyiben elutasítja, azt egyértelműen meg kell indokolnia. Ha az elutasítás jogellenes vagy figyelmen kívül hagyta a munkáltató, a munkavállaló a bírósághoz fordulhat.
Szülés után visszatérő munkavállalóra vonatkozó munkajogi szabályokkal kapcsolatban az alábbi témákat is megtalálja kiadványunkban:
- Szülés után visszatérő munkavállaló szabadsága
- Munkakör
- Munkaidő
- Szoptató anya munkaidő kedvezménye
Gyermekes munkavállalókra vonatkozó egyéb munkajogi szabályok
Szülői szabadság
A szülői szabadság a munkavállalót gyermeke hároméves koráig illeti meg, összesen 44 munkanap időtartamban, feltéve, hogy a munkaviszonya legalább egy éve fennáll. A szabadság gyermekenként jár, és a munkavállaló szabadon dönt annak időzítéséről. A munkáltató köteles a szabadságot a kérelemnek megfelelő időpontban kiadni, legfeljebb 60 nappal halaszthatja annak megkezdését. A megkezdett szabadság nem szakítható meg, és pénzben nem váltható meg. A szülői szabadság díjazása a távolléti díj 10%-a, ami csökken az adott időszakra járó GYED vagy GYES összegével. Ugyanakkor a szabadság ideje munkában töltött időnek minősül, így beszámít többek között a végkielégítés, a felmondási idő és a szabadság szempontjából.
Gyermekes munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése, végkielégítés
Felmondási korlátozások
A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a várandósság, a szülési, apasági és szülői szabadság, valamint a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt, továbbá a reprodukciós eljárással összefüggő kezelés időtartama alatt (legfeljebb hat hónapig). A védelem az anyára és a gyermekét egyedül nevelő apára akkor is kiterjed, ha a fizetés nélküli szabadságot ténylegesen nem veszik igénybe. Ezekben az esetekben a munkaviszony felmondása csak magatartási okból, azonnali hatályú felmondás alapjául szolgáló súlyos esetben történhet, egyébként pedig csak akkor, ha nincs a munkavállaló számára megfelelő másik betölthető munkakör, vagy azt a munkavállaló elutasítja.
Gyermekes munkavállalókra vonatkozó egyéb munkajogi szabályokról is olvashat még különszámunkban:
- Szabadság
- Pótszabadság
- Végkielégítésre jogosító idő
- Gyermekét egyedül nevelő munkavállalóra vonatkozó egyéb speciális munkafeltételek
Gyermeket nevelő szülők részére járó társadalombiztosítási ellátás társadalombiztosítási ellátás (gyermekápolási táppénz)
Jogosultság gyermekápolási táppénzre
A gyermekápolási táppénz a biztosított, tb járulék fizetésére kötelezett szülőt illeti meg, ha 12 év alatti beteg gyermekét ápolja, 12–18 év közötti gyermek esetén pedig csak méltányosságból állapítható meg. Jogosultság feltétele a fennálló biztosítási jogviszony, a járulékfizetési kötelezettség és az orvos által igazolt keresőképtelenség. Keresőképtelennek minősül például a szülő, aki beteg gyermekét otthon ápolja vagy kórházi ellátása alatt mellette tartózkodik. Az ellátás igényléséhez az igazoláson fel kell tüntetni a szükséges személyes adatokat és az „5” kódot.
Gyermekápolási táppénz igénylése
Az ellátás iránti kérelmet a foglalkoztatóhoz kell benyújtani a Magyar Államkincs tár honlapján megtalálható Kérelem nyomtatvány kitöltésével.
Gyermeket nevelő szülők részére járó társadalombiztosítási ellátás (gyermekápolási táppénz) témában olvashat még az alábbiakról:
- Gyermekápolási táppénz folyósításának időtartama
- Munkáltató közreműködése a gyermekápolási táppénz iránti kérelem benyújtása során
Örökbefogadó szülőkre vonatkozó speciális munkajogi szabályok
Örökbefogadó apa apaszabadsága
Az apa gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő negyedik hónap végéig tíz munkanap apasági szabadságra jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. Az örökbefogadó apát megillető apaszabadságra mindenben a vérszerinti apára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Örökbefogadói díj
Jogosultság örökbefogadói díjra
Az örökbefogadói díj (ÖFD) arra a biztosított személyre vonatkozik, aki 2 évnél idősebb (ikreknél 3 évnél idősebb) gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vesz. A jogosultság feltétele legalább 365 nap biztosítási idő a nevelésbe vételt megelőző két évben, fennálló biztosítási jogviszony a kérelem beadásakor, valamint az, hogy a kérelmező a gyermeket korábban egy évnél rövidebb ideje nevelte saját háztartásában. Az ellátás a nevelésbe vételtől számított legfeljebb 168 napig jár, és csak aktív biztosítás mellett állapítható meg. Az ÖFD nem folyósítható egyes rendszeres pénzellátások fennállása, a gyermek tartós kiemelése vagy elhelyezése, illetve szabadságvesztés esetén. Az ellátás mellett keresőtevékenység korlátozás nélkül végezhető.
