A megbízási díjak adózási kérdései

1. A klasszikus megbízási jogviszony

1.1. A jogviszony bejelentése

A munkavégzés alapjául szolgáló szerződés megválasztására különös gondot kell fordítani, ugyanis az adóellenőrzés során a NAV is megállapíthatja, hogy a megbízási szerződés alapján létrejött jogviszony valójában a munkajog tartalmi elemeit tartalmazza, és ezért az adó- és járulék következmények tekintetében a munkaviszony esetében alkalmazandó szabályokat, valamint Art. által meghatározott jogkövetkezményeket rendeli alkalmazni. A megbízási jogviszony nem keverendő össze sem a munkaviszonnyal, sem a vállalkozási jogviszonnyal. Eltérőek a felek jogai és kötelezettségei, és eltérőek a jövedelemadózási szabályok is.

A megbízottak az esetek egy részében adószámmal nem rendelkező, másik részében adószámmal is rendelkező magánszemélyek. Az adózási kérdéskört tovább bonyolítja, hogy a klasszikus megbízási szerződések mellett megjelennek a szerzői jogi védelem alatt álló mű hasznosítására irányuló felhasználási szerződések, valamint a tartós megbízási jogviszony is.

A hatályos jogszabályok alapján a megbízási jogviszony (ide nem értve a tartós megbízási jogviszony keretében munkát végző személy), a felhasználási szerződés és a vállalkozási jellegű jogviszony alapján létrejött biztosítási jogviszonyt minden esetben utólag, a kifizetés teljesítését követően kell elbírálni. A klasszikus megbízási jogviszony bejelentése a biztosítás elbírálásához (kifizetés gyakoriságához) igazodik. A megbízási jogviszony keletkezését a NAV részére be kell jelenteni az 08E adatlapon (Kód: 1202). A bejelentés elmulasztása adójogi szankciókat vonhat maga után. 

1.2. A megbízási díj szja előlege (2608A – 02-01 lap 70. sor és 2608M-04 lap)

A megbízott megbízási díjra akkor is jogosult, ha eljárása nem vezetett eredményre, kivéve, ha az eredmény részben vagy egészben azért maradt el, mert a megbízott felróhatóan járt el. A Ptk. 6:276. § (2) bekezdése alapján a megbízási díj a szerződés teljesítésekor esedékes. Ha a szerződés a megbízás teljesítése előtt szűnt meg, a megbízott a megbízási díjnak tevékenységével arányos részét követelheti. Arra mindenképpen figyelni kell, hogy a teljesítés nem feltétlenül azonos a teljesítésigazolás kiállításának dátumával. A teljesítés feltételeit a szerződésben rögzíteni szükséges. Ezt a két napot a gyakorlatban sokszor tévesztik. a megbízási díjat a 2608M-04-es lap 281. sorába kell beírni, de a 276. sornál jelezni kell a költségelszámolás módját.

A természetes személy nem adott nyilatkozatot.	0
A jövedelem megállapítása 10%-os költséghányad figyelembevételével történt.	1
A természetes személy jogszabály szerinti bizonylat nélkül, költségként elszámolható tételek levonásáról nyilatkozott	2
A természetes személy a tételes költségelszámolásról nyilatkozott.	3

 
A tételes költségelszámolás esetében valamennyi költséget – a kivételektől eltekintve – számlával kell igazolni, azonban ezeket az igazolásokat a kifizető nem kérheti, azokat a magánszemély kizárólag az adóellenőrzés során köteles bemutatni.

A 10%-os költséghányad alkalmazása során lényegében bizonylat nélküli költségelszámolás történik. Ez azt jelenti, hogy a bevétel 90 százaléka számít adóköteles jövedelemnek.

A tételes költségelszámolásról szóló adóelőleg-nyilatkozaton megjelölt költség nem haladhatja meg a bevétel 50 százalékát. Nagyobb összeget (vagy százalékot) tartalmazó adóelőleg-nyilatkozatot befogadni nem szabad. Az ilyen nyilatkozatot vissza kell adni és újat kell kérni. A bevallásban az 50 százaléknál magasabb összegű költség is elszámolható.

