Vállalkozás az EU területén - ezt kell tudni a TB-jogviszonyokról

Ha egy vállalkozó egyszerre több uniós tagállamban is dolgozik, a lakóhely szerinti foglalkoztatás és a jelentős tevékenység egyaránt fontos lehet a biztosítási kötelezettség megállapításánál. És mi a helyzet, ha közben valahol munkaviszonyt is létesít?

Ez a tartalom 2814 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.

Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el
Szerző: adminisztrátor

A biztosítási kötelezettség megállapítását (a magyar társadalombiztosítási jog mellett) meghatározó 883/2004. EK Rendelet alapján lényeges szempont a más tagállamban fennálló munkaviszony is.
Így a vállalkozó, ha éppen munkavállalóként is tevékenykedik, azon tagállam TB-jogszabályainak hatálya alá tartozik, amelyben munkajogviszonya áll fenn. Ha egyszerre két vagy több uniós országban dolgozik, annak szabályai lesznek irányadók, ahol a legjelentősebb a munkavállalóként folytatott tevékenysége.

A kizárólag vállalkozóként tevékenykedőkre egyébként csak akkor nem vonatkoznak a lakóhely szerinti ország rendelkezései, ha a tevékenységük központi érdekeltsége az EU területén másutt található. Ha egyik országból a másikba távoznak hasonló vállalkozási tevékenység végzése céljából, szintén az "otthoni" szabályozás szerint lesznek biztosítottak, hacsak az új tagállamban való működésük időtartama várhatóan nem haladja meg a 24 hónapot.


Nézzünk néhány példát!

  • A magyarországi társas vállalkozó egyidejűleg Ausztriában munkaviszonyban áll. A biztosítását a munkaviszony elsődlegessége okán az osztrák jog szerint kell megállapítani, a társas vállalkozói jogviszonyában biztosítására és az annak alapján keletkezett „járulékalapot képező jövedelmére” is az osztrák rendelkezések lesznek az irányadók.
     
  • A Magyarországon lakó magyar állampolgár társas vállalkozó, és egy másik szlovák székhelyű társas vállalkozásnak is a személyesen közreműködő tagja. A tevékenység végzése a magyar társas vállalkozásnál jelentős (legalább 25%-os) mértékben folyik, így a biztosítás és a kötelezettségek megállapítása, teljesítése mindkét jogviszony alapján a magyar jog hatálya alá tartozik, a járulékfizetés (is) Magyarországon realizálódik.
     
  • A természetes személy Magyarországon és Romániában társas vállalkozónak minősül. A társas vállalkozó belföldi és romániai tevékenysége egyaránt jelentős mértékű. Ebben az esetben a lakóhely (tartózkodási hely) szerinti állam jogszabályait kell alkalmazni.
     
  • A társas vállalkozót a gazdasági társaság kiküldi a bécsi székhelyű fióktelepre vezetőnek. Tevékenységét Ausztriában is társas vállalkozóként végzi. A biztosítását és a járulékfizetését 24 hónapig a magyar jogszabályok szerint kell elbírálni, azt követően a biztosítás az osztrák jogszabályok hatálya alá kerül.


Az uniós rendelkezéseken kívül a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség elbírálásánál alkalmazni kell a kétoldalú szociálisbiztonsági és a szociálpolitikai egyezmények rendelkezéseit is. Az egyezményeket célszerű az adott kérdés megítélése érdekében áttekinteni, mivel azok sajátos szabályokat is tartalmazhatnak.

(Walchné Kremlicska Katalin összefoglalója alapján)