Amikor egy munkavállaló ellen végrehajtási eljárás indul, a munkáltatónak pontosan, a hatályos jogszabályoknak megfelelően kell meghatároznia a levonás alapját, teljesítenie a kifizetéseket, valamint dokumentálnia az intézkedéseket. A 2025. július 1-jétől hatályba lépett mentességi szabálymódosítás – amely szerint a családi adókedvezmény összege nem vonható le – előírja, hogy a munkáltató a letiltás alapját a kedvezménnyel csökkentett nettó bér figyelembevételével határozza meg, és ennek megfelelően módosítsa mind a számítási, mind a nyilvántartási folyamatait.
Az új mentességi szabály részletei
A 2025. július 1-jén hatályba lépett módosítás – a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 74. § l) pontja – kimondja, hogy a családi adókedvezmény nettó összege mentesül a munkabérből történő letiltás alól. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a letiltás alapjának meghatározásakor a nettó bér azon részét figyelmen kívül kell hagyni, amely a családi adókedvezmény érvényesítésével keletkezik. Ezt a mentességet csak azokra az eljárásokra kell alkalmazni, amelyek 2025. július 1-jén vagy azt követően indultak, míg a korábban indult ügyek esetén a családi kedvezmény összege még beleszámíthat a letiltás alapjába.
A letiltással összefüggő további változás, hogy a nettó jövedelem levonás alól mentes része 60?000?forintról a minimálbér nettó összegének 60?százalékára emelkedik. Ez 2025-ben 116?029?forint. Ezt az összeget az adósnak mindenképpen kézhez kell kapnia.
Miért nem értesít a NAV? Hogyan készüljön fel a munkáltató?
A NAV a jogszabályváltozásokról, így a 2025. július 1-jétől hatályos új mentességi szabályról sem küld külön értesítést a munkáltatóknak. A kifizetőknek saját maguknak kell nyomon követniük a vonatkozó törvények módosításait, és ezeknek megfelelően alakítaniuk a bérszámfejtési és levonási folyamataikat. A jogkövető eljárás érdekében célszerű belső tájékoztatási protokollt kialakítani, jogi vagy bérszámfejtési tanácsadóval egyeztetni, valamint a változásokat beépíteni a bérszámfejtési és nyilvántartási rendszerbe.
Folyamatban lévő letiltások módosítása az új szabályok szerint
A 2025. július 1-jén vagy azt követően indult végrehajtási eljárásoknál a családi adókedvezmény összege mentes a letiltás alól. A korábban indult eljárások esetében ez a mentesség nem alkalmazható, azonban a minimálbér nettó összegének 60%-ára vonatkozó új védett összeg már ezeknél az eseteknél is érvényes. Ezért a munkáltatónak minden folyamatban lévő letiltást felül kell vizsgálnia, és ha az új mentesített sáv alkalmazása miatt csökken a levonható összeg, a módosítást haladéktalanul végre kell hajtani, valamint szükség esetén tájékoztatni kell a végrehajtót.
Tipikus hibák és megelőzésük
A NAV tapasztalatai szerint a munkabér letiltások során gyakran előfordul, hogy a munkáltató hibásan határozza meg a levonás alapját, például nem veszi figyelembe a mentességi szabályokat, vagy tévesen számolja ki a védett összeget. Gyakori mulasztás az is, hogy a folyamatban lévő ügyeket a jogszabály változásakor nem vizsgálják felül, illetve a végrehajtót nem tájékoztatják időben a módosításokról. Bírságkockázatot hordoz, ha a levont összeg késve vagy hiányosan kerül átutalásra, ha pontatlan az adminisztráció.
Ebben a témában elérhető felvételünk! Dr. Horváth Zsolt 2025.10.06-án részletesen ismertette, hogyan kell a munkáltatóknak kezelniük a munkabér letiltásokat, illetve milyen jövedelmek képezik a levonás alapját. A bizonytalanságot okozó kérdések között felmerült például az is, hogy beletartozik-e a letiltás alapjába a szociális segély, a cafeteria vagy az EKHO hatálya alá eső kifizetések. Az előadó kiemelte, hogy a szociális segély nem képez letiltási alapot, ugyanakkor a cafeteria és az ekho-s jövedelmeknek az értelmezése további körültekintést igényel.
Egyéb gyakorlati felvetések is szóba kerültek:
- Mikortól kell érvényesíteni a beérkező letiltást?
- A nem pénzbeli, de szja-köteles juttatások alapjába beletartozik-e a letiltás?
- Hogyan kell kezelni a kamatszámítást főkövetelésen kívüli összegek esetén?
- Minden hónapban be kell-e küldeni a VHJOV adatlapot, ha a munkabér összege változik?
- Számításba kell venni az adómentes külföldi napidíjat vagy az üzemanyag-megtakarítást?
- Mit jelent pontosan az „letiltás induló dátuma"?
- Hogyan kell eljárni, ha a munkavállalót ugyanabban a hónapban több, eltérő szabályozás alá tartozó végrehajtási ügy érinti?Hogyan kell levonni, ha a munkavállalónak munkabérelőlege és letiltása is van?
- Meg kell-e várni a végrehajtó záró tájékoztatását, ha a tartozás a munkáltató számítása szerint már kifutott?
- Mi a sorrend, ha a gyermektartásdíj és más letiltás is fennáll?
- Milyen esetekben kell a NAV felé adatot szolgáltatni?
- Vonatkozik-e a letiltás tiszteletdíjra, megbízási díjra vagy társas vállalkozói jövedelemre?
- Mit tehet a munkáltató, ha hiányos adattartalommal érkezik a letiltás?
A felvétel itt visszanézhető.