Cafeteria - 2026

A cafeteria rendszer lényege

A cafeteria eredetileg önkiszolgáló éttermet jelent, illetve ennek megfelelőire használják, a humánerőforrás-szakemberek viszont ezt a szót alkalmazzák a dolgozók számára választható béren felüli juttatásokra.
A cafeteria típusú béren kívüli juttatási rendszerben a munkavállaló – a havi bérén túl – egy külön meghatározott keretösszeget saját belátása szerint "költhet el", azaz maga dönthet arról, hogy keretét mire használja fel.

A rendszer munkáltató szempontjából legfontosabb jellemzője, hogy a cafeteria-keretösszeg tartalmazza a közterheket is, ami tervezhetővé teszi az erre fordított költségeket. A munkáltatónak így közömbös lesz, hogy a dolgozója adómentes, vagy adóköteles juttatást választ, nem kell számítania az esetleges utólag fizetendő adókkal, járulékokkal. 

Emiatt viszont nagyon fontos, hogy a cafeteria „étlapja” alaposan átgondolt legyen, figyelembe véve a dolgozók összetételét, igényeit. Érdemes megfontolni, hogy egészen más lehet a preferenciája egy 25 éves dolgozónak, mint egy 50 éven felüli kollégának. 

A munkáltató természetesen dönthet úgy is, hogy az általa meghatározott cafeteria keret nem tartalmazza a közterheket, azaz a munkavállaló a megállapított keret összegéig szabadon választhat a munkáltató által meghatározott juttatások közül, az esetleges közterhet pedig a juttatáson felül fizeti meg a kifizető. Ebben az esetben azonban az egyik legfontosabb előny, a tervezhetőség vész el, hiszen a kifizető csak a dolgozó választása után tudja meg, hogy milyen plusz közterheket kell még megfizetnie. 

Nézzük meg milyen elemekből állítható össze az étlap, melyek azok az elemek, amelyeket érdemes lehet felvenni a választható juttatások sorába.

Béren kívüli juttatások

A béren kívüli juttatásokra vonatkozó általános szabályok

A „béren kívüli juttatás” kifejezés megtévesztő lehet, hiszen tulajdonképpen minden juttatás, ami nem bér, vagy bérjellegű juttatás (pl. prémium, jutalom) stb. az béren kívüli, vagy béren felüli juttatás. 
A „béren kívüli juttatás” szóösszetétel azonban a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szóhasználatában azokat a rendkívül kedvező adózású juttatásokat takarja, amelyek éppen ezért a legnépszerűbbek a cafeteria rendszerek összeállítása során. 

A juttatásokról a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 71. §-a rendelkezik. A béren kívüli juttatások összege után a kifizetőnek 15 százalékos személyi jövedelemadót és 13 százalékos szociális hozzájárulási adót, azaz összesen 28 százalékos közterhet kell fizetnie. 
Ez azt jelenti, hogy ha a kifizető pl. 200.000 forint juttatást kíván adni a munkavállalónak, akkor az számára 256.000 forintba fog kerülni. Összehasonlításként megjegyezzük, hogy ha a kifizető munkabérként szeretne nettó 200.000 forint összeget utalni a munkavállaló számlájára, akkor az jelenleg számára összesen 339.848 forintos költséget jelent. 

A kisvállalati adó (a továbbiakban: kiva) hatálya alá tartozó kifizető számára még kedvezőbb a közteher, hiszen a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó helyett 10 százalék kivát kell fizetnie.

Ha a munkavállaló részére nyújtott bármely béren kívüli juttatás összege meghaladja az Szja tv.-ben meghatározott (és az alábbiakban bemutatott) keretösszeget, a keretösszegen felüli kifizetés egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles.

Béren kívüli juttatásként adható juttatások

1. Széchenyi Pihenő Kártya

A Széchenyi Pihenő Kártya (a köztudatban használatos rövidített néven: SZÉP-Kártya) a sztár juttatás. Minden korosztály számára izgalmas lehet, hiszen olyan széleskörű a felhasználási lehetősége, hogy mindenki örömmel veszi és örömmel költi. 

