Nem az egész adócsomag késik, de több fontos tb-ügyintézési szolgáltatásra még várni kell
Hatályosság: 2026. szeptember 22.
A dátum változott, a terv nem
A halasztásról az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvény, valamint a fogyasztóvédelmi tárgyú törvényeknek a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatását és jogharmonizációt célzó módosításáról szóló 2025. évi XCIV. törvény módosításáról rendelkező 2026. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) rendelkezett. A Módtv. 1. §-a a 2025. évi LXXXIII. törvény 119. § (6) bekezdését írta át. A lényegi fordulat rövid, de egyértelmű: az érintett rendelkezések 2028. január 1-jén lépnek hatályba.
A módosítás indokolása szerint a digitális szolgáltatásokhoz biztosan működő informatikai háttér szükséges. A jogalkotó tehát nem mondott le a fejlesztésekről, hanem későbbre tette azok törvényi indulását. Ez a különbség a gyakorlatban fontos. Nem törlésről, hanem két év három hónapos halasztásról van szó.
Pontosan mely szabályok csúsznak?
A Módtv. nem általános hatálybalépési halasztást mond ki. Tételesen felsorolja a 2025. évi LXXXIII. törvény érintett rendelkezéseit. Ezek a 66–70. §, a 71. § e) pontja, a 85. és 86. §, a 100. és 101. §, valamint a 113. §. E rendelkezések eredetileg 2026. október 1-jén léptek volna hatályba. Az új időpont 2028. január 1.
A felsorolás azért lényeges, mert a 2025. évi LXXXIII. törvény számos más adó- és társadalombiztosítási módosítást is tartalmaz. Ezek hatálybalépését a Módtv. nem tolta el automatikusan. Hibás lenne tehát úgy fogalmazni, hogy a teljes 2025. évi év végi adócsomag, a társadalombiztosítási reform egésze vagy valamennyi NAV-fejlesztés 2028-ra marad.
A NAV felületéről indítható TB-adategyeztetés
A 2025. évi LXXXIII. törvény 66–68. §-a több, egymáshoz kapcsolódó egészségbiztosítási eljárást vitt volna közelebb a NAV elektronikus felületeihez.
A 66. § a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 45. §-át egészítené ki. Ennek alapján az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett személy a NAV elektronikus ügyintézési felületén és mobilalkalmazásán keresztül is kezdeményezhetné az egészségbiztosítási szerv hatáskörébe tartozó egyeztetési eljárást. A kérelmet a Komplex Jogviszony Nyilvántartás, vagyis a KJNY továbbítaná az egészségbiztosítási szervnek.
A 67. § azt tenné lehetővé, hogy a magánszemély a NAV elektronikus felületén vagy mobilalkalmazásában is egyeztetési eljárást indítson, ha nem szerepel az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában, és tisztázni szeretné aktuális jogosultságát.
A 68. § az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséggel kapcsolatos utólagos okirati egyeztetést, valamint egyes visszamenőleges törlések egyszerűsítését érinti. A szabályozás egyik gyakorlati célja az volt, hogy külföldi biztosítás esetén ne az ügyfélnek kelljen a NEAK, a kormányhivatal és a NAV között papíron közvetítenie az adatot. Ez a közvetlenebb adatút is 2028-ra tolódik.
A halasztás nem azt jelenti, hogy 2027 végéig egyáltalán nincs lehetőség jogviszony- vagy járulékkötelezettségi adat rendezésére. A jelenleg működő eljárások maradnak alkalmazandók. Ami késik, az a NAV webes felületén vagy mobilalkalmazásában indítható, KJNY-n keresztül továbbított új ügyintézési út.
A KJNY sem válik teljes körű ügyintézési kapuvá
A 2025. évi LXXXIII. törvény 69. és 70. §-a a KJNY adatkezelési és működési kereteit teremtené meg. A rendszer rendeltetése jóval több egyszerű adatlekérdezésnél. A NAV, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és a Magyar Államkincstár közhiteles adatforrásaira támaszkodva támogatná az automatizált, folyamatosan elérhető ügyintézést.
A KJNY-ben az eltérő azonosítóval kezelt adatok – például az adóazonosító jel és a TAJ – az összerendelési nyilvántartás közreműködésével, célhoz kötötten kapcsolódnának össze. A törvényi konstrukció szerint az összekapcsolás nem állandó, hanem az adott ügyintézési folyamat idejére történik. A részletszabályokat miniszteri rendelet rendezné.
E szabályok 2028-as hatálybalépése azt jelenti, hogy a KJNY-re épülő teljes szolgáltatási modell sem indul el 2026. október 1-jén. Ugyanakkor ebből nem következik, hogy a NAV, a NEAK és a Magyar Államkincstár között semmilyen adatátadás vagy elektronikus kapcsolat nem működik. A halasztás kizárólag a felsorolt új törvényi funkciókat érinti.
Egészségbiztosítási adatok egy helyen – később
A 2025. évi LXXXIII. törvény 85. §-a a természetes személyeknek szánt új NAV-szolgáltatások jogi alapját teremtené meg. A tervek szerint a NAV elektronikus felületén és mobilalkalmazásában lekérdezhetővé válna az aktuális egészségbiztosítási státusz, a társadalombiztosítási egyéni számla adata, valamint az európai egészségbiztosítási kártyával kapcsolatos információ. Ugyaninnen lehetne egyes, az egészségbiztosítási szerv hatáskörébe tartozó eljárásokat is elindítani.
