Turisztikai idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka (ilyen például az idegenvezetői, lovas szolgáltató, szálláshely-szolgáltatási, tartós szálláshasználati, valamint utazásszervezői és -közvetítői tevékenység). 2025-ben a fogalom még tartalmazta az "azonos felek közötti évi 120 napos" korlátot, de a jelenlegi szabályozásból ez kikerült. (Efo tv. 2. § 2. pont, Ker. tv. 2. § 8. pont).
Mezőgazdasági idénymunka: Növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása a továbbfeldolgozás kivételével. 2025-höz képest itt is törölték az "azonos felek közötti" korlátot a definícióból. (Efo tv. 2. § 1. pont).
Alkalmi munka: A munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony. A 2025-ös szabályozásban itt még szerepelt az "egy naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig" tartó, azonos felekre vonatkozó megkötés, ami a jelenlegi fogalomból már hiányzik. (Efo tv. 2. § 3. pont).
Filmipari statiszta: Az a természetes személy, aki a 3711 FEOR-számmal azonosított foglalkozású, feltéve, hogy tevékenysége a filmalkotás elkészítésében kisegítő, pótolható jellegű. Napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 12 százalékát, száz forintra kerekítve. (Efo tv. 2. § 8. pont, 4. § (2) bekezdés).
Abszolút éves időkorlát (új általános szabály): Ha a munkavállaló idénymunkára, alkalmi munkára vagy a kettőre vegyesen létesít több alkalommal munkaviszonyt, a munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a 120 napot nem haladhatja meg az összes munkáltatóját egybevéve. Kivételt képez ez alól a mezőgazdasági idénymunka: ha a munkavállaló ilyen célból létesít jogviszonyt, a 120 napos éves korlátot további 90 nappal meghaladhatja. A feltételek vizsgálatához a NAV elektronikus lekérdezési lehetőséget biztosít a foglalkoztatóknak. (Efo tv. 1. § (4) és (4a) bekezdés, 11. § (9) bekezdés).
Fizetendő közteher és a kiváltott adók
2026. január 1-jétől a munkáltató által fizetendő közteher mértékét a törvény a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér meghatározott százalékában állapítja meg. Az egyes foglalkoztatási formákhoz eltérő százalékos közteherkulcs tartozik (0,75%, 1,125%, 1,5% és 3%), amelyek a korábbi szabályokhoz képest emelkedtek. A munkáltató által fizetendő közteher tehát a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként:
- mezőgazdasági idénymunka első 120 napjára, valamint turisztikai idénymunkára a minimálbér 0,75%-a,
- mezőgazdasági idénymunka 120 napot követő (további max. 90 napos) időszakára a minimálbér 1,125%-a,
- alkalmi munka esetén a minimálbér 1,5%-a,
- filmipari statiszta esetén a minimálbér 3%-a. (Efo tv. 8. § (2) bekezdés).
Kiváltott adók: A közteher megfizetése kiváltja a munkáltatónál a szociális hozzájárulási adót, a rehabilitációs hozzájárulást és az szja-előleg-levonási kötelezettséget; a munkavállalónál pedig a társadalombiztosítási járulékot és az szja-előleg-fizetési kötelezettséget. Ha a munkavállaló uniós koordinációs rendelet vagy kétoldalú egyezmény alapján külföldön biztosított és ezt igazolja, a munkáltató közterhet nem fizet. (Efo tv. 8. § (3) és (5) bekezdés.