ÖFD igénylése, munkáltató közreműködése
Az örökbefogadói díj (ÖFD) iránti kérelmet a biztosított a munkáltatójánál a „Kérelem örökbefogadói díj iránt” elnevezésű nyomtatványon nyújthatja be. Kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetén a kifizetőhely, egyébként az illetékes egészségbiztosító bírálja el. A munkáltató az igényt elektronikus úton, a SZÜF felületen elérhető EB_IGBEJ_01 űrlapon továbbítja. A kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, a tb kiskönyvet (ha releváns), valamint a gyámhatósági döntést a nevelésbe vételről.
Az Örökbefogadó szülőkre vonatkozó speciális szabályok témában részleteket talál még az alábbiakról:
- Az örökbefogadás jellemzői
- Örökbefogadás előkészítése
- Fizetés nélküli szabadság – örökbefogadott gyermek gondozása céljából
- Az örökbefogadói díj célja
Gyermeket nevelő munkavállalók személyi jövedelemadó és járulék kedvezményei
Harminc év alatti anyák kedvezménye
A 30 év alatti anyák kedvezményét a 2025. évi XIII. törvény a 30 év alatti anyák kedvezményéről szabályozza. Minden más kedvezményt megelőzően érvényesíthető. Jogosult az a nő, aki 30 év alatti, és családi kedvezményre jogosult (gyermek vagy magzat után). A kedvezménynek nincs felső összeghatára, így teljes szja-mentességet biztosít többek között a munkabérre, tb ellátásokra, álláskeresési ellátásra és egyes önálló tevékenységekből származó jövedelmekre. Év közben adóelőleg-nyilatkozattal, vagy év végén az szja-bevallásban érvényesíthető. Mivel elsőként alkalmazandó és korlátlan, más kedvezmények (például 25 év alattiak kedvezménye) jellemzően nem vehetők igénybe mellette, ugyanakkor a családi kedvezmény továbbra is érvényesíthető járulékkedvezmény formájában.
A három gyermeket nevelő anyák jövedelemadó-mentessége
A három gyermeket nevelő anyák szja-mentessége 2025. október 1-től a 2025. évi XV. törvény alapján került bevezetésre. A kedvezmény teljes szja-mentességet biztosít az összevont adóalapba tartozó, jellemzően munkából és egyes önálló tevékenységekből származó jövedelmekre, korlátozás nélkül, ugyanakkor nem terjed ki például a tőkejövedelmekre vagy az ingatlan-bérbeadásból származó bevételre. Jogosult az az anya, aki legalább három gyermeket nevel, vagy korábban legalább 12 éven át jogosult volt utánuk családi pótlékra. A kedvezmény a jogosultsági hónapokra érvényesíthető, év közben nyilatkozattal, illetve az szja-bevallásban, és más kedvezményekhez hasonlóan a családi kedvezmény járulékkedvezményként továbbra is érvényesíthető.
Családi adókedvezmény
Családi adókedvezmény alapja, összege
A családi adókedvezmény az összevont adóalapot csökkenti, vagyis a meghatározott összegek után nem kell szja-t fizetni. 2026-tól a kedvezmény havi összege eltartottanként: egy gyermeknél 133 340 Ft, két gyermeknél 266 660 Ft, három vagy több gyermeknél 440 000 Ft adóalap-kedvezmény, ami a gyakorlatban 20 000, 40 000, illetve 66 000 Ft nettó többletet jelent. A kedvezmény ugyanazon gyermek után egyszer vehető igénybe, megosztás esetén arányosan. Tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos eltartott esetén a kedvezmény összege további havi 133 340 Ft-tal növelhető, ehhez megfelelő orvosi igazolás szükséges.
Családi adókedvezményre jogosultak
A családi adókedvezményre jogosultak körét az Szja tv. a családi pótlékhoz igazítja, vagyis alapvetően az veheti igénybe, aki a gyermek után családi pótlékra jogosult, illetve az ő vele közös háztartásban élő házastársa is. Nem jogosult ugyanakkor az a személy, aki a családi pótlékot intézményi jogviszony alapján kapja (például gyermekotthon, szociális intézmény vagy javítóintézet vezetőjeként). Jogosultság illeti meg továbbá a várandós nőt és a vele közös háztartásban élő házastársát, valamint a családi pótlékra saját jogán jogosult személyt és a rokkantsági járadékban részesülőt. Ez utóbbi esetekben a kedvezményt nem többen, hanem a közös háztartásban élők közül egy személy érvényesítheti.