Amennyiben a megbízott magánszemély költségnyilatkozatot nem ad, akkor a kifizető a 10 százalék költséghányad figyelembevételével köteles megállapítani az adóelőleg alapját.

Megbízási szerződés több kifizetővel is köthető, azonban a költségelszámolás módja az összes szerződés esetében csak azonos lehet. Amennyiben akár egyetlen adóelőleg-nyilatkozat tételes költségelszámolásról szól, akkor az adó megállapításakor csak ez a módszer alkalmazandó. Amennyiben az összes nyilatkozat 10 százalék költséghányadot tartalmaz, akkor a bevallásban akár a 10 százalék költséghányad, akár a tételes költségelszámolás is választható.

1.3. A társadalombiztosítási járulék (2608A – 02-02 lap 161. sor és 2608M-09-02. lap)

A kifizetőnek nemcsak az adóelőleget kell levonnia a magánszemélytől, hanem a biztosítási jogviszony elbírálása mellett a társadalombiztosítási járulékot is meg kell állapítani és le kell vonni a biztosítottól. Kivételt képeznek az alábbi esetek:

• a megbízási díj összege miatt nem keletkezik biztosítási jogviszony,
• az érintett magánszemély saját jogúnyugdíjasnak minősül,
• az érintett magánszemély külföldi, és Magyarországon nem minősül biztosítottnak,
• felhasználói díjas szerződések esetén a vagyoni értékű jog megvásárlása következtében kifizetett jövedelem.

Tbj. szerinti biztosítási jogviszony keletkezése esetén 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot kell levonni (2608M-09-02 lap, 626 – 634. sorok, c) oszlop). 

A megbízási díjakat terhelő társadalombiztosítási járulék családi járulékkedvezménnyel csökkenthető (2608A – 02-03 lap, 173. sor). Az alkalmazás minősége (pl. nyugdíjas, a 2608. lapon jelölendő).

1.4. A szociális hozzájárulási adó (2608A – 02-01 lap 102 és 109 sorok, valamint 2608M lap 385-386 sorok)

A kifizetőt a szocho-alap után 13 százalék szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség terheli. Megbízási szerződések esetén a szocho alapja azonos lesz a személyi jövedelemadó előleg összegével. A kifizetőnek a szociális hozzájárulási adót akkor is meg kell fizetni, ha társadalombiztosítási járulékalap nem képződik. Kivételt képez az az eset, ha az érintett magánszemély külföldi, és Magyarországon nem minősül biztosítottnak.

2. A kisösszegű megbízási díjak

A megbízási díjból származó jövedelem összegtől függetlenül személyi jövedelemadó köteles. A megbízási díjból a15 százalék személyi jövedelemadót mindenképpen le kell vonni.

A járulékfizetési kötelezettség elbírálásánál azonban tisztázni kell, hogy a megbízási díj következtében biztosítási jogviszony keletkezik-e vagy sem. A megbízási jogviszony keretében foglalkoztatott magánszemélyek a Tbj. 6.§ (1) f) pontjának rendelkezése szerint akkor lesznek biztosítottak, ha tárgyhavi járulékalapot képező jövedelmük (nem a bruttó megbízási díj, hanem annak költségekkel csökkentett része) eléri a minimálbér összegének harminc százalékát, illetve naptári napokra annak harmincad részét.

Tételezzük fel, hogy egy részvénytársaság 1 hónapig tartó munkavégzésre bruttó 100 000 Ft megbízási díjat állapított meg egy magánszemély részére. A megbízott 10 százalék költségről adott nyilatkozatot. 

	Adatok forintban
Bruttó megbízási díj	100 000
Adóelőlegnél nyilatkozott költség 10 százalék	10 000
Jövedelem (100 000 – 10 000) < (322 800 x 0,3) = 96 840	90 000
Levonandó személyi jövedelemadó (90 000 x 0,15)	13 500
Társadalombiztosítási járulék (nem keletkezett biztosítási jogviszony)	0
Kifizető által fizetendő szociális hozzájárulási adó (90 000 x 0,13)	11 700

A biztosítási kötelezettség elbírálásához a kifizetett díjból – ideértve az előleget is – a járulékalapot képező jövedelmet azon időtartam naptári napjainak a számával kell elosztani, amelyre a díjazás történt.

