Hírek, cikkek, gyorselemzések és ügyfélkérdések tanácsadóink által kidolgozott megválaszolása és kielemzése közül válogathat. Használja a kategóriák szerinti szűkítést lehetővé tevő szűrőnket és böngésszen a mintegy 1500 archív tartalom között!
A kérdésekkel érintett esetben egy társas vállalkozás beltagja ügyvezetői feladatait munkaszerződés alapján látja el. A jelenlegi jogviszonyára (GYOD) tekintettel más munkaviszonya nincs, a korábbi, őstermelőként biztosítotti jogviszonyát is a GYOD miatt szünetelteti.
A magyarországi cégünk a tulajdonos részére osztalékot fog fizetni. A tulajdonos magyar állampolgár, állandó lakóhelye Belgium, illetőségi igazolása szerint belga adóügyi illetőséggel rendelkezik. Az osztalékjövedelem után melyik országban kell személyi jövedelemadót fizetnie a magánszemélynek, és – amennyiben Magyarországon is adózik a személy – a cég levonhatja-e a szja-t?
Érintett vállalkozás magánszemély tulajdonosai részére 15-15 millió Ft osztalékot kíván kifizetni. Hogyan alakul a szocho levonás? Ebben az esetben az osztalék után nem kell szochot levonni a magánszemélytől, mert a kifizetés meghaladja a tárgyévi minimálbér huszonnégyszeresét, vagy csak a huszonnégyszeres összeg feletti részre nem kell a magánszemélynek szochót fizetnie?
A társas vállalkozások tagjai megválaszthatják, hogy milyen jogviszonyban végeznek munkát a saját cégükben. A megbízási szerződés általában akkor kerül szóba, ha a közreműködés alkalomszerű, az ennek alapján kifizetett díjazás csak bizonyos esetekben esik járulékfizetési kötelezettség alá. Megbízási szerződés alapján ráadásul nem kötelező a díjfizetés, a munka végezhető ingyenesen is, és nincs minimum járulék fizetési kötelezettség sem.
A kérdésben szereplő cégben nincs munkavállaló, ilyenkor az ügyvezetőre nem lehet a 08-as bevallás tekintetében ’NY’ jelű nyilatkozatot beadni. Megfelelő, ha havonta pl. mellékállású társas vállalkozóként nullás bevallást adnak be?
Amennyiben egy természetes személy nem működik közre a vállalkozásban (csak passzívan tulajdonos) és sehol máshol sincs biztosítási jogviszonya, akkor – mivel társas vállalkozó sem lesz és nem válik biztosítottá – fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
A kft. visszavásárolta a saját részvényeit az egyik kilépő tagtól, és most térítés nélkül átadná a megmaradt két tagja részére. A kft tagjai mindketten személyesen közreműködnek a cégben, ügyvezetőként és a társaság mindennapjaiban, de nem társas vállalkozói jogviszonyban, hanem munkaviszonyban látják el a feladataikat. Hogyan alakulnak a tagok és a cég adó- és járulékkötelezettségei?
Adott egy kft., amely hónapok óta nem végez tevékenységet, nincs bevétele. Két tagja van, ebből az egyik tag ügyvezető is – akinek jelenleg van 36 órát meghaladó munkaviszonya, így nincs járulékfizetési kötelezettsége. Ez a munkaviszonya december végén megszűnik, ugyanakkor tervezi, hogy fiát, aki Ausztriában dolgozik, beveszi a cégbe. Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettség a felmerülő, lehetséges esetekben?
A nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő adatokat tartalmazó kimutatás kiadása bármikor kezdeményezhető. A nyugdíjbiztosítási nyilvántartás a foglalkoztatók és az adatszolgáltatásra kötelezettek által megállapított és bejelentett azon biztosítási jogviszony adatokat tartalmazza, amelyek a nyugdíjak megállapításához szükségesek.
Távértékesítésként hivatkozunk az olyan termékértékesítésekre, amikor határon átnyúlóan történik az értékesítés, és a vevő nem adóalany, vagy olyan adóalany vagy nem adóalany jogi személy, aki (amely) nem kötelezett a Közösségen belüli termékbeszerzései után adófizetésre (végső fogyasztó). Ahhoz, hogy távértékesítésről beszélhessünk, szükséges, hogy az értékesítő adóalany vagy a megbízásából más fuvarozza el a terméket a vevő részére.
TB Praxis hírlevél
