Amikor az új munkaviszony lehúzza az ellátás alapját
Munkahelyváltás után rövid időn belül keresőképtelenné válni vagy gyermeket vállalni korábban könnyen kellemetlen meglepetést okozhatott. Hiába dolgozott valaki éveken át magas munkabérért, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás összegénél – főszabály szerint – csak a jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban szerzett jövedelem számított. Ha az új jogviszonyban még nem gyűlt össze elegendő jövedelmi nap, a korábbi munkabér nem segített: a számítás tényleges vagy szerződés szerinti jövedelemre, egyes esetekben pedig a minimálbérre szorult vissza.
Ezen változtatott 2026. január 1-jétől a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 39/A. § (1a) bekezdése. Az új rendelkezés alapján az ügyfél kérelmére a jogosultság kezdőnapja előtt megszűnt biztosítási jogviszonyban bevallott jövedelmet is figyelembe kell venni, ha ezzel magasabb összegű ellátás állapítható meg. A mondat rövid, az alkalmazása azonban több lépcsős: előbb meg kell hozni az eredeti döntést, figyelni kell a jogvesztőnek tekintett harmincnapos kérelembenyújtási időre, meg kell szerezni a korábbi jövedelmi adatokat, majd újra el kell végezni a számítást.
A szabály megértéséhez rögtön három dolgot kell különválasztanunk. Más kérdés, hogy az igénylő jogosult-e az ellátásra, más, hogy mennyi ideig kaphatja azt, és megint más, hogy milyen jövedelem alapján számítják ki az összegét. A korábbi biztosítási idő a jogosultságnál vagy a táppénz időtartamánál eddig is jelentős lehetett. A 2026-os változás újdonsága az, hogy meghatározott eljárásban a megszűnt jogviszonyban szerzett jövedelem is beléphet az ellátási alap számításába.
A főszabály maradt, a kedvezőbb számítás csak utólag jöhet
Az Ebtv. 39/A. § (1) bekezdése továbbra is abból indul ki, hogy a pénzbeli egészségbiztosítási ellátás és a baleseti táppénz összegének megállapításakor a jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó-előleg megállapításához bevallott, társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelmet kell figyelembe venni. A korábban megszűnt jogviszony jövedelme tehát 2026-tól sem olvad automatikusan össze az új jogviszony jövedelmével.
A főszabály alól korábban is létezett két fontos kivétel, amely jelenleg is hatályban van. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény végrehajtására kiadott 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ebtv. vhr.) 28. § (5) bekezdése alapján jogutódlásnál a jogelődnél fennálló biztosítási jogviszony kezdőnapja irányadó. Ugyanez érvényesül akkor is, ha az ellátásra jogosult a biztosítás megszűnését követő harminc napon belül ugyanannál a foglalkoztatónál ugyanolyan, illetve jogszabály alapján átalakult jogviszonyban ismét biztosítottá válik. Ezekben az esetekben nem az Ebtv. 39/A. § (1a) bekezdése szerinti utólagos kérelemről van szó: a jogviszonyt a számítás szempontjából eleve folyamatosan kell kezelni.
Az érintett ellátások köre
Az Ebtv. 39/A. § (1a) bekezdése az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira és a baleseti táppénzre egyaránt vonatkozik. Ide tartozik a táppénz – ezen belül a gyermekápolási táppénz is –, a csecsemőgondozási díj (CSED), az örökbefogadói díj (ÖFD), a gyermekgondozási díj (GYED), valamint a baleseti táppénz. Az eljárási alapelv közös, a számítás végeredménye azonban ellátásonként eltérhet.