Nyugellátás számítási alapja
Az egyszerűsített foglalkoztatott a Tbj. szerint nem minősül biztosítottnak, de nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot szerez. A nyugellátás számítási alapja:
- mezőgazdasági (első 120 nap) és turisztikai idénymunka esetén a minimálbér 2,1%-a,
- mezőgazdasági idénymunka meghosszabbított (további 90 napos) szakaszában a minimálbér 3,15%-a,
- alkalmi munka esetén a minimálbér 4,2%-a,
- filmipari statiszta esetén a minimálbér 8,4%-a (2025-ben itt a hivatkozott forrásban még 2,8% szerepelt tévesen vagy átmenetileg, a törvény egyértelműen 8,4%-ot rögzít). (Efo tv. 10. § (1) és (2) bekezdés).
| Foglalkoztatási forma | Közteher mértéke (a minimálbér %-ában) | Fizetendő napi közteher (2026) | Nyugellátás számítási alapja (a minimálbér %-ában) | Napi nyugellátási alap (2026) |
| Mezőgazdasági idénymunka (0-120 nap) | 0,75% | 2 400 Ft | 2,1% | 6 800 Ft |
| Mezőgazdasági idénymunka (120 napot követő 90 nap) | 1,125% | 3 600 Ft | 3,15% | 10 200 Ft |
| Turisztikai idénymunka | 0,75% | 2 400 Ft | 2,1% | 6 800 Ft |
| Alkalmi munka | 1,5% | 4 800 Ft | 4,2% | 13 600 Ft |
| Filmipari statiszta | 3% | 9 700 Ft | 8,4% | 27 100 Ft |
Személyi jövedelemadó mentesség és költségelszámolási korlátok
Mentesített keretösszeg: a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, ha bevétele nem haladja meg a foglalkoztatási napok számának és a minimálbér (vagy a garantált bérminimum, ha annak 87%-a jár alapbérként) napi összege 130%-ának szorzatát. Ha bevallást kell tennie, csak az ezen felüli összeget kell jövedelemként figyelembe venni. A filmipari statisztának egyáltalán nem kell jövedelmet bevallania. (Efo tv. 9. § (2), (3) és (4) bekezdés).
Az egyszerűsített foglalkoztatásból (EFO) származó bevétel alapvetően a kifizetett nettó munkabér 100 százalékának minősül, azonban a munkavállalóknak egy meghatározott határig – az úgynevezett mentesített keretösszegig – egyáltalán nem kell jövedelmet megállapítaniuk és személyi jövedelemadó-bevallást benyújtaniuk. Ezt az éves adómentes keretet úgy számíthatjuk ki, ha a ténylegesen ledolgozott EFO-s napok számát megszorozzuk a minimálbér, vagy (amennyiben a pozícióhoz alapbérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár) a garantált bérminimum napi összegének 130 százalékával. A 2026-os adóévre vonatkozóan ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben a napi adómentes limit 19 305 forint (a 14 850 forintos napi minimálbér alapján), míg a legalább középfokú végzettséget igénylő feladatoknál napi 22 308 forint (a 17 160 forintos napi garantált bérminimum alapján).
Abban az esetben, ha a munkavállaló éves EFO-s bevétele mégis meghaladja ezt a mentesített keretösszeget, az szja-bevallásban kizárólag a limitet meghaladó részt kell adóköteles jövedelemként feltüntetni. E szabályrendszer alól egyedüli kivételt a filmipari statiszták jelentenek. Esetükben a jogszabály a napi nettó jövedelmet egy eleve szigorúan rögzített maximumban, a mindenkori minimálbér 12 százalékában maximalizálja (ami 2026-ban 38 700 forint), így a filmipari statisztaként végzett alkalmi munkából származó bevételükből egyáltalán nem kell jövedelmet megállapítaniuk, és teljes mértékben mentesülnek a bevallási kötelezettség alól.
Költségelszámolás (munkáltatói korlát): a munkáltató által egy napi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés a jövedelem megállapításakor (Szja tv. és Tao. tv. alapján) költségként nem vehető figyelembe, nem minősül elismert ráfordításnak. (Szja tv. 3. sz. melléklet V. fejezet 12. pont, Tao tv. 3. sz. melléklet A) fejezet 14. pont).
