Az egyszerűsített foglalkoztatás és a munkaszerződés
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo tv.) 3. § (1) bekezdésében foglalt főszabály értelmében az egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik. Nincs szükség tehát írásbeli szerződésre a jogviszony létrejöttéhez elég a szóbeli megállapodás, és elengedhetetlen a bejelentés. Ezt megerősíti egyébként a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) is, amely szintén tartalmaz rendelkezéseket az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatban. A törvény 202. § (1) bekezdése kifejezetten kimondja, hogy az ilyen típusú szerződések esetében nem kötelező az írásbeliség.
A jogszabály alapján nem elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján az egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejövő munkaviszonyt az Efo tv. melléklete szerinti egyszerűsített munkaszerződés megkötésével is lehet létesíteni, természetesen a bejelentési kötelezettség teljesítése mellett. A munkaszerződést ekkor a munka megkezdéséig írásba kell foglalni, úgy, hogy a munkavégzés napjának végéig elegendő kitölteni a munkáltató és a munkavállaló megnevezésén kívüli egyéb azonosító adatokat [Efo tv. 3. § (1) bekezdés]. A szerződésben meg kell jelölni – többek között – az egyszerűsített munka jellegét (alkalmi munka, mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunka); valamint, a munkaviszony kezdetét, a ledolgozott munkaórák számát (naponként) és a munkavégzés helyét.
Felhívom a figyelmet, hogy az Mt. 203. § (3) bekezdése értelmében az egyszerűsített foglalkoztatásra, alkalmi munkára irányuló munkaviszonyban a napi munkaidő – munkaidőkeret vagy elszámolási időszak hiányában is – beosztható egyenlőtlenül.
Érdemes megjegyezni, hogy az Mt. 203. § (1) bekezdése az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszonyok esetén kizárja a következő rendelkezéseinek alkalmazását:
a) a munkaszerződéstől történő elállás [Mt. 49. § (2) bekezdés];
b) a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (Mt. 53. §);
c) jogkövetkezmények a munkavállaló vétkes kötelezettségszegéséért (Mt. 56. §);
d) a kötelező munkabér-módosításra vonatkozó munkáltatói ajánlat (Mt. 59. §);
e) munkáltatói tájékoztatás egyes munkaszerződés-módosítási lehetőségekről (Mt. 61. §);
f) írásbeli értékelés átadása munkavállalói kérelemre a munkaviszony megszűnéséhez kapcsolódóan, feltéve, hogy – általános szabály szerint – a munkaviszony legalább 1 évig fennállt (Mt. 81. §);
g) a készenléti jellegű munkakörre vonatkozó szabályok (Mt. 91. §);
h) a teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi 12 órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el, illetve a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója [Mt. 92. § (2) bekezdés];
i) a munkaidő-beosztás közlése és a már közölt beosztás megváltoztatása [Mt. 97. § (4)–(5) bekezdés];
j) a munkaidő vasárnapra történő beosztása (Mt. 101. §);
k) a szabadság kiadása (Mt. 122–124. §);
l) a betegszabadság, a szülési és fizetés nélküli szabadság (Mt. 126–133. §);
m) a határozott idejű munkaviszony azonos felek között történő 6 hónapon belüli meghosszabbítására vonatkozó feltételek [Mt. 192. § (4) bekezdés]; valamint
n) a vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályok (Mt. 208–211. §).
A szerződésre visszatérve. Természetesen semmilyen szabály nem tiltja, hogy bármely munkáltató írásbeli szerződést kössön a munkavállalójával, és bizonyos esetekben ez kifejezetten előnyös is lehet.
Abban az esetben, ha a felek a minta-munkaszerződés alkalmazásával kötöttek egyszerűsített foglakoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaszerződést nem kell alkalmazni a munka- és pihenőidő nyilvántartására vonatkozó, az Mt. 134. §-ában foglalt előírásokat, és az Mt. 155. § (2) bekezdésében foglaltakat, miszerint a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni.