Tételezzük fel, hogy egy kft. 5 napig tartó munkavégzésre bruttó 30 000 Ft megbízási díjat állapított meg. A megbízott 10 százalék költséghányadról nyilatkozott.

	Adatok forintban
Bruttó megbízási díj	30 000
Adóelőlegnél nyilatkozott költség 10 százalék	3 000
A minimálbér 30 százalékának 1/30-a (322 800 x 0,3/3)	3 228
Jövedelem (30 000 – 3 000)	27 000
A jövedelem egy napra eső összege (27 000 / 5 nap)	5 400
Levonandó személyi jövedelemadó (27 00 x 0,15)	4 050
Társadalombiztosítási járulék (27 000 x 0,185)	4 995
Kifizető által fizetendő szociális hozzájárulási adó (27 000 x 0,13)	3 510

Főszabályként a biztosítási jogviszony keletkezését havonta szükséges elbírálni, továbbá az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében elért járulékalapot képező jövedelmeket – kivétel a bérjellegű jövedelem – össze kell számítani. Ez megoldható, ha havi elszámolásra kerül sor.

A probléma akkor jelentkezik, ha az első kifizetéskor nem lehet tudni, hogy adott hónapban több is lesz. Elképzelhető, hogy a kifizetések egyike sem éri el önmagában a kritikus összeget, de göngyölítve már igen. A második vagy a többedik kifizetésnél már járulékot is le kell vonni. Igen ám, de a korábban levonni elmulasztott összeget is.

Még nagyobb a gond, ha a 2608 bevallás benyújtásának határnapja után derül ki, hogy a járulék levonása elmaradt. Ebben az esetben önellenőrzést kell végrehajtani, és számolni kell az adójogi szankciókkal. 

Amennyiben a díjazás kifizetésére nem havi rendszerességgel, hanem időszakonként, illetve a tevékenység befejezését követően kerül sor, a biztosítási kötelezettség a díj kifizetésekor bírálandó el.

3. A szerzői jogi védelem alatt álló mű hasznosítására irányuló felhasználási szerződések

Megbízási szerződés alapján a magánszemélyektől olyan produktum is megrendelhető (szoftver, újságcikk, jegyzet, könyv, zenemű, tanulmány stb.), amelyeket szerződi jog véd (1203).

A felhasználói szerződések esetében a kifizető egyrészt egy vagyoni értékű jogot vásárol, másrészt az elvégzett munkát honorálja. A díjazás tehát – a kivételektől eltekintve - két részre bontható:

• személyes közreműködés díja (munkadíj),
• felhasználói jog (vagyoni értékű jog).

A szellemi alkotások utáni jövedelmeket fel kell osztani személyes tevékenységért járó részre és a felhasználáshoz kapcsolódó (azaz vagyoni értékű jogi) értékhányadra. A díjazás felosztása a felek szabad döntésének függvénye. 

Személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó mindkét összeget terheli. A társadalombiztosítási járulékalap megállapításakor a felhasználási szerződés szerinti személyes munkavégzés (közreműködés) díjazását kell figyelembe venni. Arra is figyelni kell, hogy a jövedelem összege alapján nem biztos, hogy Tbj. szerinti biztosítotti jogviszony keletkezik.

Tételezzük fel, hogy egy könyvkiadó olyan megbízási szerződést kötött egy magánszeméllyel, amely 70 százalék felhasználói jogot és 30 százalék munkadíjat tartalmaz. Az adózási szakkönyv bruttó megbízási díjának összege 1 millió forint. A megbízott az adóelőleg-nyilatkozatban 400 000 forint költségről nyilatkozott. A könyv 50 nap alatt készült el.