Fontos tudnivaló, hogy a kedvező adózási feltételek abban az esetben vonatkoznak a juttatóra, ha a juttató munkáltatónak minősül. Az Szja tv. általános rendelkezései szerint munkáltató: 
a)    az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll,
b)    munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján,
c)    az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatás keretében a szolgáltatás juttatónak minősülő fogadója érdekében tevékenységet végző iskolaszövetkezeti tag részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a szolgáltatás fogadója,
azzal, hogy munkaerő-kölcsönzés, illetve egy munkakörre több munkáltatóval kötött munkaszerződés esetén a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a béren kívüli juttatásra (71. §) az e törvényben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő, illetve a több munkáltató ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni.
Ezen túl azonban a SZÉP-Kártya juttatással összefüggésben munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is; illetve munkavállalónak minősül a munka törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen munkát végző munkavállaló és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is.

A SZÉP-Kártya tulajdonképpen egy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, ami a gyakorlatban egy bankkártyára hasonlít. A hagyományos bankkártya és a SZÉP-Kártya között a különbség az, hogy ezt a kártyát kizárólag meghatározott szolgáltatásokra, meghatározott elfogadóhelyeken lehet felhasználni. Fontos tudni, hogy a SZÉP kártyára érkező összeg nem vonható össze szabadon a bankszámlán kezelt pénzzel, és készpénzfelvételre sem alkalmas, kizárólag a jogszabályban meghatározott célokra költhető el.

2026-ban a SZÉP kártya egységes alszámlás rendszerben működik, vagyis a korábbi szálláshely–vendéglátás–szabadidő bontás már nem választja szét technikailag az egyenleget, ettől függetlenül a felhasználási célok továbbra is az ilyen jellegű szolgáltatások és jogszabályban rögzítettek [76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól].

Megjegyzés: Jelenleg 3 bank bocsát ki Széchenyi Kártyát (OTP Bank, K&H Bank, MBH Bank). A kártya igénylését a munkáltatóknak kell kezdeményezniük a választott banknál. Az egyes elfogadóhelyek listája és a kártyákhoz kapcsolódó részletes tudnivalók közvetlenül a szolgáltatók oldalain találhatók.

A SZÉP-Kártya egyik legnépszerűbb felhasználási területe a belföldi üdülés. A Kártya felhasználható közvetlenül a szálláshelyeken, de akár egy utazási irodánál is. A szálláshelyen igénybe vehető és a szálláshely-szolgáltatással együttesen fizethető bármely szolgáltatás fizethető íly módon, tehát például egy wellness szállodában igénybe vett masszázs vagy kozmetikai szolgáltatás is. Magyarországon szinte minden hotel elfogadja a Kártyát, azonban a fogadás feltétele, hogy a szálloda szerződésben álljon a kibocsátó bankkal, így érdemes előre tájékozódni.
Fontos, hogy külföldi szálláshelyeken a SZÉP kártya nem használható, kizárólag a Magyarország területén működő szolgáltatóknál.    

Természetesen továbbra is használható a kártya a különböző vendéglátóhelyeket is, és ezzel összefüggésben jó tudni, hogy az italfogyasztásunkat is fedezhetjük ilyen módon – akár az alkoholos italokat is –, de csak akkor, ha emellett ételt is rendeltünk. sőt, SZÉP-Kártyával fizethető az ételek házhozszállítása is, feltéve, hogy az adott étterem elfogadóhelynek minősül.
A SZÉP kártya 2026-ban is alkalmas élmények, feltöltődés vásárlására, hiszen felhasználható 

• múzeumokban,
• az állatkertben,
• sporttevékenységekhez,
• de akár egészségügyi szolgáltatásokat (ultrahang, terhesgondozás, gyógymasszázs stb.) is fizethetünk ilyen módon.

