A foglalkoztatáshoz kapcsolódó biztosítási és járulékfizetési kötelezettségek megállapításakor a jogviszony típusát, a munkavégzés körülményeit és a díjazás összegét kell vizsgálni. A megbízási szerződésekre, a vezető tisztségviselők jogállására, valamint az utólagos bérkifizetésekre eltérő társadalombiztosítási és adózási szabályok vonatkoznak. 2026. január 1-jétől módosultak a tartós megbízási jogviszonyra vonatkozó biztosítási szabályok.
Biztosítási kötelezettség munkaviszonyon kívül
Megbízási jogviszony esetén biztosítási kötelezettség főszabály szerint akkor keletkezik, ha a járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát. Ha a megbízási jogviszony nem áll fenn egy teljes hónapig, a jövedelemhatárt napi arányosítással kell megállapítani. Ez 2026-ban havi 96 840 forintot, napi 3228 forintot jelent.
A biztosítás elbírálásakor a személyes munkavégzést, a jogviszony időtartamát és a járulékalapot képező jövedelmet kell figyelembe venni. Ha a jövedelem nem éri el az előírt határt, szja- és szocho fizetési kötelezettség fennállhat.
Felhasználási szerződések társadalombiztosítási szabályai
Felhasználási szerződés esetén a biztosítási kötelezettség megállapításakor kizárólag a személyes munkavégzés díjazását kell figyelembe venni. A szerzői vagyoni jogok felhasználásáért fizetett összeg nem képez járulékalapot.
Tartós megbízás: biztosítási és bejelentési kötelezettség
2026. január 1-jétől a tartós megbízási jogviszonyban álló személy a díjazás összegétől függetlenül biztosítottá válik. A tartós megbízási jogviszony bejelentését a 08E jelű nyomtatványon, legkésőbb a foglalkoztatás megkezdése előtt kell teljesíteni.
KATA, KIVA és EKHO: eltérő társadalombiztosítási szabályok
| Adózási forma | Társadalombiztosítási és járulékfizetési szabályok |
|---|---|
| KATA | A főfoglalkozású kisadózó havi 50 000 Ft tételes adót fizet. A társadalombiztosítási ellátások számításának alapja havi 108 000 Ft. |
| KIVA | Kiváltja a munkáltatói szochót, de a munkavállaló 18,5%-os társadalombiztosítási járulékát nem. A biztosításra az általános szabályok vonatkoznak. |
| EKHO | Meghatározott foglalkozások esetén alkalmazható. Az ekhoalap után fizetett közteher nem biztosít jogosultságot valamennyi társadalombiztosítási ellátásra. |
Szociális hozzájárulási adó: adófizetési felső határ és kedvezmények
A szociális hozzájárulási adó általános mértéke 13 százalék. Egyes külön adózó jövedelmek, például az osztalék és az árfolyamnyereség esetén adófizetési felső határ érvényesül. A szochót addig kell megfizetni, amíg az éves jövedelmek figyelembe vehető összege el nem éri a minimálbér 24-szeresét, amely 2026-ban 7 747 200 forint.
A munkáltatók meghatározott feltételekkel szocho kedvezményeket érvényesíthetnek, például munkaerőpiacra lépők, három vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nők, illetve megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása esetén. A kedvezményeknél a jogosultság időtartamát, a kedvezmény alapját és az esetleges korlátozásokat külön kell vizsgálni.
A társadalombiztosítás és járulékfizetés szabályai 2026-ban
2026. november 11-i szakmai napunkon Széles Imre TB-szakértő a biztosítási kötelezettség megállapításának, a járulékfizetésnek és a bérszámfejtésnek a gyakorlatban legtöbb nehézséget okozó eseteit dolgozza fel. Konkrét példákon keresztül mutatja be az egyes jogviszonyok elbírálását, a szocho és a kapcsolódó kedvezmények számítását, valamint az utólagos elszámolások szabályait.
Az alábbi kérdésekre biztosan választ kapnak a résztvevők:
- Hogyan kell elbírálni a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokat társadalombiztosítási szempontból?
- Milyen TB-kötelezettség keletkezhet felhasználási szerződés alapján történő munkavégzés esetén?
- Hogyan kell megállapítani a biztosítási kötelezettséget tartós megbízási jogviszonynál?
- Milyen társadalombiztosítási kérdések merülnek fel KATA, KIVA és EKHO alkalmazásakor?
- Hogyan kell meghatározni a szociális hozzájárulási adó maximum adóalapját?
- Hogyan kell számítani a szochót és a kapcsolódó kedvezményeket?
- Hogyan kell megítélni a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének társadalombiztosítási jogállását?