Létszám-, ágazati- és adótartozási korlátok
Napi létszámkorlát alkalmi munkánál: a munkáltató a tárgyév első (vagy hetedik) hónapját megelőző 6 havi átlagos statisztikai létszáma alapján:
- főállású személyt nem foglalkoztató esetén 1 főt,
- 1–5 munkavállaló esetén 2 főt,
- 6–20 munkavállaló esetén 4 főt,
- 20-nál több munkavállaló esetén a létszám 20 százalékát foglalkoztathatja naponta. Ezt a keretet éves szinten egyenlőtlenül is be lehet osztani. Ez a korlát nem vonatkozik a filmipari statisztákra és a szociális szövetkezetekre. (Efo tv. 1. § (2), (3) és (3a) bekezdés).
Közszféra és harmadik országbeli állampolgárok: közszolgálati tisztviselők és közalkalmazottak a munkáltató alaptevékenysége körében nem alkalmazhatók. Harmadik országbeli állampolgár (a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezők kivételével) kizárólag mezőgazdasági idénymunkára foglalkoztatható. (Efo tv. 3. § (4) bekezdés, 5. § (1) bekezdés, Kttv. 1. § (1) bek., Kjt. 1. § (1) bek.).
Adótartozás miatti eltiltás: az a munkáltató, aki 300 ezer forintot elérő vagy meghaladó összegű adótartozást halmoz fel EFO közteher, szociális hozzájárulási adó, rehabilitációs hozzájárulás vagy szja-előleg címén, további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult az adótartozás kiegyenlítéséig. (Efo tv. 11. § (5) bekezdés).
Bejelentési szabályok
A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatást a munkavégzés megkezdése előtt köteles bejelenteni az adóhatóságnak. A bejelentés visszavonására és módosítására a bejelentést követő 2 órán belül, vagy (ha a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődik, vagy több napos) a módosítás napján délelőtt 9 óráig van lehetőség. (Efo tv. 11. § (1) és (7) bekezdés)
Gyakorlat
- A 120 napos éves korlát számítása „dupla” műszaknál
A magánszemély a nyári szezonban egy adott naptári napon két különböző munkáltatónál is dolgozik egyszerűsített foglalkoztatásban (például délelőtt egy lángososnál, délután pedig egy fagyizóban). Mivel 2025. július 1-jétől egy munkavállaló összesen maximum 120 napot dolgozhat egy évben (az összes munkáltatóját egybevéve), felmerül a kérdés: ez a nap egynek vagy kettőnek számít a keretből?
Megoldás: A NAV állásfoglalása szerint az adott napot egyszeresen kell figyelembe venni a 120 napos időkorlát szempontjából. Bár mindkét munkáltatónak külön-külön meg kell fizetnie a napi közterhet a bejelentés után, a munkavállaló éves keretéből ez csak egyetlen naptári napot von le. (Efo tv. 1. § (4) bekezdés).
- Filmipari statiszták adminisztrációs csapdája (Havi 15 napos korlát)
Egy munkáltató filmipari statisztákat jelentett be, de a NAV rendszere hibaüzenettel elutasította a bejelentést arra hivatkozva, hogy túllépték az egy hónapon belüli 15 napos korlátot. A munkáltató vitatja ezt, mondván, a statisztákra nincs ilyen korlát.
Megoldás: A NAV-nak van igaza. A törvény a filmipari statiszták foglalkoztatását az „alkalmi munka” egyik speciális válfajaként nevesíti. Így, bár a napi létszámkorlát rájuk nem vonatkozik, az időbeli korlátok igen: azonos felek között a határozott idejű munkaviszony legfeljebb havi 15 naptári napig, és megszakítás nélkül legfeljebb 5 egymást követő napig tarthat. (Efo tv. 2. § 3. és 8. pont).
- Rontott adatok és lekésési határidők a bejelentésnél
A munkáltató a T1042E nyomtatványon adminisztrációs hibából rossz adóazonosító jelet ad meg, vagy tévesen bejelöli, hogy a dolgozó külföldön (másik EU tagállamban) biztosított. A hibát csak a foglalkoztatás napját követő nap délutánján veszi észre.