A SZÉP-Kártyára utalt összeg az úgynevezett éves rekreációs keretösszeg eléréséig adózik kedvezményesen, amely 2026-ban változatlanul 450.000 forint. Ezzel kapcsolatban nagyon fontos tudnivaló, hogy egy a munkavállalóhoz kapcsolódó egy éves keret, azaz több munkáltató vagy munkáltató váltás esetén sem lehet magasabb. Az adóterhek megállapítása során éppen ezért nagyon fontos dokumentum a munkavállaló nyilatkozata az esetleges további kifizetőkről. Az érintett magánszemélynek természetesen minden kifizetője felé meg kell tennie a nyilatkozatot.

A munkavállaló nyilatkozata egyébként is fontos a béren kívüli juttatások megállapítása során. A kifizető ugyanis az adókötelezettség megállapításához a béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételek általa nem ismert fennállását a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata alapján veszi figyelembe. A nyilatkozatra nincs semmilyen formanyomtatvány, azt a munkáltató (kifizető) készíti el a sajátosságokra figyelemmel. 
Ha béren kívüli juttatásra vonatkozóan az állami adó- és vámhatóság a feltételek fennállásának hiányát állapítja meg, a jogkövetkezményeket – ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával – a kifizető viseli. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az állami adó- és vámhatóság határozata alapján kell viselnie.

A 2025. január 1-től bevezetett Aktív Magyarok alszámla 2026-ban is feltölthető. A SZÉP-Kártya rekreációs keretösszegén felül évente 120.000 forint utalható erre az alszámlára – amennyiben a munkaviszony egész évben fennállt – két részletben, azaz naptári félévenként 60 ezer forint összegben. Az esedékes félévi juttatás további feltétele, hogy a munkavállaló nyilatkozik a munkáltatója számára arról, hogy az Aktív Magyarok alszámlájára az előző naptári félévben utalt pénzösszeg legalább nyolcvan százalékát már elköltötte. Az Aktív Magyarok zseb kifejezetten sportolásra, a szabadidő aktív eltöltésére költhető el (pl. szabadidős, sporteszköz kölcsönzése, uszodabelépő, edzőterem stb.).

Abban az esetben tehát, ha a munkavállaló egész évben a munkáltatónál dolgozik és a SZÉP Kártyában rejlő lehetőségeket teljes mértékben kihasználja, évi 570 ezer forintos juttatást kaphat, amely összesen 729.600 forintos költséget jelent a munkáltató számára. Munkabérként ezt a nettó összeget 968.500 forintból tudná kihozni a munkáltató, ami egy dolgozó esetében évi 238.900 forint megtakarítást jelent.

2. 35 év alattiak lakhatási támogatása

A SZÉP-Kártya juttatáson felül 2025. január 1-jétől a 35 év alatti munkavállalónak béren kívüli juttatásként – az arra vonatkozó adózási feltételek mellett – a munkáltató lakhatási támogatást is adhat, ami valóságos segítséget nyújthat a fiataloknak, ha otthonuktól távol kell munkát vállalniuk, illetve, ha az otthonteremtés időszakában vannak.

A munkáltató a lakhatási támogatást

• lakás bérleti díjának megfizetéséhez vagy
• lakáscélú hitel törlesztéséhez adhatja.

A támogatás igénylésekor a munkavállalónak be kell mutatnia a bérleti vagy hitelszerződést a munkáltatónak.

Béren kívüli juttatásként a lakhatási támogatás a lakáscélú keretösszeg erejéig, azaz évi 1 millió 800 ezer forintig adható, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll. Ha a munkavállaló nem a teljes adóévben áll munkaviszonyban a munkáltatóval, akkor a lakáscélú keretösszeg az 1 millió 800 ezer forintnak a munkaviszonyban töltött napokkal arányos összege.
Ha a munkavállaló az adóévben a 35. életévét betölti, akkor a lakáscélú keretösszeg az 1 millió 800 ezer forintnak annyiszor egytizenketted része, ahány hónapban a munkavállaló még 35 év alattinak minősül. Utoljára az a hónapot lehet figyelembe venni, amelyben a munkavállaló a 35. életévét betölti.

