Sajátos szövetkezeti formák
Az egyes sajátos szövetkezetek keretében történő munkavégzés nagyon rugalmas foglalkoztatásra ad lehetőséget. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Szöv. tv.) több olyan sajátos szövetkezeti formában történő tevékenységet is tartalmaz, ahol meghatározott személyi csoport részére nyílik keresőtevékenységre lehetőség élethelyzetükhöz kötődő szempontok figyelembevételével, szövetkezet keretében.
Iskolaszövetkezetek keretében végzett tevékenység
A diákok körében nagyon népszerű kereseti forma az iskolaszövetkezet keretében végzett munka, melynél a szövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja tagi közreműködés keretében dolgozhat a „megrendelő” részére, azaz a szolgáltatás fogadójánál.
A tevékenység kereteit a tagsági megállapodás, továbbá a Szöv. tv. rendelkezései határozzák meg.
Az iskolaszövetkezet és tagja közötti tagsági megállapodás tartalmazza:
- a tag által vállalt feladatok körét,
- a tagnak a szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítése tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díjazások legkisebb összegét, valamint
- az iskolaszövetkezet és a tag kapcsolattartásának módját a feladatteljesítéssel nem járó időtartamra.
A személyes közreműködés külső szolgáltatás keretében történő teljesítése megkezdésének feltétele, hogy az iskolaszövetkezet és a tag írásban megállapodjanak
- a szolgáltatás fogadójának személyében,
- a teljesítendő konkrét feladatban,
- a tag díjazásának összegében és az összeg kifizetésének időpontjában,
- a feladat teljesítésének helyében, valamint
- a feladat teljesítésének időtartamában.
Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja személyes közreműködésére, azaz munkavégzésére az Mt. meghatározott rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja részére, ha a feladatteljesítés tartama a napi hat órát meghaladja, napi húsz perc, ha a napi kilenc órát meghaladja, további napi huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja részére, ha két egymást követő napon végzi feladatát, a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani.
Ezek, a munkaközi szünettel és a napi pihenőidővel kapcsolatos rendelkezések a tizennyolc év feletti iskolaszövetkezeti tagok munkavégzésére vonatkoznak.
Ha az iskolaszövetkezeti tag a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, személyével kapcsolatban alkalmazni kell az Mt. fiatal munkavállalókra vonatkozó szabályait (például a hosszabb munkaközi szünetet, a hosszabb napi pihenőidőt, a túlóra és az éjszakai munka tilalmát).
Tizenhárom feladatteljesítéssel töltött nap után egy nap szabadság jár az iskolaszövetkezeti tag részére.
A díjazásnál alkalmazni kell a minimálbérre, illetve a garantált bérminimumra vonatkozó szabályokat.
Fontos tudni, hogy nem biztosított az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja – a 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszony szüneteltetésének időtartama alatt sem – [Lásd: Tbj. 6. § 1) bekezdés b) pont ba) alpont].
Ennek megfelelően az iskolaszövetkezeten keresztül végzett munka díjazásából nem történik társadalombiztosítási járulék fizetés (18,5%), és nem keletkezik jogosultság társadalombiztosítási ellátásokra sem.
Ez a tevékenység, szemben a munkaszerződés alapján végzett szünidős diákmunkával, nem lesz szolgálati idő a nyugellátáshoz sem.
Egészségügyi szolgáltatásra a tanulói, hallgatói jogviszony alapján jogosult a diák.
Kismama szövetkezet – Kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete
A gyakorlatban „kismama szövetkezetként” elnevezett munkavégzési forma valójában nem helytálló megnevezés, mivel kisgyermekkel nem csak az anyukák, hanem az apukák is otthon lehetnek, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás a szülők bármelyike által igénybe vehető.
A szülők helyett gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő nagyszülők részére azonban nem lehetséges ez a szövetkezeti foglalkoztatási forma.
A kisgyermekes szülők számára 2021. július 1-jétől bevezetett foglalkoztatási mód figyelembe veszi azt az igényt, hogy a gyermekgondozási, gyermeknevelési ellátást igénybe vevő szülő szeretne a kisgyermek gondozása mellett is munkát végezni, sokszor nem kizárólag csak jövedelemszerzés érdekében.
Ahogy az iskolaszövetkezeti munkánál a pénz keresés mellett a szakmai tapasztalat szerzés is cél lehet a diákok számára, a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete keretében munkát végzőknél is megjelenik az a szempont, hogy a szülők a kisgyermek gondozása mellett ismét bekapcsolódhassanak a munkába, akár otthon dolgozva, akár közösség keretében.
Célként került meghatározásra az is, hogy ennél a tevékenységnél a kisgyermekek gondozásához, neveléséhez kapcsolódó tudás átadása, tapasztalatcsere, új ismeretanyag és tudás megszerzése is lehetővé váljon.
Az ezekhez szükséges rugalmas foglalkoztatási lehetőség biztosítható ebben a szövetkezeti formában.
A működés szempontjából a kisgyermekkel otthonlévők szövetkezete nagyon hasonlít az iskolaszövetkezetben történő munkavégzés rendjéhez, mert a szövetkezettel kötött tagsági megállapodás, a külső szolgáltatás tartalma, a vonatkozó munkajogi szabályok közel azonosak ebben a két esetben.
Erre a tevékenységére tekintettel nem biztosított a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete keretében nem nagyszülőként tevékenykedő, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tag. [Lásd: Tbj. 6. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontja]
Ezért ebből a tevékenységből nem származnak jogosultságok a társadalombiztosítási ellátásokhoz. A kisgyermekes szülő az általa igénybe vett gyermekgondozási díj, illetve gyermekgondozást segítő ellátás alapján jogosult egészségügyi szolgáltatásra, illetve szerez erre az időtartamra szolgálati időt.