Táppénznél például jelentősége van a 180, illetve 120 napi jövedelemnek, a legalább 180 napos folyamatos biztosításnak, a tényleges vagy szerződés szerinti jövedelemnek, a minimálbérhez kapcsolódó korlátnak és a napi maximumnak. A részletszabályokat az Ebtv. 48. §-a tartalmazza. CSED esetén az Ebtv. 42. §-a, GYED-nél a 42/D. §, baleseti táppénznél pedig az 55. § szerinti számítási rendet kell alkalmazni. A megszűnt jogviszony jövedelmének bevonása nem írja felül ezeket a szabályokat; azt változtatja meg, hogy a törvény szerinti számítási sorrendben milyen jövedelem áll rendelkezésre.
Különösen fontos a GYED maximuma. Hiába emelkedik a korábbi jövedelem figyelembevételével a naptári napi alap, a folyósítható GYED havi összege 2026-ban sem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének 70 százalékát, vagyis havi bruttó 451 920 forintot. A kedvezőbb alap tehát csak addig növeli a tényleges ellátást, amíg a maximumot el nem érjük. Ha az eredeti számítás szerint is maximumösszegű GYED jár, az Ebtv. 39/A. § (1a) bekezdése szerinti kérelem rendszerint nem eredményezhet magasabb folyósítást.
Példa: A GYED-et eredetileg 20 000 forintos naptári napi alappal állapították meg. A 70 százalékos mértékkel számított naptári napi összeg 14 000 forint, így az ellátás egy 30 napos hónapban 420 000 forint, egy 31 napos hónapban 434 000 forint. A megszűnt jogviszony jövedelmének figyelembevételével a naptári napi alap 24 000 forintra, a 70 százalékos mértékkel számított napi összeg 16 800 forintra emelkedne. Ez teljes hónapra 504 000, illetve 520 800 forint lenne, ezért mindkét hónapban a 2026. évi havi maximum, 451 920 forint folyósítható. A korábbi jövedelem bevonása tehát a 30 napos hónapban 31 920 forinttal, a 31 napos hónapban 17 920 forinttal növeli a bruttó GYED-et. Ha viszont már az eredetileg megállapított ellátás is minden érintett időszakban elérte volna a maximumot, a magasabb naptári napi alap nem eredményezne magasabb ellátást, ezért a kérelmet el kellene utasítani.
Az irányadó és a számítási időszak meghatározása
A megszűnt jogviszony teljes jövedelmi története nem kerül be korlátlanul a számításba. Az Ebtv. vhr. 1. § (2) bekezdés c) pontja szerint folyamatos biztosítás esetén az irányadó időszak a jogosultság kezdőnapján fennálló – az Ebtv. 39/A. § (1a) bekezdése szerinti esetben a megszűnt – biztosítási jogviszony első napjától a jogosultság kezdőnapját megelőző harmadik hónap utolsó napjáig tart. Kezdőnapja nem lehet korábbi a jogosultságot megelőző naptári év első napjánál. Ha a biztosítás folyamatossága megszakad, a megszakítást megelőző jövedelem az Ebtv. 48. § (1) bekezdése alapján nem vehető figyelembe.
A számítási időszak fogalmát az Ebtv. vhr. 1. § (2) bekezdés d) pontja határozza meg. Ez az irányadó időszakon belül az Ebtv. 48. § (1)–(4) bekezdésében, baleseti táppénznél az Ebtv. 55. § (7) bekezdésében meghatározott időszak azon naptári napjait jelenti, amelyekre társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelmet vallottak be. Ez a jövedelem fogja ténylegesen meghatározni az ellátás alapját. A számítási időszak legfeljebb addig a hónapig tarthat, amelyre a biztosított jövedelméről a bevallást benyújtották. Nem a munkabér átutalásának napját, hanem azt a hónapot vagy időszakot kell nézni, amelyre a bevallás készült.
Ha valaki 2026. február 17-től táppénzre jogosult, az irányadó időszak utolsó napja 2025. november 30. A 2025. decemberre vagy 2026. januárra bevallott jövedelem ezért az adott táppénz alapjának megállapításakor nem vehető figyelembe akkor sem, ha a korábbi biztosítási jogviszony csak közvetlenül az új munkaviszony létrejötte előtt szűnt meg. A 2025. január 1-jétől november 30-áig terjedő irányadó időszakon belül is csak a számítási időszakra bevallott, társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe, a biztosítás folyamatosságára és az Ebtv. 48. §-ában meghatározott számítási sorrendre is tekintettel.