Ha a munkavállaló az adóévben magasabb összegben vette igénybe a lakhatási támogatást, mint amennyit lakásbérleti díjként vagy hiteltörlesztésként igazoltan megfizetett, a meghaladó összeg 50 százalékát az adóévre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásában különbözeti bírságként kell feltüntetnie, és személyi jövedelemadóként megfizetnie.

A munkáltatónak az adóévet követő év január 31-ig adatot kell szolgáltatnia a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a támogatással érintett ingatlan adatairól és a támogatás céljáról a „KLAKTAM” elnevezésű nyomtatványon. A KLAKTAM jelű nyomtatvány elektronikusan érhető el a NAV honlapján az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA), illetve az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramban (ÁNYK). A KLAKTAMA főlapból adatszolgáltatónként egyet, a KLAMTAMM résznyomtatványból az adatszolgáltatóhoz tartozó magánszemélyenként egyet-egyet kell kitölteni.

3. Lakhatási támogatás rendvédelmi feladatokat ellátó szerv foglalkoztatottjának

A fővárosra vagy Pest vármegye területére kiterjedő illetékességi területtel rendelkező rendvédelmi feladatokat ellátó szervek fővárosi vagy pest vármegyei szolgálatteljesítési vagy munkavégzési helyen dolgozó hivatásos, határvadász és rendvédelmi igazgatási alkalmazott állománya részére nyújtható rendvédelmi lakhatási támogatásról szóló 366/2025. (XI. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 366/2025. Korm. rendelet) értelmében 2026. január 1-től a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv által a foglalkoztatottjának – lakhatási támogatás címén – lakás bérleti díjának megfizetéséhez támogatás adható, azzal, hogy e támogatásra a 35 év alatti munkavállalók részére adható lakhatási szabályait kell alkalmazni az életkori korlátozás figyelmen kívül hagyásával.

A 366/2025. Korm. rendelet részletes útmutatást tartalmaz a jogosultság feltételeiről, illetve a kizáró tényezőkről. 

Egyes meghatározott juttatások

Az egyes meghatározott juttatások közterhe azaz a 15 százalékos személyi jövedelemadó és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó – a béren kívüli juttatásokhoz hasonlóan – szintén a kifizetőt terheli, azonban ezesetben már nem a juttatás összege, hanem annak 1,18-szoros szorzata lesz az alap.
Ez azt jelenti, hogy ezek a juttatások már nem 28 százalékos, hanem 33,04 százalékos teherrel adhatóak. 
A korábbi példáinkban szereplő nettó 200.000 forintos juttatás így már 266.080 forintba fog kerülni a munkáltatónak, ami még mindig lényegesen kedvezőbb a 200.000 forintos nettó bér 339.848 forintos költségéhez képest. 