Amennyiben tehát a munkáltató mentesülni szeretne a munka- és pihenőidő nyilvántartási kötelezettségtől, mindenképpen meg kell kötnie az írásbeli munkaszerződést a munkavállalóval. Ehhez az előíráshoz kapcsolódik a BH2017.30. számú bírósági ítélet is, amely szerint: Amennyiben a felek nem alkalmazzák az Efo tv. mellékletében szereplő munkaszerződés-mintát, úgy az Mt. 203. § (4) bekezdésének megfelelően kötelesek vezetni a munkaidő-nyilvántartást, amelynek az Mt. 134. § (1) bekezdés a) pontja szerint tartalmaznia kell a rendes és a rendkívüli munkaidőt is.
Munkabér
Ezen a ponton érdemes szót ejteni a bérezésről, mert ez szoros összefüggésben van a munkaidővel és ráadásul meglehetősen gyakran ad okot félreértésekre.
Az Efo tv. szerint az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt., valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit az Efo tv.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Az Efo tv. két lényeges eltérést tartalmaz a bérezéssel kapcsolatban
Az egyik az Efo tv. 4. § (1a) bekezdésében található, amely szerint az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként – a meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 százaléka, garantált bérminimum esetén 87 százaléka jár. A filmipari statisztákra egyedi szabály vonatkozik, amely szerint az ilyen tevékenységet végző személy alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 12 százalékát, amely összeget száz forintra kerekítve kell meghatározni.
A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet] szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2026. január 1-jétől
- havibér alkalmazása esetén 322 800 forint;
- hetibér alkalmazása esetén 74 210 forint;
- napibér alkalmazása esetén 14 850 forint; továbbá
- órabér alkalmazása esetén 1856 forint.
Ez alapján tehát egyszerűsített foglalkoztatás esetén legalább havi 274 380, heti 63 334, napi 12 623, illetőleg óránként 1578 forintot kell fizetni.
A 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2026. január 1-jétől
- havibér alkalmazása esetén 373 200 forint;
- hetibér alkalmazása esetén 85 800 forint;
- napibér alkalmazása esetén 17 160 forint;
- órabér alkalmazása esetén 2145 forint.
Egyszerűsített foglalkoztatás esetén e bértételek 87 százalékos összege jár, azaz havi 324 684 forint, heti 74 646 forint, napi 14 929 forint, illetve óránként 1866 forint. Ezeket a számokat kell alkalmazni teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények 100 százalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló legalacsonyabb havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes) megállapításakor.
A filmipari statiszták napi bére 2026-ban legfeljebb 38 700 forint lehet. Ez az összeg egyébként több, mint a duplája a garantált bérminimummal számított 17 160 forintos napibérnek.
Költségek
A munkáltató költségelszámolására vonatkozóan a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. számú melléklet V. fejezet 12. pont, valamint a 11. számú melléklet IV. fejezet 15. pont. és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú melléklet A) fejezet 14. pont korlátozó rendelkezéseket tartalmaz. Az Efo tv. szabályai szerint létesített munkaviszonyban foglalkoztatottnak ugyanis a munkáltató által egy napi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés a jövedelem megállapításakor költségként nem vehető figyelembe, illetve az nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségnek, ráfordításnak.
Pótlékok
Figyelem! Főszabály szerint egyszerűsített foglalkoztatás esetén is járnak a munkavállalónak az Mt.-ben előírt, kötelező bérpótlékok.
Rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlék
Ahogyan azt már fentebb említettem, az Mt. 203. § (3) bekezdése értelmében a munkavállaló napi munkaideje munkaidőkeret vagy elszámolási időszak hiányában is beosztható egyenlőtlenül. A munkáltatók azonban hajlamosak megfeledkezni arról, hogy ez a rendelkezés nem jelenti azt, hogy nem kell figyelembe venni az Mt. munkaidőre vonatkozó rendelkezéseit. A napi munkaidőt meghaladóan elrendelt munkaidőben végzett munkaért a rendes munkaidőre járó munkabérén felül bérpótlék is megilleti a munkavállalót. A rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlék ez esetben 50% [Mt. 143. § (2) bekezdés a) pont].