- Mit jelent a gyakorlatban a vezető tisztségviselőkről szóló 2026/3. számú adózási kérdés?
- Mit tehet a munkáltató, ha nyugdíjazás vagy adategyeztetés során hiányzó foglalkoztatási, kereseti vagy járulékadatokat tárnak fel?
- Hogyan kell elszámolni az utólag kifizetett munkabért?
- Milyen bérszámfejtési kérdéseket vet fel az utólag fizetett egyéb díjazás?
- Milyen lehetőségek vannak az egyéni vállalkozó járulékfizetésének szabályos optimalizálására?
Vezető tisztségviselők társadalombiztosítási jogállása
A gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tb jogállása attól függ, hogy tagja-e a társaságnak, milyen jogviszonyban látja el az ügyvezetést, közreműködik-e személyesen a társaság tevékenységében.
A NAV 2026/3. számú adózási kérdése alapján:
- Munkaviszonyban ellátott ügyvezetésnél a vezető tisztségviselő munkavállalóként biztosított.
- Nem tag vezető tisztségviselő megbízási jogviszonyánál a biztosítás a választott tisztségviselőkre vonatkozó jövedelmi feltétel teljesülésétől függ.
- Bt., kkt. vagy kft. tagjaként, megbízási jogviszonyban ellátott ügyvezetésnél társas vállalkozói jogállás keletkezhet. A személyes közreműködés jogviszonyát is vizsgálni kell.
- Kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas vezető tisztségviselőnél a felsorolt jogviszonyok alapján nem keletkezik biztosítási kötelezettség.
A választott tisztségviselőként ellátott ügyvezetés nem minősül tartós megbízási jogviszonynak, ezért a biztosítási kötelezettséget a választott tisztségviselőkre vonatkozó szabályok alapján kell megállapítani.
A biztosított társas vállalkozó a személyes közreműködéséért kapott, járulékalapot képező jövedelem után fizet 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, amelynek alapja havonta legalább a minimálbér. Ha a bt., kkt. vagy kft. tagja az ügyvezetés alapján minősül társas vállalkozónak, az ügyvezetésért kapott díjazást kell személyes közreműködésből származó jövedelemnek tekinteni.
Hiányzó foglalkoztatási, kereseti és járulékadatok pótlása
A nyugdíjazás vagy nyugdíjbiztosítási adategyeztetés során előfordulhat, hogy egy korábbi munkaviszony, szolgálati idő vagy kereseti adat hiányzik a nyilvántartásból. Az eltérések tisztázásához munkaszerződés, foglalkoztatói igazolás, bérjegyzék vagy más, a jogviszonyt és a keresetet igazoló dokumentum használható fel. A nyugdíjbiztosítási szerv szükség esetén a foglalkoztatót is megkeresheti, ellenőrzést végezhet, vagy az adóhatóság eljárását kezdeményezheti. Ha a munkáltató korábbi adatszolgáltatása hibás volt, a megfelelő bevallás vagy bejelentés javítására is szükség lehet.
Utólag kifizetett munkabér és egyéb díjazás bérszámfejtése
Az utólag kifizetett munkabér, jutalom vagy más díjazás elszámolásakor figyelembe kell venni a kifizetés időpontját, a díjazással érintett időszakot és a biztosítási jogviszony fennállását. Az szja és a tb járulék megállapítására eltérő szabályok vonatkozhatnak. A korábbi bérszámfejtési hibák miatt szükséges lehet a bevallások helyesbítése vagy önellenőrzése.
Az egyéni vállalkozó járulékfizetésének szabályos optimalizálása
A főfoglalkozású egyéni vállalkozó a 18,5 százalékos tb járulékot legalább a minimálbér, szakképzettséget igénylő főtevékenység esetén a garantált bérminimum alapján fizeti meg. A 13 százalékos szocho alapjára 2026-tól szintén a minimálbér, illetve a garantált bérminimum szerinti alsó határ vonatkozik.
A járulékfizetési kötelezettség csökkentésére az egyéni vállalkozó jogállásától függően több lehetőség is van:
- Heti legalább 36 órás munkaviszony mellett a minimum járulékalap helyett a tényleges járulékalapot képező jövedelem alapján kell fizetni.
- Nappali tanulmányok mellett szintén nem alkalmazandó a főfoglalkozású vállalkozók minimum járulékalapja.
- Nyugdíjas egyéni vállalkozónál főszabály szerint nem keletkezik tb járulék- és szocho-fizetési kötelezettség.
- A vállalkozói tevékenység szüneteltetésekor a biztosítás is szünetel, így a járulékfizetési kötelezettség az erre vonatkozó szabályok szerint alakul.