Az új fogalmat bevezető az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvény indokolása a következőket írja. A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (pl.: megbízási szerződés alapján) munkát végző személyek biztosítási jogviszonyának bejelentését kizárólag utólag, a jogviszony kezdetének és végének egyidejű megadásával lehet megtenni.
A huzamosabb időn keresztül megbízási szerződés alapján tevékenységet folytató személyek esetében azonban az utólagos bejelentés többféle problémát okoz: a megbízónak jelentős adminisztrációs többlet terhet jelent, hogy minden kifizetéskor be kell jelenteni (és lezárni) az eltelt biztosítási időszakra a jogviszonyt, még akkor is, ha a megbízás több hónapra, illetve évre szól. Gondot okoz továbbá, hogy a csak megbízási jogviszonyban állók az utólag létrejövő (nem folyamatos) biztosítási jogviszonyuk alapján nem tudnak Európai Egészségbiztosítási Kártyát igényelni, illetve nem kapnak A1-es igazolást.
A fenti problémák miatt a jogszabály bevezeti a tartós megbízási jogviszony fogalmát, amely egy olyan megbízási jogviszony, amelyet a foglalkoztató tartós megbízási jogviszonyként jelent be az állami adó- és vámhatóságnak.
Ezen új jogviszony esetében – a „normál” megbízási jogviszonytól eltérően – a biztosítotti bejelentést nem utólagosan kell megtenni, a biztosítotti jogviszony fennállását a megbízás kezdő napjától mindaddig folyamatosnak kell tekinteni, amíg a megbízó nem jelenti be a jogviszony végét.
A Tbj. 6. § (1) bekezdése 2026. január 1-től egy új l) ponttal bővül, amely egyértelműen biztosítottként azonosítja a tartós megbízási jogviszony keretében munkát végző személyt. A biztosítási kötelezettséget legkésőbb a jogviszony első napján, a munka megkezdése előtt be kell jelenteni, így annak létrejötte tulajdonképpen független a jövedelem nagyságától.
A biztosítási kötelezettséghez viszont egy minimum járulékfizetési kötelezettség is kapcsolódik, hasonlóan a munkaviszonyhoz.
A tartós megbízási jogviszonyban álló személy járulékalapja havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (a továbbiakban: járulékfizetési alsó határ), azzal, hogy ha
a) a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg,
b) a biztosítási jogviszony a 16. § alapján a hónap egészében nem áll fenn, vagy
c) az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül,
a járulékfizetési alsó határ meghatározása során az a)–c) pontok szerinti naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben az a)–c) pontokban meghatározott körülmények a naptári hónap csak egy részében állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni.
A járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni a tartós megbízási jogviszonyban álló és
a) csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülők,
b) a köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban tanulmányokat folytató tanulók, a szakképző intézmény által szervezett szakmai oktatásban jogszabály alapján ingyenesen részt vevő tanulók, illetve képzésben részt vevő személyek, továbbá a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató hallgatók esetében.
A 08E jelű nyomtatványon a tartós megbízási jogviszonyt a 1115 jogviszonykódon, a „normál” azaz határozott idejű megbízási jogviszonyt továbbra is a 1202 jogviszonykódon kell bejelenteni.
A felhasználási szerződés alapján kifizetett díjazást a 1203 kódon kell bejelenteni.