	Adatok forintban
Bruttó megbízási díj	1 000 000
Megbízási díj jövedelme (1 000 000 – 400 000)	600 000
A felhasználói jogra jutó rész (600 000 x 0,7)	420 000
A munkadíjra jutó rész (600 000 x 0,3)	180 000
Személyi jövedelemadó (600 000 x 0,15)	90 000
Társadalombiztosítási járulék (180 000 ? 50 x 322 800 x 0,3/30 = 161 400), tehát 180 000 x 0,185	33 300
Szociális hozzájárulási adó (600 000 x 0,13)	78 000

Amennyiben a személyes tevékenységért járó díjazás nem éri el a minimálbér 30%-át, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik. Nem kell bejelentést tenni, ha biztosítottság nem keletkezik.

4. Tartós megbízási jogviszony

2026. január 1-jétől a Tbj. 6. § (1) bekezdés l) pontja biztosítottként határozza meg a „tartós megbízási jogviszonyban” álló személyt. A jogviszony akkor számít tartós megbízási jogviszonynak, ha a foglalkoztató ekként jelenti be a NAV-hoz. Az ezen jogviszonyban történő foglalkoztatás bejelentése – a megbízási jogviszonyoktól eltérően – nem utólag történik. Tartós megbízás esetén az Art. azon szabályát kell alkalmazni, hogy a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt kell eleget tenni a biztosítási jogviszony bejelentésére a 08E nyomtatványon teljesíteni (kód: 1115).

A tartós megbízási jogviszony esetében a biztosítás létrejötte nem függ a járulékalapot képező jövedelem nagyságától, mert a tartós megbízási jogviszony keretében munkát végző személy már a jogviszony létrejötte napjától, a biztosítotti bejelentéssel biztosítottá válik. Ha a nem saját jogú nyugdíjas tartós megbízás keretében dolgozik, akkor a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százalékából kell megfizetni. Ha a megbízott járulékalapot képező jövedelme a fenti összeget meghaladja, akkor persze ebből kerül sor a járulékfizetésre.
Ez azt jelenti, hogy legalább a minimálbér 30 százalékából kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot akkor is, ha a megbízási díj a fenti összegnél (minimális alapnál) alacsonyabb, vagy a megbízott díjazás nélkül folytatja a tevékenységét. A járulékalapot képező jövedelem és a járulékfizetési alsó határ közötti különbözet után fizetendő járulék és szocho a kifizetőt terheli.

Tételezzük fel, hogy egy magánszemély megbízási jogviszonyt létesített. A megbízás időtartama 2026. július 1-jétől 2026. december 31-éig tart. A megbízó tartós megbízási jogviszonyra jelentette be a magánszemélyt. A megbízási díj a teljesítmény arányában kerül kifizetésre. A megbízott 10 százalék költséghányadról nyilatkozott. A megbízási díjak és a járulék és adóalapok az alábbiak szerint alakulnak.

		adatok forintban
		Július	Augusztus	Szeptember	Október	November	December
Megbízási díj		0	80 000	90 000	100 000	150 000	200 000
Szja alapja		0	72 000	81 000	90 000	135 000	180 000
Járulékalap		96 840	96 840	96 840	96 840	135 000	180 000
Fizetendő Tbj		17 915	17 915	17 915	17 915	24 975	333 300
	Megbízott által fizetendő Tbj	0	13 320	14 985	16 650	24 975	333 300
	Megbízó által fizetendő Tbj	17 915	4 595	2 930	1 256	0	0
Szocho-alap		96 840	96 840	96 840	96 840	135 000	180 000
Szocho		12 589	12 589	12 589	12 589	17 550	23 400

Ha a magánszemély egyidejűleg több tartós megbízási jogviszonyban is dolgozik, akkor minden jogviszonyában külön-külön meg kell fizetni legalább a minimálbér 30 százalékából a társadalombiztosítási járulékot. A minimális járulékalapot arányosítani kell, ha

• a biztosítási kötelezettséget eredményező munkaviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg, vagy
• a hónapban szünetel a biztosítási jogviszony vagy
• az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül.