Egyes meghatározott juttatásnak minősül például: 
1. Az éves rekreációs keretösszegen felül, az Aktív Magyarok alszámlára utalható keretösszegen felül, illetve a lakhatási támogatásra adható keretösszegen felül adott juttatás. 
2. Az évi három alkalommal – az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett – csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem. Csekély értékű ajándéknak a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás minősül. Ez azt jelenti, hogy 2026-ban összesen 3*32.280 = 96.840 forint értékben adható ilyen jellegű juttatás. 
3. A hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem
4. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra – kivéve a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra – befizetett összeg. Figyelem! A nem célzott munkáltatói hozzájárulás jövedelemként adózik!
Megjegyzés: Itt figyelni kell egy kicsit! Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által nyújtott, egyéb jövedelemként adóköteles célzott szolgáltatást (önsegélyező szolgáltatások) ugyanis az Szja tv. 46. § (2) bekezdés d) pont db) alpontja alapján nem terheli adóelőleg. Az igénybe vett szolgáltatás (mint egyéb jövedelem) utáni személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó a jövedelemben részesülő magánszemélyt terheli (figyelemmel arra, hogy a törvény értelmében az önkéntes pénztár ezen szolgáltatás tekintetében nem minősül kifizetőnek), mely adókat a magánszemély az éves adóbevallásában vall be (és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizet meg). Ebben az esetben jövedelemként az igénybevett szolgáltatás 89 százalékát kell figyelembe venni.
5. A más személy által magánszemélyek javára kötött csoportos (a biztosítottak száma kettő vagy annál több magánszemély) kockázati biztosítás más személy által fizetett osztatlan díja.
6. Az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azzal, hogy a jövedelem meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az Szja tv. előírásai szerint adómentes éttermi és cukrászdai reprezentációs juttatásokat (lásd alább). 

Adómentes juttatások

A cafeteria rendszer keretében a munkáltató kínálhat adómentes juttatásokat is, amelyeket jellemzően az Szja tv. 1. számú melléklete tartalmaz. Ezek után a juttatások után – ahogyan a nevük is mutatja – nem kell semmilyen közterhet fizetni, azaz, ha a munkáltató 200 ezer forint juttatást kíván adni a dolgozónak, az 200 ezer forint költséget fog jelenteni a számára. A cafeteria keretében ez azt jelenti, hogy ha a dolgozó 200 ezer forintos cafeteria kerettel rendelkezik és kizárólag adómentes juttatás(ok)ra esik a választása, akkor a teljes keretösszeget fel tudja használni.
Nézzük át a legnépszerűbb az adómentes juttatásokat.

1. Adómentes éttermi, cukrászdai reprezentációs juttatás

2026. február 1-től adómentes az étteremben, cukrászdában nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatás az éttermek versenyképességének javítását szolgáló intézkedésekről szóló 10/2026. (I. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 10/2026. Korm. rendelet) alapján. Átmeneti rendelkezés alapján ezeket a szabályokat a 2025. december 31-ét követően kezdődő adóévben a 2025. december 31. napját követően megvalósuló éttermi, cukrászdai vendéglátás alapján meghatározott jövedelem esetében lehetett alkalmazni. Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2026. évi XIV. törvény 2026. május 14-étől hatályos rendelkezései alapján a 10/2026. Korm. rendelet szabályai az Szja tv. 69. § (5a)-(5b) bekezdésébe, a 70. § (4a)-(4b) bekezdésébe, valamint a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 5. § (7) bekezdésébe kerültek átemelésre változatlan tartalommal azzal, hogy az Szja tv. 112. §-a szerinti átmeneti szabály alapján a törvénybe iktatott rendelkezéseket először  2026. május hónapjára kell alkalmazni. 

Az adómentesség feltétele, hogy a kifizető által adott reprezentációs juttatás értéke ne haladja meg a kifizető adóévben elszámolt éves összes bevételének 1 százalékát, de legfeljebb 100 millió forintot. A tevékenységét év közben kezdő vagy megszüntető juttató az értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival arányosan veheti figyelembe. Abban az esetben, ha a juttatás értéke meghaladja az éves keretet, a kereten felüli rész után a reprezentációra vonatkozó általános szabályok szerint, azaz egyéb juttatásként kell megfizetni a közterheket. 

