Otthontámogatás

2026-tól az Szja tv. alapján kormányrendeletben meghatározott személyi kör számára lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés törlesztéséhez, lakáscélú pénzügyi lízingszerződés díjának megfizetéséhez, vagy lakáscélú hitelhez szükséges önerő teljesítéséhez támogatás nyújtható, amely a béren kívüli juttatásra vonatkozó szabályok szerint adózik.

Szerző: dr. Balás Endre

Az Otthontámogatásra jogosult személyek körét, az Otthontámogatás mértékét, juttatásának részletes feltételeit és eljárási szabályait, továbbá a folyósításra és a visszafizetésre vonatkozó előírásokat az Otthontámogatásról szóló 361/2025. (XI.25.) Korm. rendelet állapítja meg. 

A Korm. rendelet értelmében Otthontámogatásra – mások mellett – a törzskönyvi jogi személynél (így az önkormányzati intézménynél, és az önkormányzatnál és az önkormányzati tűzoltóságnál) bármilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy, így a közalkalmazottak, pedagógus szolgálati jogviszonyban állók, egészségügyi vagy egészségügyben dolgozók, sőt a közfoglalkoztatottak is jogosultak. Hiteltörlesztési célú Otthontámogatás hitelintézettel kötött lakáskölcsön-szerződésben előírt rendszeres törlesztőrészlet vagy lízingdíj megfizetéséhez használható fel. Otthontámogatásra jogosító lakáskölcsön-szerződésnek minősül a munkáltató által nyújtott munkáltatói kölcsön is, ha a munkáltatói kölcsön nyújtására vonatkozó írásbeli megállapodás a munkáltató és a jogosult között 2026. január 26. napjáig érvényesen létrejött, és a munkáltatói kölcsön célja magyarországi lakóingatlan vásárlása, építése vagy ezen célokra hitelintézettől felvett kölcsön egészének vagy egy részének visszafizetése.

Nem jogosult Otthontámogatásra az a foglalkoztatott, aki munkáltatói lakhatási támogatásban (lakás bérleti díjának megfizetéséhez vagy lakáscélú hitel törlesztéséhez nyújtott támogatásban) részesül. Az önerő célú Otthontámogatás hitelintézettől felvett fennálló lakáskölcsön-szerződéshez szükséges önerő biztosítására fordítható.

Az Otthontámogatás éves keretösszege jogosultanként legfeljebb nettó egymillió forint, illetve ennek a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a jogosultnak az adott munkáltatónál fennálló jogviszonya tárgyévben kezdődik vagy szűnik meg. Otthontámogatás tartós távollét esetén is jár, a részmunkaidőben foglalkoztatott pedig az Otthontámogatás munkaidővel arányos részére jogosult. Tartós távollétnek minősül, ha a foglalkoztatott 30 napot meghaladóan nem végez munkát. A próbaidőn lévő foglalkoztatott a támogatást nem veheti igénybe, azonban a próbaidő leteltét követően – ha a jogviszony továbbra is fennáll – jogosulttá válik a támogatásra oly módon, hogy a próbaidő időtartama is beszámít a jogosultsági időszakba. Az Otthontámogatás az éves keretösszeg erejéig több lakáskölcsön-szerződés törlesztéséhez is felhasználható. 

A kérelem a 2026. január 1-jét megelőzően megkötött lakáskölcsön-szerződés tekintetében 2026. február 15-ei határidővel nyújtható be a munkáltatóhoz. Ez a határidő jogvesztő, ezt követően kérelem előterjesztésére nincs lehetőség! A 2026. január 1-jén vagy azt követően létrejött lakáskölcsön-szerződés esetében a kérelem a szerződés létrejöttét követően folyamatosan benyújtható, azzal, hogy a tárgyhónap vonatkozásában a tárgyhónap első napjáig történő benyújtás irányadó, az utolsó igénybejelentési határnap pedig 2026. november 1. napja. Ha a próbaidőn lévő foglalkoztatott 2026. február 15. napját követően válik jogosulttá a támogatásra, a próbaidő leteltét követően jogvesztő határidő nélkül jelezheti támogatás iránti igényét a munkáltatója felé. Az önerő célú Otthontámogatás iránti kérelem a tárgyév során folyamatosan előterjeszthető a munkáltatónál. Az Otthontámogatásra jogosult a lakáskölcsön-szerződésben bekövetkezett változásról a változás tudomására jutásától számított öt munkanapon belül köteles tájékoztatni a munkáltatóját.

A munkáltató – a fenntartóval rendelkező munkáltató a fenntartóján keresztül – a részére leadott munkavállalói kérelmek alapján összeállított igénybejelentést 2026. február 25. napjáig, majd ezt követően a kérelem beérkezését követő hónap tizenötödik napjáig nyújtja be a Kincstárhoz. A Kincstár az Otthontámogatás fedezetének biztosításához kapcsolódó támogatást a 2026. január 20-ig előterjesztett kérelmek tekintetében 2026. február 16. napjáig, a 2026. február 15. napjáig előterjesztett kérelmek tekintetében 2026. március 15. napjáig, a 2026. február 15-ét követően benyújtott kérelmek esetében pedig az igénybejelentési határidőt követő hónap ötödik napjáig közterhekkel növelt összegben folyósítja.