A kifizetés és a vonatkozási időszak szétválasztása visszamenőleges béremelésnél is lényeges. Ha a volt munkáltató 2025 decemberében, a 2025. júniustól novemberig terjedő időszakra összesen 300 000 forint bérkülönbözetet fizet és vall be, azt nem decemberi jövedelemként kell kezelni. A különbözetet arra a hat hónapra kell felosztani, amelyre a bevallás szólt. Ez dönti el, hogy a jövedelem bekerül-e az adott ellátás számítási időszakába.
A biztosítás folyamatossága és a jövedelem beszámítása nem ugyanaz
Az új rendelkezés nem teszi semmissé a folyamatossági szabályokat. Az Ebtv. 48/A. § (2) bekezdése alapján a biztosítás akkor folyamatos, ha abban harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. A harminc napot meghaladó megszakítás előtti jövedelem a későbbi ellátás alapjának általános számításában nem használható fel. Az Ebtv. 39/A. § (1a) bekezdésének célja sem az, hogy tetszőlegesen régi, a folyamatossági láncból kieső kereseteket hozzunk vissza.
Gyakori félreértés, hogy ha a korábbi biztosítási napok a CSED vagy a GYED 365 napos előzetes biztosítási feltételéhez beszámíthatók, akkor ugyanennek a jogviszonynak a jövedelme is automatikusan beleszámít az ellátás alapjába. A jogosultságnál a gyermek születését megelőző két éven belüli biztosítási időt kell összesíteni az Ebtv. 40. § (2) bekezdése, illetve 42/A. § (1) bekezdése alapján. A jövedelem számításánál viszont az Ebtv. 39/A. §, valamint az adott ellátás különös számítási szabályai az irányadók. A két vizsgálat eredménye ezért eltérhet.
Vegyünk egy várandós munkavállalót, aki 2025. január 1-jétől 2026. március 31-ig az „A” munkáltatónál dolgozott, majd 2026. április 1-jén a „B” munkáltatónál kezdett. Gyermeke 2026. július 20-án születik. Tegyük fel, hogy a figyelembe vehető 180 napból 30 napra a „B” munkáltatónál 450 000 forintot, az azt megelőző 150 napra az „A” munkáltatónál 3 600 000 forintot vallottak be.
A CSED-hez szükséges 365 nap előzetes biztosítási idő a két jogviszonyból együtt rendelkezésre áll. Az első számításban a „B” jogviszonyban 30 napra bevallott 450 000 forint jövedelemből 15 000 forintos naptári napi alap, ezzel azonos összegű napi CSED állapítható meg. A 168 napra járó bruttó CSED így 2 520 000 forint. Az érdemi döntés után benyújtott kérelem alapján az „A” jogviszony számítási időszakba eső jövedelme is vizsgálható. Az összesen 4 050 000 forint jövedelem alapján a naptári napi alap 22 500 forint, a CSED napi összege – keresőtevékenység hiányában – szintén 22 500 forint. A 168 napra járó bruttó ellátás 3 780 000 forintra nő, vagyis az ügyfelet összesen 1 260 000 forint különbözet illeti meg.
Több megszűnt biztosítási jogviszony esetén sem lehet a korábbi jogviszonyok között az eredmény ismeretében válogatni. A Kifizetőhelyi tájékoztató kifejezetten rögzíti: ha az irányadó időszakban több megszűnt biztosítási jogviszony is volt, az Ebtv. 39/A. § (1a) bekezdésének alkalmazásakor valamennyi megszűnt jogviszonyban azt a jövedelmet kell figyelembe venni, amelyet az adott ellátásra irányadó számítási időszakra, az adóelőleg megállapításához bevallottak. Ez nem jelenti a korábbi havi bérek mechanikus összeadását. Jogviszonyonként meg kell határozni, mely bevallott jövedelem esik a számítási időszakba, majd az adott ellátás számítási szabályai szerint kell kialakítani az új naptári napi alapot. A végeredményt az eredetileg megállapított ellátással kell összehasonlítani.