5. A külföldi adóügyi illetőséggel rendelkező megbízottak

A Koordinációs Rendelet szabályai alapján a több EGT tagállamban tevékenységet folytató személy kizárólag egy tagállamban lehet biztosított. Amennyiben egy adott személy az egyik tagállamban munkaviszony keretében végez munkát, egy másik tagállamban önálló tevékenységet folytat, a biztosítási kötelezettsége mindig a munkavégzés helye szerinti államban áll fenn – függetlenül a két tevékenység egymáshoz viszonyított arányától. Az EGT tagállambeli megbízottaknak a külföldi biztosítotti jogviszonyt igazolni kell. Erre hivatott az A1 igazolás.

A harmadik állambeli biztosított magánszemélyek Magyarországon nem minősülnek biztosítottnak. A Tbj. 4. § 7. pontja alapján harmadik államnak minősül az Európai Gazdasági Térség és Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá nem tartozó állam. 
Amennyiben a magánszemély a más országbeli biztosítottságát nem igazolja, akkor a jövedelméből a járulékokat is le kell vonni.

6. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (2608M – 10 lap)

A megbízási szerződések kapcsán a megbízott olyan nyilatkozatot is adhat, amelynek értelmében az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szabályainak megfelelően kívánja teljesíteni adófizetési kötelezettségét. A magánszemély akkor választhat az ekho szerinti adózást, ha munkaviszonyban, társas vállalkozásban személyes közreműködőként, illetve vállalkozási szerződés vagy megbízási szerződés keretében:

• olyan tevékenységet folytatott, amely alapján az Ekho tv. 3. § (3) – (3c) bekezdéseiben felsorolt FEOR besorolású foglalkozásúnak minősül.
• rendelkezik bármilyen tevékenységgel összefüggésben olyan jövedelemmel (pl.: munkabér, megbízási díj, vállalkozói kivét, tagi jövedelem stb.), amely után az adó- és járulékkötelezettséget az általános szabályok szerint, legalább a minimálbér összegére teljesítette. 
• a bevétel belföldi kifizetőtől származik.

A magánszemélyt nyilatkoztatni szükséges arról, hogy az általános szabályok szerint adózó jövedelme adott hónapban elérte-e a minimálbér összegét. Amennyiben nem, akkor a jövedelem az általános szabályok szerint adóztatandó. 

Tételezzük fel, hogy egy munkaviszonyban lapszerkesztéssel foglalkozó munkavállaló bruttó munkabére 800 000 forint/hó. Egy könyvkiadóval egy szakkönyv megírására megbízási szerződést írt alá. A magánszemély úgy nyilatkozott, hogy ekho alatt kíván adózni. A megbízási díj összege bruttó 2 000 000 forint. a magánszemély nem nyugdíjas.

	Adatok forintban
Bruttó megbízási díj (teljes összege ekho-s)	2 000 000
Megbízási díj jövedelme (költségelszámolás nem lehetséges)	2 000 000
Kifizető által fizetendő ekho (már nincs)	0
Megbízottól levonandó ekho (2 000 000 x 0,15)	300 000

A kifizetőt egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás nem terheli. A megbízott a bruttó megbízási díjából (nem a költségekkel csökkentett jövedelméből) 15 százalék ekho-t fizet. A bevétellel szemben költséget elszámolni nem lehet. Amennyiben a megbízott saját jogú nyugdíjjal rendelkezik, akkor az ekho mértéke 9,5 százalék. Ugyancsak 9,5 százalék ekho-t fizet az EGT tagállambeli biztosított is. Harmadik országban biztosított ekho-t nem választhat.

Tartós megbízási jogviszonyra való bejelentés esetén havonta meg kell fizetni a minimálbér 30 százaléka után a járulékot és a szocho-t.

7. Az adószámos magánszemélyek díjazása

Az adószámos magánszemélyek igen gyakran megbízási szerződés alapján végeznek el valamilyen munkát (pl. tánctanítás, nyelvtanítás, szoftverkészítés, tolmácsolás, idegenvezetés stb.), azonban a munkadíjról számlát állítanak ki. A természetes személyek esetében a bevételeiket ugyanúgy kell adóztatás és járulékoltatás alá vonni, mintha a számlát ki sem állították volna. Ugyanez a szabály vonatkozik a kifizetőket terhelő adókra és járulékokra is. Az adójogi probléma alapvetően abból ered, hogy az adószámos magánszemélyeket vállalkozóként kezelik a kifizetők. Ez nem helyes, mert az adószámos magánszemély nem vállalkozó. A számlán vállalkozói regisztrációs (nyilvántartási) számot nem tüntethet fel. 