Hiteltörlesztési célú támogatás esetén a munkáltató a 2026. január 20-ig benyújtott kérelmek alapján az Otthontámogatást egy összegben, 2026. február 27. napjáig, a 2026. február 15. napjáig benyújtott kérelmek alapján pedig 2026. március 30. napjáig fizeti ki a foglalkoztatottak részére. A 2026. február 15-ét követően benyújtott kérelmek alapján havi részletekben történik a folyósítás, mégpedig oly módon, hogy a munkáltató a támogatást a lakáskölcsön-szerződésben előírt törlesztőrészlet összegében – de legfeljebb az éves keretösszeg egytizenketted részének megfelelő összegben – legkorábban az első törlesztőrészlet vagy lízingdíj esedékességének napján, legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap, majd ezt követően a jogosultsági és folyósítási feltételek fennállásáig minden hónap tizedik napjáig folyósítja. Ebben az esetben a tárgyévi folyósítás tekintetében az utolsó folyósítási hónap tárgyév december hónapja. Az önerő célú Otthontámogatást a munkáltató egy összegben, a kincstári folyósítást követő tizenöt munkanapon belül utalja át a foglalkoztatott részére.

A támogatás szabályos felhasználása érdekében a munkáltató minden év december 31. napjáig kimutatást készít az Otthontámogatásra jogosult számára a lakáskölcsön-szerződés szerint fizetendő törlesztőrészlet vagy lízingdíj jogcímén kifizetett Otthontámogatás összegéről. 

Ha a munkáltató tudomására jut, hogy év közben nagyobb összegben fizetett ki Otthontámogatást, mint amelyet az Otthontámogatásra jogosult igényelhetett volna, a jogosultnak vissza kell fizetnie a hiteltörlesztési célú Otthontámogatásnak azt a részét, amely a jogosultság szerinti összeget meghaladja. A tárgyévben igénybe vett támogatásról a munkáltató a tárgyévet követő év március 31-ig számol el.

Ha az Otthontámogatásra jogosult jogviszonya a hiteltörlesztési célú Otthontámogatás első alkalommal történő folyósításától, vagy az önerő céljából juttatott Otthontámogatás folyósításától számított hat hónapon belül 

  • a jogosult egyoldalú jognyilatkozata alapján, 
  • a jogosult kezdeményezésére közös megegyezéssel vagy 
  • a jogosult felróható magatartására tekintettel

megszűnik, a jogosult a jogviszony megszüntetését követő egy hónapon belül köteles a részére addig folyósított Otthontámogatás teljes összegét – a visszafizetés megállapításakor érvényes jegybanki alapkamattal növelt mértékben – visszafizetni. 

Ha a jogosult jogviszonya fenti okokból a folyósítástól – a hiteltörlesztési célú Otthontámogatás esetén az első folyósítástól – számított hat hónapon túl, de egy éven belül szűnik meg, az Otthontámogatás egy évre vetített, a jogviszony-megszüntetés időpontjához mérten arányos összegét kell visszafizetnie. A kifizetett Otthontámogatás teljes összegét a visszafizetés megállapításakor érvényes jegybanki alapkamattal növelt mértékben kell visszafizetni lakáskölcsön-szerződés érvénytelensége, felbontása vagy a lakáskölcsön-szerződéstől történő elállás esetén is, ha az az Otthontámogatásra jogosult döntéséből fakad, vagy neki róható fel, és arra a megkötésétől számított két éven belül kerül sor. Amennyiben az Otthontámogatásra jogosult határozott idejű jogviszonya a tárgyéven belül megszűnik, de a megszűnés időpontja pontosan nem meghatározott, akkor a jogosult az Otthontámogatás teljes keretösszegét igényelheti, kivéve ha a lakáskölcsön-szerződésből fennálló törlesztőrészletek összege ennél kevesebb.

Az önerő célú Otthontámogatás igénybevétele esetén a jogosult az Otthontámogatás összegét abban az esetben is köteles visszafizetni a munkáltató részére, ha a szerződés a nyilatkozattételtől számított 180 napon belül nem jön létre. Ha a szerződés a jogosult önhibájából eredően nem jön létre, az Otthontámogatás összegét a visszafizetéskor érvényes jegybanki alapkamattal növelt mértékben kell visszafizetni. Az önerőhöz nyújtott Otthontámogatás teljes összegét – szintén a visszafizetés megállapításakor érvényes jegybanki alapkamattal növelt mértékben – abban az esetben is vissza kell fizetni, ha a lakáskölcsön-szerződés a megkötésétől számított két éven belül az Otthontámogatásra jogosult döntéséből fakadóan vagy neki felróható okból szűnik meg.

A Kincstár a jogosulatlanul igénybe vett támogatást a munkáltató útján, a Kincstár által kiszámított és a munkáltatóval közölt jegybanki alapkamattal növelt mértékben visszaköveteli. Azonban a Kincstár az állami adóhatóság útján közvetlenül a jogosulttól is visszakövetelheti a jogosulatlanul igénybe vett támogatást. A jogosulatlan igénybevétel okán visszafizetendő Otthontámogatás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, de a munkáltató a visszafizetési kötelezettség teljesítésére méltányosságból legfeljebb tizenkét havi részletfizetést engedélyezhet.

A különböző – a támogatásra való jogosultságot keletkeztető – jogállások közötti jogviszonyváltás esetén a támogatásra való jogosultságot folyamatosnak kell tekinteni és visszafizetési kötelezettség még abban az esetben sem keletkezik, ha a jogviszonyváltás során próbaidő kerül kikötésre. Jogviszonyváltást követően önerő célú Otthontámogatás esetén az új munkáltató megtéríti a korábbi munkáltatónak a támogatás új munkáltatóra eső arányos összegét. 

A megtérítéssel egyidejűleg az új munkáltató tájékoztatja a jogviszonyváltásról a Kincstárt. Ha az Otthontámogatásra jogosult jogviszonya az Otthontámogatásra jogosult halála miatt szűnik meg, a kifizetett összeg tárgyévre eső arányos részét a munkáltató nem követeli vissza.