Előbb döntés, utána kérelem
Az eljárás sorrendje kötött. Először érdemben el kell bírálni az eredeti ellátási igényt az Ebtv. 39/A. § (1) bekezdése szerint. Ez megtörténhet alakszerű határozattal, de táppénz és baleseti táppénz esetében – ha a kérelemnek teljes egészében helyt adnak – az Ebtv. vhr. 39. § (1) bekezdése és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 80. § (2) bekezdés b) pontja alapján a határozathozatal mellőzhető.
A megszűnt jogviszony jövedelmének figyelembevételét kérő beadvány csak az érdemi döntést követően terjeszthető elő. A táppénz esetében a Magyar Államkincstár 2026. május 20-tól hatályos Kifizetőhelyi tájékoztatója ezt még pontosabban fogalmazza meg: ha nem készült alakszerű határozat, a kérelmet az első folyósítás, vagyis az első utalás után lehet benyújtani. Postai kifizetés esetén az átvétel időpontja válik meghatározóvá.
Példa: A kifizetőhely 2026. március 4-én 7 200 forintos naptári napi alappal állapít meg táppénzt, az első utalás március 5-én történik. Ha a biztosított legalább 730 nap folyamatos biztosítási idővel rendelkezik és nem fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás alatt keresőképtelen, a táppénz mértéke 60 százalék, vagyis a napi összeg 4 320 forint. A biztosított március 11-én kéri a megszűnt jogviszony jövedelmének figyelembevételét. Az új számítás 8 200 forintos naptári napi alapot és 4 920 forintos napi táppénzt eredményez. A kérelmet teljesíteni kell, az eredeti döntést módosítani szükséges. Harminc táppénzes nap esetén az eredetileg járó bruttó 129 600 forint helyett 147 600 forint illeti meg a biztosítottat, így 18 000 forint különbözetet kell folyósítani.
Harminc nap, amelyet nem lehet nagyvonalúan kezelni
Az Ebtv. 39/A. § (1a) bekezdése a kérelem benyújtására az érdemi döntés véglegessé válását követő harminc napot biztosít. Ha alakszerű határozat született, annak közlése és véglegessé válása alapján kell számolni. Az Ákr. 82. § (1) bekezdése szerint a döntés véglegessé válik, ha ellene többé nem lehet fellebbezni; a pénzbeli ellátási ügyekben hozott döntések főszabály szerint a közléssel véglegesek. A kézbesítés időpontját ezért pontosan dokumentálni kell.
Ha táppénz vagy baleseti táppénz esetén a határozathozatalt mellőzték, a Kifizetőhelyi tájékoztató szerint az első utalás napját kell az érdemi döntés véglegessé válásának tekinteni. Postai folyósításnál a harminc nap a kézhezvételtől számítandó. Ez különösen fontos eltérés: nem a keresőképtelenség első napjától, nem az igény benyújtásától és nem a számfejtés belső dátumától indul a határidő.
A határidőn túl előterjesztett kérelmet az Ákr. 46. § (1) bekezdés a) pontja alapján vissza kell utasítani. Ilyenkor nincs érdemi számítás, és nem vizsgáljuk, hogy a korábbi jövedelem magasabb ellátást adott volna-e. Más a helyzet, ha a kérelem időben érkezik, de az összehasonlító számítás nem eredményez magasabb ellátást: ekkor a kérelmet érdemben, határozattal el kell utasítani.
