Keresőtevékenység rokkantsági és rehabilitációs ellátás mellett
Az egyik legjelentősebb változás, hogy amíg a korábbi években úgy lehetett csak rokkantsági és rehabilitációs ellátás mellett keresőtevékenységet folytatni, hogy az ebből származó jövedelem három egymást követő hónapon keresztül nem haladta meg a minimálbér 150 százalékát, addig ez a keresőtevékenységet korlátozó szabály 2021. január 1-jétől hatályon kívül került.
2021. január 1-jétől tehát a rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátásban részesülő személy nem csak időkorlát, hanem jövedelemkorlát nélkül is dolgozhat, azaz bármennyi jövedelmet szerezhet az ellátás alatt folytatott keresőtevékenységéből.
A keresőtevékenység kapcsán meg kell említeni, hogy nem változott a munkaviszonyban, illetve vállalkozói tevékenységben folytatott keresőtevékenység esetén a megváltozott munkaképességű személyek után igénybe vehető szociális hozzájárulási adó, és szakképzési hozzájárulási kedvezmény. A kedvezmény mértéke továbbra is a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese. Vagyis legfeljebb ezen mértékig nem kell a törvényben meghatározott megváltozott munkaképességű személy után a szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetni.
A kifizető a kedvezményt az alábbi igazolás birtokában érvényesítheti:
- a jogosult a komplex minősítésről szóló érvényes dokumentum, vagy
- megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak folyósítását igazoló határozat.
Változás a rehabilitációs hozzájárulásnál
A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát.
A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év. Azaz a rehabilitációs hozzájárulás 2021-ben 161 000 forint kilencszerese, amely 1 449 000 forint/fő/év.
Nem változott, hogy a fentiek kapcsán megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt,
- akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,
- aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,
- akinek a munkaképesség-csökkenése 50–100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy
- aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül
és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.
2021-ben a rehabilitációs hozzájárulás kapcsán figyelembe vehető, megváltozott munkaképességű személyek köre bővült, többek között a rehabilitációs mentorral.
A rehabilitációs mentor a rehabilitációs tanácsadóval együttműködve, a megváltozott munkaképességű munkavállalóval fennálló közvetlen kapcsolat révén, a munkavállaló érdekeinek és szükségleteinek figyelembevételével elősegíti a foglalkozási rehabilitáció hatékony megvalósulását.
Az a személy, aki rehabilitációs mentori tevékenységet lát el, a megváltozott munkaképességű személyekkel egy tekintet alá esik, és ha a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri, akkor a rehabilitációs hozzájárulásnál figyelembevételre kerül a következők szerint:
A munkáltatónál
- 20 vagy annál kevesebb megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén 1 fő,
- 21–100 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 4 fő,
- 101–250 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 8 fő,
- 251–500 megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 10 fő,
- 500 feletti megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legfeljebb 12 fő
rehabilitációs mentort lehet figyelembe venni.
A rehabilitációs hozzájárulás megállapításánál a megváltozott munkaképességű személyekkel egy tekintet alá esik – legkésőbb 23. életévének betöltése szerinti naptári évben – az a személy is, aki köznevelési intézményben sajátos nevelési igényű gyermeknek vagy felsőoktatási intézményben fogyatékossággal élő hallgatónak minősült.
(Cikkünket teljes terjedelmében a Gyógyszertári Ellenőrzési Tanácsadó júniusi számában olvashatják)