Ez az a fejlesztés, amely a magánszemély számára a leginkább látható lett volna. Egyetlen felületen ellenőrizhette volna, hogy a rendszer milyen jogviszonyt, jogosultságot és kapcsolódó adatot tart nyilván róla, majd eltérés esetén rögtön intézkedhetett volna. A szolgáltatás törvényi indulása most 2028. január 1-jére került.
A köztartozásmentességi kivonat is vár
A 2025. évi LXXXIII. törvény 86. §-a alapján az adózó a NAV elektronikus ügyintézési felületén kivonatot igényelhetne arról, hogy szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban. Ez nem azonos az adatbázisba történő felvétellel, és nem jelenti a már létező igazolási lehetőségek megszűnését.
A változás az adatbázisban szereplést igazoló új, elektronikus úton igényelhető kivonatról szól. Ennek bevezetése tolódott 2028-ra. A szerződésekben, pályázati tájékoztatókban vagy banki ügyintézési folyamatokban ezért egyelőre nem célszerű úgy hivatkozni erre a dokumentumra, mintha 2026 őszétől már elérhető lenne.
Végrehajtási befizetések és EFER
A halasztott körbe két adóvégrehajtási rendelkezés is bekerült. A 2025. évi LXXXIII. törvény 100. és 101. §-a az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvényt módosítaná. Az egyik rendelkezés a NAV által vezetett elkülönített nyilvántartás és számla szabályait érinti. A másik az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren keresztül, egy összegben teljesített önkéntes befizetés elszámolásánál tenné lehetővé az adózó nyilatkozatának figyelembevételét.
Ez a rész kevésbé látványos, de a végrehajtással érintett adózók és az őket segítő szakemberek számára gyakorlati jelentőségű. A kapcsolódó új elszámolási szabályokkal 2028. január 1-jétől lehet számolni.
Külföldi biztosítás bejelentése a NAV-nál
A 2025. évi LXXXIII. törvény 113. §-a a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 80. § (5) bekezdése szerinti bejelentés elektronikus útját bővítené. A külföldön – EGT-tagállamban, szociális biztonsági egyezménnyel érintett államban vagy saját biztosítási rendszerrel rendelkező nemzetközi szervezetnél – létrejött, illetve megszűnt biztosítási jogviszonyt a NAV elektronikus felületén és mobilalkalmazásán keresztül is be lehetne jelenteni. A bejelentést a KJNY továbbítaná az egészségbiztosítási szervnek.
Ez az új csatorna sem nyílik meg 2026 októberében. A külföldi biztosítás bejelentési kötelezettsége ugyanakkor nem szűnik meg és nem kerül 2028-ra. Csak a NAV-felületről indítható új ügyintézési mód hatálybalépése tolódott el. Addig a mindenkor elérhető egészségbiztosítási ügyintézési csatornát kell használni.
Mit kell most tenni a gyakorlatban?
A magánszemélyeknek elsősorban azt érdemes tudniuk, hogy a 2026 őszére ígért egységes NAV-os TB-lekérdezés és ügyindítás hiányában a jelenlegi ügyintézési rend marad. Ha a nyilvántartott jogviszony hibás, egészségügyi szolgáltatási járulékkal kapcsolatos vita merül fel, vagy külföldi biztosítást kell bejelenteni, nem célszerű 2028-ig várni. Az ügyet a jelenleg hatályos szabályok és elérhető nyomtatványok szerint kell rendezni.
A foglalkoztatóknak, könyvelőknek és TB-ügyintézőknek három helyen érdemes felülvizsgálniuk a korábbi anyagaikat. Ellenőrizni kell az ügyféltájékoztatókat, a belső eljárásrendeket, valamint az oktatási és folyamatábra-anyagokat. A 2026. október 1-jei dátumot azonban nem szabad mindenütt mechanikusan 2028. január 1-jére cserélni. Előbb meg kell nézni, hogy az adott mondat valóban a Módtv. által felsorolt rendelkezések egyikéhez kapcsolódik-e.
Különösen félrevezető lehet az a rövidítés, hogy „a NAV–NEAK digitalizáció elmarad”. Nem marad el, és nem is minden digitális szolgáltatás érintett. Pontosabb azt megnevezni, melyik lekérdezés, eljárásindítás vagy kivonat válik csak később elérhetővé.
Rövid idővonal
| Időpont | Mi történik? |
|---|---|
| 2025. november 19. | Kihirdetik a 2025. évi LXXXIII. törvényt; az érintett rendelkezések eredeti hatálybalépése 2026. október 1. |
| 2026. szeptember 18. | Kihirdetik a 2026. évi LIV. törvényt a Magyar Közlöny 135. számában. |
| 2026. szeptember 19. | Hatályba lép a halasztást kimondó módosítás. |
| 2026. október 1. | A felsorolt NAV–NEAK–KJNY funkciók nem lépnek hatályba. |
| 2028. január 1. | A 2025. évi LXXXIII. törvény tételesen felsorolt rendelkezéseinek új hatálybalépési napja. |
Szerkesztői megjegyzés: A cikk a kihirdetett jogszabályok 2026. szeptember 22-én hatályos állapota alapján készült. A 2028-as indulás előtt a végrehajtási és technikai részletszabályokat ismét ellenőrizni kell.