A különbség egy példán jól látható. Ha a március 5-i első táppénzutalást követően a biztosított április 8-án terjeszti elő kérelmét, az elkésett beadványt visszautasító végzést kell hozni. Ha viszont március 17-én érkezik a kérelem, de a korábbi jövedelmekkel számított naptári napi alap 8 100 forint lenne az eredetileg megállapított 8 300 forint helyett, érdemi elutasító határozat szükséges. Hatvanszázalékos táppénzmértékkel az eredeti napi ellátás 4 980 forint, az új számítás szerinti összeg pedig csak 4 860 forint lenne. Az Ebtv. kizárólag az ügyfélre kedvezőbb eredményt engedi alkalmazni, ezért a napi ellátás 120 forinttal nem csökkenthető.
Az ügyfél kérelmének tartalma
Az Ebtv. 39/A. § (1a) bekezdése nem ír elő külön rendszeresített nyomtatványt az újraszámítási kérelemhez. A beadványból azonban minden esetben ki kell derülnie, hogy az ügyfél mely ellátás mely döntéséhez kapcsolódóan kéri a jogosultság kezdőnapját megelőzően megszűnt biztosítási jogviszonyból származó jövedelem figyelembevételét. Célszerű megadni a volt foglalkoztató nevét, adószámát, a jogviszony kezdetét és végét, valamint – ha több korábbi jogviszony volt – valamennyi érintett foglalkoztatót.
A korábbi jövedelem összegét feltüntetheti a kérelmező, ezt azonban a kifizetőhely nem fogadhatja el tényként, és nem is utasíthatja el emiatt a kérelmet.
Minden esetben a beadvány tartalmát kell vizsgálni: ha abból felismerhető az Ebtv. 39/A. § (1a) bekezdése szerinti igény, a szükséges tényállást a hatóságnak kell tisztáznia az Ákr. 62. §-a alapján.
Ha a kérelem hiányos – például nem azonosítható a megszűnt jogviszony vagy hiányzik a NAV-adatkéréshez szükséges hozzájáruló nyilatkozat –, a hiány pótlására kell felhívni az ügyfelet az Ákr. 44. §-ának megfelelően, feltéve, hogy a hiány a rendelkezésre álló adatokból hivatalból nem pótolható. A hiánypótlás nem változtatja meg a kérelem eredeti benyújtási napját. Ez a harmincnapos határidő miatt döntő lehet: a határidőben benyújtott, de javíthatóan hiányos kérelem nem minősül elkésettnek azért, mert a kérelmező pótlólagosan csatolta a nyilatkozatát.
A megszűnt jogviszony jövedelmi adatainak beszerzése
Ahogyan fentebb is írtam, a kifizetőhely nem alapozhatja a számítást kizárólag a munkavállaló által “bemondott” összegre, egy régi munkaszerződésre vagy bankszámlakivonatra. Az Ebtv. 39/A. §-a az adóelőleg megállapításához bevallott, társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelmet rendeli figyelembe venni. A biztos adatforrás ezért a NAV nyilvántartása, ha a kifizetőhely saját rendszerében nem áll rendelkezésre minden szükséges adat.
Itt kell megemlíteni a legfrissebb Kifizetőhelyi tájékoztató egyik lényeges pontosítását. Az Ákr. 27. § (1) bekezdése megfelelő adatkezelési felhatalmazást ad ahhoz, hogy a kifizetőhely az eljáráshoz szükséges személyes és jövedelmi adatokat kezelje. Ez azonban nem azonos azzal, hogy a NAV adótitkot korlátozás nélkül átadhat részére. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 131. § (1) bekezdés a) pontja az egészségbiztosítási szervet és a kincstárt nevesíti az adatszolgáltatásra jogosult szervek között, a társadalombiztosítási kifizetőhely viszont nem minősül a 386/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 1. §-a szerinti egészségbiztosítási szervnek.
Ezért ha a kifizetőhely közvetlenül a NAV-hoz fordul, az adótitok kiadásához be kell szereznie a biztosított kifejezett hozzájárulását. Ennek jogalapja az Art. 128. § (1) bekezdés c) pontja. A hozzájáruló nyilatkozatot a NAV-nak küldött megkereséshez csatolni kell, mert enélkül az adóhatóság jogszerűen nem teljesítheti az adatkérést.