Megoldás: A bejelentés módosítására vagy visszavonására szigorú határidők vonatkoznak: a bejelentést követő 2 órán belül, vagy többnapos/másnapi kezdés esetén a bejelentés napján reggel 9 óráig van rá lehetőség. Ha ebből kicsúszik a munkáltató, a hibás bejelentés nem javítható EFO keretek között. Ha az adóazonosító hibás volt, a bejelentés nem hozott létre jogviszonyt (mert nem létező személyt jelentett be). Ha a külföldi biztosítást jelölte be tévesen, nem tudja megfizetni a tételes EFO adót. Mindkét esetben a kedvezményes EFO szabályok elvesznek, és a dolgozót visszamenőlegesen a normál Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyba kell átjelenteni, a teljes (általános) járulék- és adóterhek megfizetésével. (Efo tv. 8. § (3) és (5) bekezdés, 11. § (7) bekezdés).
- Turisztikai idénymunka vagy alkalmi munka? (a szállodai szakács és a parti lángosos)
A munkáltatók gyakran minden nyári munkát "turisztikai idénymunkaként" akarnak bejelenteni, mivel az olcsóbb. Kérdés, hogy bejelenthető-e így egy egész évben nyitva tartó szálloda állandó szakácsa, vagy a Városligetben fagyit áruló diák?
Megoldás: Nem. Az idénymunka fogalmi feltétele, hogy a munka az év egy adott időszakához kötődjön, és ez munkaszervezéssel ne legyen kiküszöbölhető. Egy egész évben nyitva tartó hotel normál „üzemszerű” személyzete (recepciós, szakács) nem lehet EFO-s idénymunkás, csak a kifejezetten a nyári szezon miatt felvett plusz kisegítő személyzet. A Városligeti fagyis vagy a Balaton-parti kürtőskalácsos pedig azért nem minősül turisztikai idénymunkának, mert bár szezonális, maga a tevékenység (büfé, mozgóárusítás) nem tartozik a Kereskedelmi törvény szerinti "turisztikai szolgáltatások" szűk körébe (mint pl. a szálláshely vagy idegenvezetés). Őket kizárólag a drágább, és szűkebb napikeretes alkalmi munkaként lehet bejelenteni. (Efo tv. 2. § 2. és 7. pont, Ker. tv. 2. § 8. pont).
- A Babaváró hitel és az EFO – egy fájdalmas tévhit
Egy fiatal pár Babaváró hitelt igényel, de a bank/NEAK elutasítja a kérelmüket "nem folyamatos TB jogviszony" miatt, pedig a feleség az elmúlt években folyamatosan, minden hónapban dolgozott egyszerűsített foglalkoztatottként.
Megoldás: Az EFO egyik legnagyobb hátránya, hogy a munkavállaló a társadalombiztosítási törvény (Tbj.) alapján nem minősül biztosítottnak. Csak nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és álláskeresési járadékra szerez jogosultságot. Mivel a Babaváró hitel alapfeltétele a 3 éves folyamatos, Tbj. szerinti TB-biztosítási jogviszony, az EFO-ban ledolgozott időszakok ezt a feltételt nem teljesítik, és a jogviszony megszakításának minősülnek. (Efo tv. 10. § (1) bekezdés, 44/2019. (III. 12.) Korm. rendelet).
- Utólag kifizetett munkabér és az adómentes keret
Egy munkavállaló bérét a munkáltató csak hosszas pereskedés vagy ügyvédi felszólítás után, a tényleges munkavégzést követő évben fizeti ki. Melyik évi minimálbérrel kell számolni a mentesített keretösszeget (az adómentes limitet), és melyik évben kell bevallani?
Megoldás: A mentesített keretösszeget mindig a tényleges foglalkoztatás évében hatályos minimálbér/garantált bérminimum és az akkori EFO-s napok szorzata alapján kell kiszámolni. Ha a kifizetett bér ezt az így kiszámolt limitet meghaladja, akkor az e feletti, adóköteles részt a kifizetés évére (adóévére) vonatkozó Szja-bevallásban kell feltüntetni és leadózni. (Szja tv. 9. § (2) bekezdés, Efo tv. 9. §).