Az első fontoseltérés a két ellátás között az, hogy a gyermekek otthongondozási díja csak gyermek után jár, függetlenül azonban annak életkorától, míg az ápolási díj pedig ápolásra szoruló hozzátartozó (tehát gyermek vagy más hozzátartozó) után.
Gyermekek Otthongondozási Díjára (GYOD) jogosult az a vér szerinti vagy örökbefogadó szülő, aki
- a súlyos fogyatékosságból vagy
- tartós betegségből eredően önellátásra képtelen vér szerinti vagy
- örökbefogadott gyermekéről gondoskodik.
A gyermek súlyos fogyatékosságából vagy tartós betegségéből eredő egészségi állapotát jogszabályban meghatározott szakértő szakvéleményben állapítja meg. A betegség akkor tekinthető tartósnak az ellátás szempontjából, ha a gyermek – egészségi állapotára tekintettel – előreláthatóan három hónapnál hosszabb időtartamban ápolásra, gondozásra szorul.
Ha a szülő nem tudja ellátni a gondozást (például megromlott egészségi állapota miatt) a szülőn kívül más, a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozó számára is megállapítható a GYOD, ha a szülő ellátásra való jogosultságát a gyermekre tekintettel korábban már megállapították.
A GYOD havonkénti összege az ellátás bevezetésekor, 2019-ben 100 000 forint volt, ma már a juttatás eléri a mindenkori minimálbér összegét.
Az új összeg
A fentiek alapján az emelkedés tovább folytatódik, az ellátás összege természetesen eléri majd a minimálbér 2026. évi összegét.
Magasabb összeg
A gyermekek otthongondozási díja egyidejűleg csak egy gyermekre tekintettel folyósítható, de a havonkénti összeg másfélszerese illeti meg a szülőt, ha a szülő több olyan gyermekéről is gondoskodik, akik után egészségi állapotuk alapján a GYOD megállapítható lenne.
A GYOD mellett napi négy órában lehet keresőtevékenységet folytatni, vagy időkorlát nélkül, ha a munkavégzés otthon történik. A GYOD melletti munkavégzés esetén a gyermekek után az általános munkajogi kedvezmények illetik meg a szülőt. Így például
- a gyermekek utáni pótszabadság, és
- többlet pótszabadságként további két munkanap jár a gyermek fogyatékosságára tekintettel.
Megkönnyíti a GYOD melletti munkavégzést, hogy a munkavállaló kérésére részmunkaidőt kell engedélyeznie a munkáltatónak a gyermek négyéves koráig, három vagy több gyermek esetén hatéves korig. Ha a GYOD melletti munkavégzés háromévesnél fiatalabb gyermek mellett történik, vagy a munkavállaló egyedül neveli tizenhat év alatti gyermekét, a kirendeléshez (ideiglenesen más helységben végzett munkánál), a munkavállaló hozzájárulása kell.
A gyodból nyugdíjjárulékot kell fizetni (10 százalék), ezért időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időt jelent. Az ellátásban részesülő személy jogosult egészségügyi szolgáltatásra is.
A nők negyven év jogosultsági idővel történő, kedvezményes nyugellátása megállapításához jogosultsági időnek számít a GYOD időtartama – gyermekgondozási időként. A negyven év jogosultsági időnél figyelembe veszik, hogy a GYOD nemcsak beteg, hanem jelentős egészségi problémával érintett gyermekek otthoni gondozása miatt vehető igénybe, mert azonosan a súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel megállapított ápolási díj időtartamával, ennél az ellátásnál is kedvezmény alkalmazása történik a jogosultsági időnél. Ebben az esetben a negyven éven belül nem harminckét év, hanem csak harminc év keresőtevékenység kell, és nem nyolc év, hanem tíz év gyermeknevelési idő vehető figyelembe.