adminisztrátor

A gyermekes munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódó munkajogi, társadalombiztosítási és adózási szabályok egymásra épülő rendszert alkotnak, amely a különböző élethelyzetekhez eltérő kötelezettségeket és jogosultságokat rendel. „Gyermekes munkavállalók foglalkoztatása 2026” című 80 oldalas kiadványunk átfogóan mutatja be a várandósságtól a munkába való visszatérésig terjedő időszak szabályait, és gyakorlati iránymutatást ad azok alkalmazásához.

A Cst. tv. főszabálya szerint ugyanazon gyermek (személy) után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg. Gyakori azonban, hogy a szülők nem élnek együtt, elváltak vagy csak a házassági életközösség szűnt meg közöttük.

Az öregségi nyugdíj folyósítását önkéntes elhatározással szüneteltetni is lehet, de bizonyos esetekben a saját jogú nyugdíj folyósításának szüneteltetése kötelező a korhatár betöltése előtt, nyugdíj melletti, jogszabályban meghatározott összeget meghaladó kereset esetén, illetőleg a 2013. évtől közszférában, illetve állami szférában fennálló jogviszony esetén.

Amennyiben a szülő egyidejűleg gyermekgondozási segélyre vagy gyermeknevelési támogatásra és táppénzre, vagy baleseti táppénzre, illetve gyermekgondozási díjra, csecsemőgondozási díjra is jogosult lenne, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe.

Tegyük fel, hogy a nők 40 évi jogosultsági idejével nyugdíjazott személy 2014. évben főállásúnak nem minősülő egyéni vállalkozó kisadózóként végig fizette a 25 000 forintos tételes adót (KATA). Ez kiváltja többek a között a hatályos TB és nyugdíjszabályok szerinti járulékokat (köztük a nyugdíjjárulékot is). Benyújthat-e a nyugdíjbiztosítási szervhez egy félszázalékos nyugdíjnövelésre irányuló kérelmet?