Például, ha egy alkalmi munkavállaló öt egymás követő naptári napig dolgozik, akkor általános teljes napi munkaidő esetén a számára beosztható munkaidő mértéke 40 óra (akár egyenlőtlenül is). Ha azonban a munkavállaló ennél többet dolgozik, azaz a ténylegesen teljesített munkaidő ezt a mértéket túllépi, az már rendkívüli munkaidőnek minősül [Mt. 107. § (1) bekezdés a) pont] és a munkavállaló az ezért járó bérpótlékra lesz jogosult.
Éjszakai és műszakpótlék
Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozókat is megilleti az éjszakai pótlék és – elvben – a műszakpótlék is.
A 15 százalékos éjszakai pótlék az éjszakai munkáért, vagyis a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzésért jár, ha ennek tartama az egy órát meghaladja. [Mt. 89. § és 142. §].
Azt a munkavállalót, aki esetében a beosztás szerinti napi munkaidő kezdő időpontja
- rendszeresen változik, és
- a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van,
a 18:00 és 06:00 közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30% műszakpótlék illeti meg.
Ugyan a törvény ezt a pótlékot műszakpótléknak nevezi, de a pótlékra való jogosultságnak nem feltétele, hogy a munkavállaló többműszakos munkarendben végezzen munkát.
A munkaidő kezdő időpontjának változását rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.
A munkaidő kezdetének rendszeres változása tehát egy hosszabb, tartósabb munkaviszonyt fennállását feltételezi, emiatt egyszerűsített foglalkoztatás esetén inkább az éjszakai pótlék merülhet fel gyakrabban.
Vasárnapi és munkaszüneti napi pótlék
Az Mt. által meghatározott bérpótlékok közül az egyetlen, amely az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállalókat nem illeti meg, a vasárnapi pótlék. Egyszerűsített foglalkoztatás esetében ugyanis a munkavállalónak vasárnapra is beosztható rendes munkaidő függetlenül a munka jellegétől vagy a munkáltató tevékenységétől, hiszen ahogyan fentebb már megtárgyaltuk a munkaidő vasárnapra történő beosztásával kapcsolatos szabályokat nem kell alkalmazni egyszerűsített munkavégzés esetén [Mt. 203. § (1) bekezdés h) pont és Mt. 101. § (1) bekezdés].
A munkaszüneti napi 100%-os bérpótlék ezzel szemben az Mt. 140. § (2) bekezdése alapján megilleti a munkavállalót, ha munkaszüneti napon kell dolgoznia, akár rendes, akár rendkívüli munkaidőben. Figyelem! Különleges elbírálás alá esik a húsvét- és pünkösdvasárnap, hiszen ezekre a napokra nézve a vasárnapi pótlékra vonatkozó rendelkezések helyett a munkaszüneti napi pótlékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni [Mt. 140. § (3) bekezdés]. Emiatt ezeken a napokon az egyszerűsített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalóknak is jár a 100 százalékos bérpótlék.
Az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentése
Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesítendő munkaviszony a bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezhet.
Az Efo tv. 11. § (2) bekezdése értelmében a munkáltató köteles az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése előtt bejelenteni az alábbi adatokat:
a) a munkavállaló neve;
b) a munkáltató adószáma;
c) a munkavállaló adóazonosító jele és társadalombiztosítási azonosító jele;
d) az egyszerűsített foglalkoztatás jellege, azaz mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunka, illetőleg alkalmi munka;
e) a munkaviszony napjainak száma.
A bejelentéssel kapcsolatos szabályok ismertetése során érdemes megemlíteni a Kúria Mfv. 10.517/2017/3. számú, precedensértékű határozatát (EBH2018. M.29.), amely szerint a hibás adatokkal történő egyszerűsített foglalkoztatás bejelentése azt eredményezi, hogy a munkavállaló foglalkoztatását munkajogi jogviszonynak kell tekinteni.