Az Szja tv. alapján a kifizetőt adóelőleg-levonási kötelezettség terheli. A kifizetőnek csak akkor nem kell adóelőleget megállapítania és levonnia az általa kifizetett összegekből, ha azt igazoltan egyéni vállalkozó vagy őstermelő magánszemély részére teljesíti.

Egy magánszemélytől befogadott számla esetében az első feladat tehát annak eldöntése, hogy a számlát adószámos magánszemély egyéni vállalkozó vagy őstermelő (családi gazdálkodó) állította-e ki. Ez azért nagyon fontos, mert az adójogi status fogja meghatározni a bevallandó//levonandó/ fizetendő közterhek fajtáját. A számla adattartalmából mindez megállapítható.

A Tbj. 4.§ 2. pontja felsorolja, hogy ki minősül egyéni vállalkozónak. Ezt a statust valamilyen módon igazolni kell. Az Szja tv. 46.§ (4) bekezdésének a) és b) pontja pedig egyértelmű és érdemi eligazítást ad abban a kérdésben, hogy vállalkozó, őstermelő vagy egyéb adószámos magánszemélyként kell-e kezelni a számla kiállítóját. Az Szja tv. 46. § (4) bekezdése értelmében az „egyéb” adószámos magánszemély nem tehet – a kifizető pedig nem fogadhat el – olyan nyilatkozatot, amely alapján a kifizető eltekinthetne az adók és a járulékok levonásától.

Az egyéni vállalkozónak az egyéni vállalkozó az a bevételéről kiállított bizonylatán (a számlán is) kötelező feltünteti az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát, vagyis a vállalkozói regisztrációs számot. Ennek hiányában számla kiállítója egyéb adószámos magánszemélynek tekintendő.

Az adószámos magánszemélyek (nem vállalkozók, nem őstermelők) megbízási díjának számfejtése egy elbírálás alá esik az adószámmal nem rendelkező magánszemélyek megbízási díjával. A magánszemélytől – a számla kiállítása ellenére – adóelőleg-nyilatkozatot kell kérni, amelynek függvényében az szja előleget és a járulékokat meg kell állapítani és le kell vonni. 

Tételezzük fel, hogy egy adószámos magánszemély 150 000 forint + 27 százalék áfa összegű megbízási díjról kiállít egy számlát. A magánszemély a megbízójának 50 000 forint költségről nyilatkozott.

	Adatok forintban
Bruttó megbízási díj	100 000
Általános forgalmi adó (150 000 x 0,27)	40 500
Megbízási díj jövedelme (150 000 – 50 000)	100 000
Megbízó által fizetendő szociális hozzájárulási adó (100 000 x 0,13)	13 000
Megbízási díjból levonandó személyijövedelemadó (100 000 x 0,15)	15 000
Megbízásid íjból levonandó Tb járulék (100 000 x 0,185)	18 500
Megbízott részére átutalandó összeg (150 000 – 15 000 – 18 500 + 40 500)	157 000

Amennyiben az adószámos magánszemély foglalkoztatására biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében kerül sor, a foglalkoztató kötelezettsége a biztosítási jogviszony és az ezzel összefüggő járulékalap megállapítása, a járulékok levonása, megfizetése és bevallása. A járulékalapot képező jövedelem megállapítására ebben az esetben is a Tbj. 6. § (1) f) pontban foglaltak az irányadók. A foglalkoztatót – a kiállított számla ellenére – az adóköteles jövedelem után számított szociális hozzájárulási adó terheli.

A kifizető nem feledkezhet el a havi adatszolgáltatásról sem, amelyet a 2608 számú nyomtatványon, a tárgyhót követő hó 12-éig kell teljesítenie.