Az adómentesség kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. Korm. rendelet 4. számú mellékletének 1. pontja szerinti éttermekre és 3. pontja szerinti cukrászdákra vonatkozik. 
A reprezentáció adózása tehát 2026-ban nem teszi lehetővé az adómentességet az alábbi helyeken:

• büfék
• kávézók
• bárok és borozók
• kocsmák
• zenés-táncos szórakozóhelyek
• gyorséttermek
• catering szolgáltatók
• alkalmi vagy mozgó vendéglátóhelyek

A kedvezmény tehát kizárólag klasszikus éttermekre és cukrászdákra vonatkozik.
Az éttermek és cukrászdák adatai megtalálhatók a közhiteles Országos Kereskedelmi Nyilvántartásban (Országos Kereskedelmi Nyilvántartás - Üzlet keresés - OKNYIR), amely tartalmazza az összes, nyilvántartásba vett üzletet, azaz, ha a vendéglátóhelyet étteremként, cukrászdaként vették nyilvántartásba, akkor a Rendelet szerinti feltételeknek megfelel.
Ezen felül a kifizető tájékozódhat az éttermekben, cukrászdákban kihelyezett működési engedélyből is.

2. Sportrendezvényre szóló belépő/bérlet

A munkáltató, kifizető minden adóévben, legfeljebb a minimálbér összegéig adhat adómentesen ugyanazon magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen, a sportról szóló 2004. évi I. törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegyet, bérletet. Az adómentesség akár külföldön megrendezett sportrendezvényre szóló belépő juttatásakor is alkalmazható [Szja tv. 1. számú melléklet 8.28. pont a) alpont].
Az Szja tv. értelmében sportrendezvény: sportszervezet vagy sportszövetség által versenyrendszerben, vagy azon kívül, résztvevők jelenlétében megtartott verseny, mérkőzés.

Az adómentesség feltétele, hogy a juttatás a munkáltató, kifizető által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott belépőjegy, bérlet legyen. Ez azt jelenti, hogy akár a munkáltató, akár a munkavállaló vásárolja meg a belépőjegyet/bérletet, arról a munkáltató nevére kiállított számlát kell kérnie.
Abban az esetben viszont, ha a belépők megvásárlásáról bármilyen okból csak a magánszemély nevére állítható ki számla, annak megtérítése a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmeként, kifizetői kifizetés esetén pedig egyéb jövedelemként lesz adóköteles.

3. Kulturális szolgáltatásra szóló belépő/bérlet

A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes a kifizető által ugyanazon magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott kulturális szolgáltatás igénybevételére (muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére) szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj az adóévben legfeljebb a minimálbért meg nem haladó értékben [Szja tv. 1. számú melléklet 8.28. pont b) alpont]. Az adómentesség fontos feltétele, hogy a belépőjegy, bérlet – a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) belépőjegyek, bérletek visszaváltása kivételével – ne legyen visszaváltható. Az Szja tv. egyértelműen kimondja továbbá, hogy nem adómentes az említett juttatásokra szóló utalvány;

4. Állatkertbe szóló belépő/bérlet

A minimálbért meg nem haladó értékben adómentesen adhat a munkáltató ingyenesen vagy kedvezményesen állatkerti belépőket, vagy bérleteket [Szja tv. 1. számú melléklet 8.28. pont c) alpont]. Az adómentesség feltétele, hogy az állatkert az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény hatálya alá tartozzon. Fontos feltétel ebben az esetben is, hogy a jegy, bérlet ne legyen visszaváltható, illetve, nem minősül adómentesnek a juttatásra szóló utalvány.

5. Bölcsődei, óvodai szolgáltatás, ellátás

Az Szja tv. 1. számú melléklet 8.6 pont c) alpontja szerint adómentes az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott bölcsődei, óvodai szolgáltatás, bölcsődei, óvodai ellátás, ideértve azt is, ha a kifizető a bölcsődei, óvodai szolgáltatás térítési díját a magánszemély nevére kiállított számla alapján téríti meg.
Nem szükséges tehát, hogy a számla a munkáltató nevére szóljon. A juttatásnak nincs felső határa. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató bármilyen költséget megtéríthet, ami az óvodai, bölcsődei ellátáshoz, szolgáltatáshoz hozzátartozik. Ez természetesen magába foglalja az étkezés költségeit, de az intézményben által nyújtott esetleges oktatások (nyelvoktatás, úszás, sport stb.) díja is megtéríthető.  A bölcsődében, óvodában, de nem az intézmény által nyújtott szolgáltatások térítése (például néptánc, gyógytorna stb.), amelyet külsős oktató, vagy a hivatalos munkaidején túl az óvónő tart a gyerekeknek, nem minősül adómentesnek, mert ezek a foglalkozások nem minősülnek sem bölcsődei/óvodai ellátásnak, sem szolgáltatásnak.