Fontos tudni az Efo tv. 11. § (3) bekezdésében található szabályról is, amely szerint ha a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, vagy a Magyarország által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján másik tagállamban, illetve egyezményben részes másik államban biztosított, és ezt a munkáltató előtt igazolta, az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésekor ezen körülményt az illetékes állami adóhatóságnak a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésével egyidejűleg bejelenteni köteles.
A munkáltató bejelentési kötelezettségét elektronikus azonosítását követő elektronikus kapcsolattartás útján vagy országos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül, telefonon teljesítheti [Efo. tv. 11. § (1) bekezdés].
A telefonon történő bejelentéssel kapcsolatban az Efo. tv. részletszabályokat is meghatároz. E szerint a telefonos bejelentés a jogszabályban meghatározott országos telefonos ügyfélszolgálat által fenntartott ügyfélvonalon keresztül történik, a bejelentő adóazonosító jelének megadásával. Az országos telefonos ügyfélszolgálat a bejelentést a jogszabályban meghatározott módon rögzíti, és a bejelentőt a bejelentés eredményéről egyidejűleg tájékoztatja. Az országos telefonos ügyfélszolgálat az adatokat haladéktalanul továbbítja az állami adóhatóság számára. Az országos telefonos ügyfélszolgálat a bejelentett adatokat a bejelentést követő ötödik év december 31-éig őrzi meg, azt követően törlésre kerül. Az országos telefonos ügyfélszolgálat e törvényben meghatározott személyes adatokat, továbbá az adótitkot a feladat teljesítéséhez szükséges mértékben megismerheti és kezelheti [Efo. tv. 11. (6) bekezdés].
A telefonon történő bejelentéssel kapcsolatban további szabályokat tartalmaz az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény végrehajtásáról szóló 223/2010. (VII. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 223/2010. (VII. 30.) Korm. rendelet]. E szerint az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos adatok telefonon történő bejelentése az országos telefonos ügyfélszolgálaton, a 185-ös hívószámon intézhető. Ennek megkezdésekor az országos telefonos ügyfélszolgálat (a továbbiakban: ügyfélszolgálat) a bejelentőt nyilatkoztatja arról, hogy korábban tett-e már bejelentést. Ha a bejelentő válasza nemleges, a bejelentő tájékoztatást kap
a) a bejelentésről készített hangfelvétel megőrzésének tényéről és a törlés időpontjáról;
b) arról, hogy a hangfelvételt a közigazgatási hatósági vagy a bírósági eljárás szabályai alapján bizonyítékként lehet felhasználni; valamint
c) a korábbi bejelentés módosítása elfogadásának feltételeiről.
A bejelentő adatainak felvételét követően az ügyfélszolgálat a bejelentőt nyilatkoztatja arról, hogy
a) új bejelentést kíván tenni, vagy korábbi bejelentést kíván módosítani;
b) a munkáltató által foglalkoztatni kívánt alkalmi munkavállalók létszáma a bejelentés időpontjában és a bejelenteni kívánt munkavállalók létszámát figyelembe véve meghaladja-e az alkalmi munkavállalókra az Efo tv. 1. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott létszámot; továbbá, hogy
c) a munkáltató a tárgyhónapban felhalmozott-e az Efo tv. 11. § (6) bekezdésében meghatározott kiegyenlítetlen adótartozást.
Azonos munkáltató tekintetében a korábbi regisztrációs szám alapján is lehet a korábbi bejelentést módosítani. A korábbi bejelentés módosítását – ha a módosítani kívánt bejelentést is telefonon tették – az ügyfélszolgálat csak akkor fogadja el, ha arra a bejelentés visszautasításának bekövetkezése előtt kerül sor. A bejelentés elutasításának tényét és időpontját az ügyfélszolgálat elektronikusan rögzíti. Az ügyfélszolgálat tájékoztatja a bejelentőt arról, hogy amennyiben bebizonyosodik, hogy a bejelentést a határidőt követően tette, a munkáltató a foglalkoztatás utáni közteherfizetési kötelezettségének köteles eleget tenni [223/2010. (VII. 30.) Korm. rendelet 2. §].