Családi járulékkedvezmény
A családi járulékkedvezmény a családi adókedvezményhez kapcsolódó jogosultság, ami akkor vehető igénybe, ha az szja-alap nem nyújt fedezetet a kedvezmény teljes összegének érvényesítésére. Ilyenkor a fel nem használt rész 15%-a a biztosítottat terhelő tb járulék (vagy nyugdíjjárulék) terhére érvényesíthető, legfeljebb annak összegéig. A kedvezmény feltétele az Szja tv. szerinti jogosultság és a Tbj. szerinti biztosítotti jogviszony fennállása, az év közbeni érvényesítést pedig az éves szja-bevallásban kell rendezni.
További információkat olvashat a Gyermeket nevelő munkavállalók személyi jövedelemadó és járulék kedvezményeiről:
- Közös szabályok
- Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye (NÉTAK)
- A két gyermeket nevelő anyák jövedelemadó-mentessége
- Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos eltartott
- Eltartottak, kedvezményezett eltartottak
- Jogosultsági hónap
- Családi adókedvezmény közös igénybevétele, megosztása
- Külföldi állam jogszabálya alapján jogosultak
Gyermeket nevelő munkavállalók foglalkoztatása című különszámunk utolsó, Összefoglaló részében az alábbi 28 konkrét kérdésre szakértői választ kap:
- Mely munkavállalók mentesülnek a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alól a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés tartamára?
- Megilleti valamilyen díjazás munkavállalót az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés tartamára?
- Vonatkozik felmondási tilalom a kezelés tartamára?
- Biztosítottnak minősül a munkavállaló az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés miatti rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés időszakában?
- Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak, ha a munkavállaló a munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján a munkakörében nem foglalkoztatható?
- Milyen ellátásokra jogosult a munkavállaló a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség idejére?
- Hány nap szülési szabadságot kell kötelezően igénybe vennie a munkavállalónak?
- Hány munkanap pótszabadságra jogosult az apa gyermeke születése esetén?
- Hogyan kérelmezheti az apát megillető és részére kifizetett távolléti díj és annak közterhe megtérítését a munkáltató?
- Milyen feltételekkel vehető igénybe a gyermek gondozása céljából igényelhető fizetés nélküli szabadság?
- Hogyan kell igényelni a CSED-et, illetve a GYED-et?
- Milyen feltételekkel szakíthatja meg a munkavállaló a gyermek gondozása céljából igényelt fizetés nélküli szabadságot?
- Milyen feltételekkel szakíthatja meg a munkáltató a gyermek gondozása céljából igényelt fizetés nélküli szabadságot?
- Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak a szülésről visszatérő munkavállalónak járó szabadság tekintetében?
- Milyen módon kell korrigálni a szülési szabadságról, illetve a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló munkabérét?
- Milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak a visszatérő munkavállaló munkaidejére vonatkozóan?
- Hogyan kell kiadni a munkavállaló részére járó szülői szabadságot?
- Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak a szülői szabadság díjazásának bevallása során?
- Hogyan kell figyelembe venni a végkielégítésre való jogosultság számítása során a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartamát?
- Hogyan kell meghatározni a gyermekápolási táppénz napjainak számát?
- Hogyan kell igényelni a gyermekápolási táppénzt?
- Milyen feltételekkel jogosult apasági szabadságra az örökbefogadó apa?
- Milyen díjazás illeti meg a munkavállalót az örökbefogadás előkészítése idején az örökbefogadható gyermekkel történő személyes találkozás céljából járó évi legfeljebb tíz munkanap rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés időszakára?
- Milyen feltételekkel jogosult fizetés nélküli szabadságra a munkavállaló az örökbefogadott gyermekre tekintettel?
- Milyen társadalombiztosítási ellátások illetik meg az örökbefogadó szülőket?
- Igénybe veheti a NÉTAK-ot az az édesanya, aki három vérszerinti gyermeke mellett saját háztartásában neveli férje előző kapcsolatából született két gyermekét is?
- Milyen összegű jövedelemre vehető igénybe a 30 év alatti anyák adókedvezménye?
- Milyen összegben vehető igénybe a családi kedvezmény egy kétgyermekes család esetében, ha az egyik gyermek végtaghiányos és ezért magasabb összegű családi pótlékra jogosít?