6. Diákhitel törlesztése

2025. január 1-től a munkáltató által a munkavállaló számára adómentesen adható juttatás a hallgatói hitelrendszerről szóló 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet szerinti kötött felhasználású hitelről szóló hallgatói hitelszerződés alapján fennálló tartozás törlesztéséhez, előtörlesztéséhez [Szja tv. 1. számú melléklet 7.38. pont b) alpont]; 

7. Személygépkocsi használat

Az Szja tv. 1. számú melléklet 8.37. pontja értelmében adómentes a kifizető, külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, továbbá azzal összefüggésben az úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása.
A jármű használat biztosítható saját, bérelt, vagy lízingelt személygépkocsival is. 
A korábbi években a magáncélú személygépkocsi használatot jellemzően a kifizető, munkáltató, a tulajdonában lévő személygépkocsival biztosította a munkavállaló részére.
A személygépkocsi használat juttatásába beletartozik minden olyan termék, szolgáltatás biztosítása is, ami a személygépkocsi mindennapi használatát, megfelelő üzemeltetését lehetővé teszi. Ide tartozik például az üzemanyag, a kenőanyag, a javítás és karbantartás költsége, a felelősségbiztosítás díja, a casco, továbbá a cégautóként használt személygépkocsi után fizetett adók (pl. gépjárműadó, cégautóadó) is.
Napjainkban már – a költséghatékonyság és a környezettudatosság szempontjait szem előtt tartva – a személygépkocsi használatot sok esetben – elsősorban a fővárosban – közösségi autómegosztó igénybevételével biztosítják a kifizetők, munkáltatók.
Az adómentesség ebben az esetben is fennáll, de csak akkor, ha a szolgáltatás díjáról szóló számla a juttató kifizető, munkáltató nevére szól.
Azonban nem felel meg az adómentesség feltételének, ha a közösségi autómegosztó szolgáltatást úgy veszik igénybe, hogy a szolgáltató által kiállított számla a magánszemély nevére szól, majd a szolgáltatás díját a kifizető, munkáltató utóbb megtéríti a magánszemély részére. Ekkor a kifizető nem a személygépkocsi használatát biztosítja, hanem a magánszemély részére támogatást juttat a szolgáltatás igénybevételéhez.

Fontos azzal is tisztában lenni, hogy a személygépkocsihoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások közül, csak az úthasználatra jogosító jegy, bérlet biztosítása adómentes, más nem. Ez azt jelenti, hogy például a parkolás térítése, ha az magáncélból történik, nem adómentes, még abban az esetben sem, ha a számlát a kifizető, munkáltató nevére állítják ki.

8. Kerékpár használat

Az Szja tv. 1. számú melléklet 8.44. pontja értelmében a munkáltató, kifizető 2022. január 1-től adómentesen biztosíthatja az emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 watt teljesítményű elektromos motorral segített kerékpár magáncélú használatát. 

Nem adható az adómentes juttatás például a rollerre, elektromos rollerre vagy más, közlekedésre használható kétkerekű eszközre. 
A munkáltató, kifizető adómentesen biztosíthat kerékpárhasználatot a közösségi kerékpármegosztó szolgáltatás igénybevételével, ha a kerékpárt a munkáltató, kifizető nevére szóló számla alapján, igazoltan bérli a szolgáltatótól. 