A hozzájárulás nem lehet általános mondat arról, hogy az ügyfél „hozzájárul az adatkezeléshez”. A nyilatkozatnak egyértelműen azonosítania kell a természetes személyt, meg kell határoznia a megismerhető adatok körét és az adatkérés célját. A Magyar Államkincstár külön nyomtatványmintát tett közzé ehhez, amelyen az érintett ellátást is meg lehet jelölni. A kifizetőhelynek a beküldés előtt tartalmilag és formailag is ellenőriznie kell az okiratot.
Ha a nyilatkozatot az ügyfél teljes egészében saját kezűleg írja és aláírja, teljes bizonyító erejű magánokirat lehet. Gépelt nyilatkozatnál – ha nincs megfelelő elektronikus aláírás – két tanú adatára és aláírására is szükség van a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdésében foglaltak szerint. Digitális állampolgár a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 52. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eAláírást is használhat; megfelelő továbbá más minősített vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírás.
Papíralapú nyilatkozat esetén a kifizetőhely a NAV-megkereséshez másolatot csatol, az eredeti teljes bizonyító erejű magánokiratot pedig az Art. iratmegőrzési és elévülési szabályai szerint őrzi. Ha a NAV később kéri, az eredeti okiratot meg kell küldeni részére. Elektronikusan aláírt nyilatkozatnál az eredeti elektronikus dokumentumot kell megőrizni és csatolni; a kinyomtatott példány nem őrzi meg az elektronikus aláírás hitelességét.
Az adatok feldolgozása és az újraszámítás
A NAV-adatok birtokában a kifizetőhelynek újra meg kell határoznia az adott ellátás irányadó és számítási időszakát, a figyelembe vehető jövedelmet és az osztószámot, majd végig kell mennie az adott ellátás számítási sorrendjén.
A korábbi jövedelmet nem külön napi összegként adjuk hozzá az eredeti ellátási alaphoz: az összes figyelembe vehető adatból új naptári napi alapot kell képezni. Ezután az adott ellátás mértékét és korlátait – így a táppénz napi, illetve a GYED havi maximumát – is alkalmazni kell.
GYED-példa. A kifizetőhely 2026. május 20-án kelt határozatában április 1-jétől 9 500 forintos naptári napi alappal állapítja meg a GYED-et. Ennek 70 százaléka napi 6 650 forint, ezért a bruttó GYED egy 30 napos hónapban 199 500 forint, egy 31 napos hónapban 206 150 forint. A biztosított május 22-én veszi át a határozatot, majd június 3-án kéri a megszűnt jogviszony jövedelmének figyelembevételét. Az új számítás szerint a naptári napi alap 11 000 forint, a napi GYED 7 700 forint. Ez 30 napos hónapban 231 000 forint, 31 napos hónapban 238 700 forint; egyik összeg sem éri el a 2026. évi 451 920 forintos havi maximumot. A végleges határozatot ezért módosítani kell. A különbözet teljes hónapra 31 500, illetve 32 550 forint.
Baleseti táppénznél ugyanez a lehetőség áll fenn. A biztosított 2026. május 6-án új munkaviszonyt létesít, és az első munkanapján hazafelé úti üzemi balesetet szenved. Május 7-től baleseti táppénzre jogosult. Az új jogviszonyban még nincs tényleges jövedelme, szerződés szerinti havi bére 660 000 forint, ezért az elsőként megállapított naptári napi alap 22 000 forint. Úti balesetnél a baleseti táppénz ennek 90 százaléka, vagyis napi 19 800 forint. Az előző, 2026. április 30-án megszűnt munkaviszonyból származó jövedelem az első érdemi döntés után, határidőben benyújtott kérelemre vizsgálható. Tegyük fel, hogy a megszűnt jogviszony számítási időszakba eső 180 napjára a NAV-hoz összesen 4 560 000 forint járulékalapot képező jövedelmet vallottak be. Az új naptári napi alap 25 333,33 forint, a 90 százalékos baleseti táppénz napi összege 22 800 forint. A döntést módosítani kell; a különbözet napi 3 000 forint, harminc napra összesen 90 000 forint.