Az ügyfélszolgálat
a) az állami adóhatóság által rendelkezésére bocsátott elektronikus űrlapon rögzíti az Efo. tv. 11. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat, valamint a bejelentő adatfelvételét követően tett nyilatkozatait;
b) tájékoztatja a bejelentőt a bejelentés regisztrációs számáról; majd
c) a telefonbeszélgetés lezárását követően – ha erre a bejelentő oldalán lehetőség van – rövid szöveges üzenetben is megküldi a regisztrációs számot.
Korábbi bejelentés módosítása esetén, ha annak regisztrációs számát a bejelentő a módosításkor az ügyfélszolgálattal közölte, az ügyfélszolgálat a bejelentésre irányadó szabályok alkalmazásával jár el, azzal az eltéréssel, hogy az állami adóhatóság által rendelkezésre bocsátott elektronikus űrlapon csak a megadott regisztrációs szám alapján azonosított korábbi bejelentésben közölt adatoktól eltérő adatokat rögzíti. A bejelentő által meg nem adott adatokat az ügyfélszolgálat azzal a bejelentéssel azonos tartalommal rögzíti, amely alapján a regisztrációs számot előállították [223/2010. (VII. 30.) Korm. rendelet 3. §]. Az ügyfélszolgálat a hivatali kapun keresztül haladéktalanul továbbítja az elkészített elektronikus dokumentumot az állami adóhatóság részére. Az állami adóhatóság az elektronikus dokumentum hozzá történő megérkezéséről visszaigazolást küld az ügyfélszolgálat számára. Az országos telefonos ügyfélszolgálat
– a nála létrejövő adatállományokat – beleértve a hangfelvételt is – titkosítva menti és kizárólag védett környezetben tárolja;
– a rögzítéstől számított 5 év elteltével helyreállíthatatlanul törli a hangfelvételt és a hangfelvétel alapján rögzített adatokat, ami azok különleges mintákkal történő felülírásával történik [223/2010. (VII. 30.) Korm. rendelet 4–5. §].
A bejelentés visszavonása és módosítása
Az adóhatóság részére teljesített bejelentés esetleges visszavonására és módosítására
a) az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követő 2 órán belül; vagy
b) ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés 1 napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott, a módosítás bejelentése napján délelőtt 9 óráig
van lehetőség.
Ezt követően a munkáltató a közteherfizetési kötelezettségének köteles eleget tenni. A bejelentés módosítására az elektronikus kapcsolattartás útján, illetve országos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül, telefonon kerülhet sor, függetlenül attól, hogy a munkáltató a bejelentési kötelezettségének eredetileg melyik módon tett eleget [Efo. tv. 11. § (7) bekezdés].
Az állami adóhatóság a munkáltató bejelentését visszautasítja, ha a munkaviszony napjainak száma az Efo. tv. 1. § (4) bekezdésébe ütközik. Azaz, ha a munkavállaló idénymunkára, alkalmi munkára vagy idénymunkára és alkalmi munkára létesít több alkalommal munkaviszonyt, és ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a 120 napot meghaladja. A foglalkoztató ebben az esetben nem alkalmazhatja az Efo tv. közteherre és adókra vonatkozó szabályait.
Ezzel összefüggésben az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítését megelőzően a foglalkoztató jogosult a természetes személy adóazonosító jelének, TAJ-számának és nevének megismerésére és kezelésére. A 120 napos korlátozással kapcsolatos feltétel vizsgálatához az állami adó- és vámhatóság elektronikus lekérdezési lehetőséget biztosít [Efo. tv. 11. § (8)–(9) bekezdés].