Hasonlóan a magáncélra biztosított személygépkocsi-használathoz, ha a magánszemély bérli a kerékpárt – azaz a számla az ő nevére szól –, és a bérleti díjat a kifizető megtéríti, akkor a munkáltató, kifizető a magánszemélynek nem kerékpár használatot biztosít, hanem támogatást ad ahhoz, hogy a szolgáltatást igénybe vegye, ezért ez a juttatás már nem tekinthető adómentesnek.

9. Borászati termék, pálinkazárjeggyel ellátott alkoholtermék

Az adómentes juttatások között érdemes még megemlíteni egy különös – és sok munkavállaló esetében igen népszerű – lehetőséget. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8.45. pontja alapján ugyanis adómentes a juttató által reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatás céljából közvetlenül a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 9. § (1) bekezdése szerinti forgalomba hozatalt kezdeményező borászati üzemengedélyestől palackozott kiszerelésben vásárolt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borászati termék, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termék, azzal, hogy a juttató az ilyen célból beszerzett termékekről olyan nyilvántartást vezet, melyből megállapítható a beszerzés forrása és a termék felhasználásának módja is.
Ugyanezen feltételekkel 2026. február 1-től adómentesség vált a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. évi törvény 3. § (1) bekezdés 4. pontjában meghatározott adóraktárban előállított és onnan közvetlenül vásárolt, pálinkazárjeggyel ellátott alkoholtermék is.
Megjegyzés: Borászati termék, illetve pálinka tehát csekély értékű ajándékként is nyújtható. Ennek feltételeit az alábbiakban – a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyéb juttatásokról szóló fejezetben – részletezzük, ugyanis a csekély értékű ajándék elsősorban egyéb juttatásnak minősül, és az ennek megfelelő közterhet kell utána megfizetni. Ez a szabályozás alapvetően nem írja felül a csekély értékű ajándékra vonatkozó általános rendelkezéseket, csupán különös szabályként annyi kedvezményt enged, hogy ha csekély értékű ajándékként a feltételeknek megfelelő borászati terméket nyújt a kifizető, akkor az nem az egyéb juttatásokra vonatkozó szabályok szerint adózik, hanem adómentes lesz.

Jövedelemként adózó juttatások

Amennyiben a munkáltató önkéntes nyugdíjpénztárba, önkéntes egészségpénztárba, vagy önsegélyező pénztárba fizet hozzájárulást, akkor a közterheket a jogviszonynak megfelelő jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni. Azaz ez a juttatás a munkáltatónak ugyanannyiba kerül, mintha bért fizetne. 
Miért éri meg mégis igénybe venni ezt a juttatást? 
Az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban a magánszemély a tagi jogviszonyára tekintettel bármely típusú pénztárba befizetett, valamint az egyéni számláján jóváírt, egyéb jövedelemnek minősülő összeg 20 százalékának megfelelő adóról rendelkezhet. Rendelkezni lehet továbbá az egészség/önsegélyező pénztári egyéni számlán elkülönített, legalább 24 hónapra lekötött összeg 10 százalékáról, illetve a prevenciós szolgáltatás ellenértékeként kifizetett összeg 10 százalékáról. Ezesetben azonban a kétféle jogcímen adható rendelkezés együttes összege nem haladhatja meg a 150 ezer forintot.

A cafeteria szabályzat

A rendszer bevezetéséhez elengedhetetlen (bár nem kötelező) egy szabályzat, amelyben minden fontos kérdés pontosan egyértelműen meghatározásra kerül, és amelyet valamennyi dolgozónak meg kell ismernie. 
A szabályzat lehetséges tartalma:

• A rendszer bevezetésének célja 
• Cafeteria a jogszabályban 
• Fogalmak 
• Adómentes juttatások 
• Adómentes juttatások korlátja 
• Az éves keret meghatározása 
• A választható juttatások 
• Az egyéni keret meghatározása 
• Analitikus nyilvántartások 
• A juttatások elérhetősége 
• A szabályzat hozzáférhetősége
• Mellékletek, nyilatkozatok, kérvények