A módosítás nem áll meg a határozatnál. Rendezni kell a már folyósított ellátás különbözetét, a levonásokat, az ellátási jegyzéket és a havi kifizetőhelyi adatszolgáltatást is. A korábban közölt téves vagy megváltozott adatokat a változás megállapítását követően benyújtott havi EB_KIFADAT_01 adatszolgáltatásban kell módosítani. A számítás, a döntés, a NAV-adatkérés és a hozzájáruló nyilatkozat együtt alkotja az ügy teljes iratanyagát.
Ellenőrzőlista a kifizetőhelyi ügyintézéshez
1. Azonosítottuk, hogy a kérelem táppénzre, gyermekápolási táppénzre, CSED-re, örökbefogadói díjra, GYED-re vagy baleseti táppénzre vonatkozik.
2. Az eredeti igényt kizárólag a jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszony figyelembe vehető jövedelmével bíráltuk el, kivéve a jogutódlás és az Ebtv. vhr. 28. § (5) bekezdése szerinti, ugyanazon foglalkoztatónál harminc napon belül ismét létrejött jogviszony esetét.
3. Rögzítettük az alakszerű határozat közlésének és véglegessé válásának napját, illetve határozathozatal mellőzésekor az első utalás vagy postai kézhezvétel időpontját.
4. Ellenőriztük, hogy az Ebtv. 39/A. § (1a) bekezdése szerinti külön kérelem az érdemi döntést követően és a véglegessé válástól számított harminc napon belül érkezett-e.
5. Elkésés esetén a kérelmet az Ákr. 46. § (1) bekezdés a) pontja alapján visszautasítottuk; határidőben érkezett kérelemnél érdemi vizsgálatot folytattunk le.
6. Meghatároztuk valamennyi releváns megszűnt biztosítási jogviszonyt, és ellenőriztük a biztosítás folyamatosságát, különösen az Ebtv. 48/A. § (2) bekezdése szerinti harmincnapos megszakítási szabályt.
7. Az adott ellátás szabályai szerint meghatároztuk az irányadó és a számítási időszakot; csak az erre az időszakra bevallott, társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelmet vettük figyelembe.
8. Megvizsgáltuk, hogy a korábbi jövedelmi adatok rendelkezésre állnak-e; NAV-adatkérés esetén beszereztük a biztosított kifejezett hozzájáruló nyilatkozatát.
9. Ellenőriztük, hogy a nyilatkozat az érintettet, az adatok körét és az adatkérés célját pontosan meghatározza, továbbá teljes bizonyító erejű magánokiratnak vagy megfelelően aláírt elektronikus okiratnak minősül.
10. A hozzájáruló nyilatkozatot a NAV-megkereséshez csatoltuk, az eredeti papíralapú vagy elektronikus okirat megőrzéséről gondoskodtunk.
11. A megszűnt és a fennálló jogviszony valamennyi figyelembe vehető adatával újraszámítottuk a naptári napi alapot és az ellátás összegét; alkalmaztuk az adott ellátás mértékét és maximumát is.
12. Az új eredményt a korábban megállapított ellátással hasonlítottuk össze. Magasabb ellátás esetén módosítottuk az eredeti döntést; változatlan vagy alacsonyabb eredmény esetén a kérelmet határozattal elutasítottuk.
13. Helyt adó döntésnél elszámoltuk és folyósítottuk a korábbi időszakra járó különbözetet, valamint rendeztük a szükséges adó- és járulékkövetkezményeket.
14. Átvezettük a változást az ellátási jegyzéken és a soron következő havi EB_KIFADAT_01 adatszolgáltatásban, továbbá az ügy teljes iratanyagát az alkalmazandó megőrzési idő szerint irattároztuk.